Kvk.I.37.281/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.281/2018/2.   

A tanács tagjai:     dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
   
A kérelmező:   
   
A kérelmező képviselője: dr. Varga Péter ügyvéd
   
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság    

Az eljárás tárgya: választási ügy
   
A kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
   
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 240/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 240/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Kérelmező a FIDESZ-KDNP közös képviselőjelöltje a 2017. évben meghirdetett Adventi Rajz-és Szépírópályázat 2018. március 1-jén megtartott eredményhirdetésére a B.  Általános Iskola és Óvoda résztvevőinek (5 óvodás gyermeknek és 16 iskolás diáknak) „egy meglepetést küldött”. A meglepetés egy-egy fehér póló volt, amelyen a kérelmező Facebook oldalának címe és egy facebook „lájk” jel narancssárga nyomata szerepelt. Az erről szóló hír a közoktatási intézmény holnapján jelent meg.

[2] A beadványozó álláspontja szerint az országgyűlési képviselőjelölt facebook oldalát és  „lájk” jelet a párt színével megjelenítő póló ajándékozása, illetve a póló viselésének ösztönzése a választói akarat befolyásolására alkalmas, ezért a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 140. §-a szerinti kampányeszköznek tekintendő. Azzal is érvelt, hogy a gyermekeket, akik a póló politikai töltetét nem érzékelik, ugyanakkor S. Gy-t népszerűsítik, a képviselőjelölt „öntudatlan kampányeszközzé degradálta”, amely ellentétes a kampánytevékenység folytatáshoz való jog rendeltetésével, ezért az sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.

[3] A Békés Megye 04. OEVB (továbbiakban: OEVB) 47/2018. (III.06.) számú határozatával a kifogást elutasította. Azt elismerte, hogy a kifogásolt cselekmény valóban választási kampányidőszakban történt és a kérelmező kampánytevékenységet folytatott, de álláspontja szerint ez a fajta kampánytevékenység nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást, az érintett magatartás a választási kampányra vonatkozóan tételes jogszabályi rendelkezésekbe nem ütközik.

[4] A beadványozó fellebbezésére a kérelmezett 240/2018. (III.9.) számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta és megállapítja, hogy a kérelmező képviselőjelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a Ve. 208. §-ára tekintettel a választásra irányadónak tekintett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését. A jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta.

[5] Nézete szerint helytállóan minősítette az OEVB kampánytevékenységnek az olyan pólók osztogatását, amelyen egy jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, annak nevét is magában foglaló közösségi oldalát népszerűsítik. Arra is kitért, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdése tiltja a nevelési-oktatási intézmény helyiségében kampánytevékenység, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység folytatását. Utalt a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2.szám végzésében foglaltakra és ennek alapján nemcsak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt alapelv megsértését, de a c) pont szerinti esélyegyenlőség alapelvének sérelmét is megállapította, mert az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kérelmezett határozatának megváltoztatását kérte annak megállapítása mellett, hogy jogsértést nem követett el. Álláspontja szerint cselekménye a választási kampányra vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a pólók gyermekeknek való ajándékozása nem alkalmas a választói akarat befolyásolására, azok nem tekinthetők a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[8] A Kúria álláspontja szerint a kérelmezett megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a fellebbezés elbírálása körében irányadó tényállást és helytálló jogkövetkeztetésre jutott a kifogásolt cselekmény minősítése körében is.

[9] A Kúria nem vitatja, hogy a kérelmező már több éve minden évben az adventi időszakban rajzpályázatot hirdetett és bonyolított, de a vizsgált cselekmény értékelésekor nem lehetett figyelmen kívül hagyni az eredményhirdetés időpontját, azt, hogy arra már a kampányidőszakban került sor. Ilyen helyzetben egy a kérelmező Facebook oldalát hirdető és azt „lájkoló” pólók szