Az új Pp. jogértelmezési kérdései

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. A törvény eddig is számos értelmezési kérdést vetett fel. A Kúria elnöke ezért, az új eljárási kódex értelmezési nehézségeket jelentő rendelkezéseinek megvitatása, a későbbiekben pedig a gyakorlat által felvetett kérdések megválaszolása érdekében egy konzultációs testület felállításáról rendelkezett.

A testületet dr. Orosz Árpád, a Polgári Kollégium tanácselnöke vezeti. Tagjai nagy gyakorlattal rendelkező és a polgári eljárásjogot kiválóan ismerő bírók, akik a testületben való részvételükkel a magyarországi bírósági szintek mindegyikét képviselik.

A konzultációs testület a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27/A. §-ának hatályba lépéséig 82 állásfoglalást tett közzé, amelyek nem voltak kötelezők, csupán iránymutatásokat fogalmaznak meg a felmerülő kérdések lehetséges értelmezésével kapcsolatban.

A testület az újonnan felmerülő kérdéseket is folyamatosan megvitatja és ha a joggyakorlat egységesítése érdekében indokoltnak tartja, a véleményét továbbítja a Kúria szakági elnökhelyettesének annak érdekében, hogy az adott jogértelmezési kérdésben a Polgári Kollégium foglaljon állást.

Bíró tagok:

Dr. Balogh Zoltán kollégiumvezető, Kecskeméti Törvényszék
Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit kúriai tanácselnök
Dr. Bartus Erika ítélőtáblai tanácselnök, Győri Ítélőtábla
Dr. Cseh Attila kúriai bíró
Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit ítélőtáblai tanácselnök, Debreceni Ítélőtábla
Dr. Dzsula Marianna kúriai bíró
Dr. Farkas Attila kúriai tanácselnök
Kostyákné dr. Vass Ágnes törvényszéki tanácselnök, Nyíregyházi Törvényszék
Dr. Kovács Helga Mariann ítélőtáblai bíró, Fővárosi Ítélőtábla
Dr. Madarász Anna kúriai bíró
Dr. Orosz Árpád kúriai tanácselnök
Dr. Puskás Péter kúriai tanácselnök
Dr. Sifter Ágnes törvényszéki tanácselnök, Zalaegerszegi Törvényszék
Dr. Szabolcsi-Varga Krisztina törvényszéki tanácselnök, Budapest Környéki Törvényszék
Dr. Szabó Klára kúriai tanácselnök
Dr. Szeghő Katalin ítélőtáblai kollégiumvezető, Szegedi Ítélőtábla
Dr. Tolnai Ildikó ítélőtáblai kollégiumvezető, Pécsi Ítélőtábla
Dr. Varga Edit Mária kúriai bíró
Vargáné dr. Gerényi Mónika csoportvezető-helyettes kerületi bírósági bíró, Pesti Központi Kerületi Bíróság

A testület koordinátora:

Dr. Kun Péter Kúriára beosztott bíró

A testület segítői:

Dr. Gelencsér Dániel bírósági titkár
Kis Roxána bírósági tisztviselő

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület ülésén elfogadott állásfoglalások (2018. június 25.)

42.
I. A szakszervezetnek mint munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek a tagjától, a kamarai jogtanácsosnak pedig az érdekképviseleti szervezettől származó (annak törvényes képviselője által aláírt), a perbeli képviseletre vonatkozó meghatalmazásra van szüksége.
II. Ha munkaügyi perben a munkavállalói érdekképviseleti szervezet meghatalmazottként saját tagjának perében jár el, az általa meghatalmazott kamarai jogtanácsos jogi képviselőnek minősül akkor is, ha a perben a jogi képviselet kötelező.

A Pp. 514. § (3) bekezdése szerint a saját tagjainak perében meghatalmazottként eljárhat a munkavállalói érdekképviseleti szervezet. Az idézett szabállyal összhangban áll anyagi jogi oldalról a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 272. § (7) bekezdése, amely szerint a szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni. Mindkét rendelkezésből egyértelmű, hogy a fél (a munkavállaló mint az érdekképviseleti szervezet tagja) meghatalmazása szükséges a szakszervezet perbeli eljárási jogosultságához, meghatalmazotti minőségéhez. A meghatalmazott munkavállalói érdekképviseleti szervezet azonban nyilvánvalóan nem „maga” jár el, hanem ügyvéd, illetve gyakran jogtanácsos útján.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) egységes szabályozást ad az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak – köztük az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos – tevékenységére. A jogtanácsosi tevékenység kettős természetű: egyes tevékenységi körök nem minősülnek ügyvédi tevékenységnek [Üttv. 2. § (2)-(3) bek.], míg az Üttv. 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban taxatíve felsoroltak ügyvédi tevékenységnek minősülnek. A megkülönböztetés lényege: az ügyvédi tevékenységnek nem minősülő tevékenységeket a jogtanácsos önmagában a munkáltatójával fennálló munkaviszonya (munkaviszony jellegű egyéb jogviszonya) alapján végezheti el, amelyek ellátása többlet jogi szabályozást nem igényel, így kamarai tagság nélkül végezhetők. Az ügyvédi tevékenységi körbe vont tevékenységek végzésére azonban kizárólag kamarai tagság mellett, az ügyvédekkel azonos szabályok szerint van lehetőség.

A jogi képviselet ellátása ügyvédi tevékenység [Üttv. 2. § (1) bek. a) pont]. Ebből adódóan a szakszervezet mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet munkaviszonyban álló jogtanácsosa pusztán e jogviszonya alapján nem, hanem csak kamarai jogtanácsosként járhat el, akinek képviseleti jogát a megbízás [Üttv. 27. § (1) bek. a) pont] keletkezteti, amelyet főszabályként írásba kell foglalni [Üttv. 29. § (1) bek.]. A képviselet ellátásához továbbá a megbízott kamarai jogtanácsos részére írásbeli meghatalmazást kell kiállítani [Üttv. 34. § (1)-(2) bekezdések], amire a szakszervezet törvényes képviselője jogosult.

A fentiekből következően a munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek a tagjától, a kamarai jogtanácsosnak pedig az érdekképviseleti szervezettől származó (annak törvényes képviselője által aláírt), a perbeli képviseletre vonatkozó meghatalmazásra van szüksége.

Az E-ügyintézési tv. 1. § 19. pontjára, 9. § (1) bekezdés b) pontjára és a Pp. 514. § (2) bekezdésére, valamint 608. § (1) bekezdésére figyelemmel, ha munkaügyi perben a szakszervezet meghatalmazottként saját tagjának perében jár el, az általa mint munkavállalói érdekképviselet által meghatalmazott kamarai jogtanácsos jogi képviselőnek minősül. A  Ptké. 11. § (6) bekezdése a Pp. 514. § (3) bekezdése alapján meghatalmazott kamarai jogtanácsosra nem vonatkozik, a munkaügyi perekben a speciális rendelkezést kell alkalmazni.

[Pp. 514. § (2)-(3) bek., E-ügyintézési tv. 1. § 19. pont, 9. § (1) bek. b) pont, Mt. 272. § (7) bek., Üttv. 2. §, 27. § (1) bek. a) pont, 29. § (1) bek., 34. § (1)-(2) bek., Ptké. 11. § (6) bek.]

41.
I. Ha a szakértői munkaterv ismeretében a fél kéri a szakértői munka elvégzését – és sem tárgyi, sem személyi jellegű költségkedvezmény nem illeti meg – a bíróság erre irányuló felhívására a szakértő díjának előlegezésére letétbe kell helyeznie a felhívás szerinti összeget.
II. Ha a fél a felhívás szerinti összeget nem helyezi letétbe, és azt a költség előlegezése alól nem mentes ellenfél sem vállalja, a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzi. A bíróság kivételesen más szakértőt rendelhet ki, ha a fél alapos kétségét fogalmazza meg a munkatervben meghatározott szakértői díjjal szemben.

A Pp. 308. § (4) bekezdése szerint, ha a szakértői munka várhatóan nagy költsége miatt a bíróság a fél kérelmére elsődlegesen munkaterv készítésére hívja fel a szakértőt, és a munkaterv ismeretében a fél a bíróság által megadott határidőben nem kéri a szakértői munka elvégzését, azt úgy kell tekinteni, hogy a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta.

Ha a szakértői munkaterv elkészítését követően a fél kéri ugyan a munkatervet készítő szakértő által a szakértői munka elvégzését, de nem előlegezi annak költségét, ugyanakkor a felet valamilyen költségkedvezmény illeti meg, a szakértői bizonyítás elrendelhető. Költségkedvezmény hiányában azonban a bíróság ilyen esetben az alábbiakra tekintettel főszabály szerint mellőzi a szakértői bizonyítás elrendelését.

A Pp. 307. § (1) bekezdése alapján a bíróság indítványra szakértőt rendel ki. A 79. § (1) bekezdése kimondja, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyítással járó költségeket a bizonyító fél előlegezi. Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja a költséget – vagy annak egy részét –, a bizonyító fél ellenfele előlegezi azt. A 78. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a kirendelt szakértő díja fedezésére előreláthatóan szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni. A Pp. 276. § (4) bekezdés b) pontja alapján a bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, ha a bizonyítással járó költségek előlegezésére köteles fél – felhívás ellenére – az előlegezési kötelezettségét nem teljesítette.

Mindezek alapján, ha a szakértői munkaterv ismeretében a fél kéri a szakértői munka elvégzését – és sem tárgyi, sem személyi jellegű költségkedvezmény nem illeti meg – a bíróság erre irányuló felhívására a szakértő díjának előlegezésére letétbe kell helyeznie a felhívás szerinti összeget. Ha a fél a felhívás szerinti összeget nem helyezi letétbe, és azt a költség előlegezése alól nem mentes ellenfél sem vállalja, a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzi.

Előfordulhat azonban, hogy a fentiek szerint a költségek előlegezésére köteles fél nem helyezi letétbe a munkatervben megjelölt összeget, de alapos kétségét fogalmazza meg az ott meghatározott szakértői díjjal szemben (pl. igazolja, hogy az előzetesen megjelölt díj nincs arányban az elvégzendő szakértői munkával). Ebben az esetben a bíróság a Pp. 310. § c) pontjának alkalmazásával kivételesen dönthet úgy, hogy más szakértőt rendel ki az ügyben.

[Pp. 78. § (4) bek., 79. § (1) bek., 276. § (4) bek. b) pont, 307. § (1) bek., 308. § (4) bek., 310. § c) pont]

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület ülésén elfogadott állásfoglalások (2018. március 23.)

40.
A sajtó-helyreigazítási perekben alkalmazandó eljárási szabályokat a keresetlevél benyújtásának időpontja határozza meg. Ennek megfelelően, ha a keresetlevél 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezik meg a bírósághoz, akkor az új Pp.-t kell alkalmazni.

A sajtó-helyreigazítási eljárásnak két jól elkülöníthető szakasza van: az első a sajtószerv felszólítása a helyreigazítás közzétételére (sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás szakasz). Az előzetes eljárás szabályait részben a Pp. 495. §-a, részben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló  – módosított – 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. Ha a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét a sajtószerv határidőben nem, vagy nem a kérelemnek megfelelően teljesíti, a helyreigazítást igénylő a sajtószerv ellen pert indíthat a Pp. 496. §-a alapján (bírósági szakasz).

Az új Pp. hatálybalépését követően indult peres eljárásokban vitás volt, hogy a perre alkalmazandó szabályokat a helyreigazító közlemény sajtószerv részére történő megküldésének időpontja, vagy a helyreigazítás nem teljesítése esetén a keresetlevél benyújtásának időpontja határozza meg.

Figyelemmel arra, hogy a helyreigazítás közzétételére vonatkozó rendelkezések anyagi jogi szabályok, valamint arra, hogy a bírósági szakasz a keresetlevél benyújtásával indul meg, a bírósági eljárásra irányadó eljárásrendet, a keresetlevél benyújtásának időpontja határozza meg.

[Pp. 495-496. §]

 

39.
A fél eleget tesz a keresetlevél és a nyomtatványon előterjesztendő egyéb perbeli nyilatkozat előterjesztésére szolgáló nyomtatvány adattartamának megfelelő, észszerű és célszerű kitöltés követelményének, ha csak a ténylegesen pert indító felperes(ek) és alperes(ek) nevét és adatait írja be, a nyomtatványnak a többi felperesre és alperesre vonatkozó részeit pedig elhagyja (törli).

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések [Pp. 246. §, 21/2017. (XII. 22.) IM rendelet] szerint a törvényes feltételek fennállta esetén a keresetlevelet (egyéb perbeli nyilatkozatokat) jogszabály által meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni. A kereset (egyéb nyilatkozat) nyomtatványon történő előterjesztésére vonatkozó kötelezettség értelemszerűen a nyomtatvány megfelelő kitöltését jelenti. Ez nem történhet másként mint úgy, hogy a nyomtatvány egyes pontjai az adott kereset (egyéb perbeli nyilatkozat) szempontjából releváns adatokkal kerülnek kitöltésre.

Más a helyzet a keresetlevél (és egyéb nyilatkozatok előterjesztésére szolgáló) nyomtatványok bevezető részének a felek nevére perbeli állására, személyes adataira vonatkozó pontjaival, amelyek potenciálisan sem lehetnek relevánsak minden keresetlevél (egyéb beadvány) előterjesztésekor. A keresetlevél (és egyéb nyilatkozatok előterjesztésére szolgáló) nyomtatvány a bevezető részében három természetes személy és három nem természetes személy felperes, továbbá három természetes személy és három nem természetes személy alperes feltüntetését teszi lehetővé a felek összes személyes adatára kiterjedően, ami a bíróságok központi honlapjáról letölthető nyomtatványokon általánosságban azok 1-12. oldalain került feltüntetésre.

Figyelemmel azonban arra, hogy a peres eljárásokat általában nem három természetes személy és három nem természetes személy felperes fogja kezdeményezni három természetes személy és három nem természetes személy alperessel szemben, a nyomtatvány megfelelő, észszerű és célszerű kitöltését az jelentheti, ha csak a ténylegesen pert indító felperes(ek) és alperes(ek) neve és adatai kerülnek beírásra, a szükségtelen részek pedig elhagyásra kerülnek. Ez a művelet a nyomtatvány megfelelő kitöltését jelenti és nem minősül a nyomtatvány adattartalma módosításának, megváltoztatásának.

[Pp. 246. §]

 

38.
Ha a felperes keresetét panasznapon, ügyfélfogadási időben rögzítik, a nyomtatványon a következő záradékot kell elhelyezni: „[a] keresetet ügyfélfogadási időben, nyomtatványon rögzítette és a keresetlevelet aláíró felperes személyét azonosította (név) bírósági fogalmazó/titkár/bírósági ügyintéző (dátum, aláírás).”

A 20/2017. (XII. 21.) IM rendelettel módosított Büsz. 7. § (1) bekezdése szerint a bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben – de hetente legalább egy munkanapon – a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztett kérelmet a bíróság elnöke által kijelölt bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmazza. Ha a fél a szükséges adatokat nem tudja, vagy nem akarja rendelkezésre bocsátani, ennek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha jogszabály vagy a 18. § (2) bekezdése alapján az OBH, a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke valamely beadvány előterjesztésére nyomtatványt rendszeresít, a jegyzőkönyv felvétele helyett a bírósági dolgozó a nyomtatványt tölti ki az ügyfél által rendelkezésre bocsátott vagy előadott adatok alapján.

Mindezekre tekintettel a nyomtatvány elején vagy a végén kell utalni arra, hogy az adott bíróságon került a szóbeli kereset rögzítésére sor a Pp. 246. § (2) bekezdése alapján. A jegyzőkönyvet aláírnia a fél mellett a jegyzőkönyvvezetőnek és a titkárnak/fogalmazónak/bírósági ügyintézőnek kell.

[Pp. 246. § (2) bek.]

 

Oldalak

Darabszám: 82 | Megjelenítés: 41 - 45


PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2017. november 3-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2017. december 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. január 12-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. február 16-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. március 23-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. június 25-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. szeptember 7-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. október 12-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. november 30-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalás
PDF formátum Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. november 30-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások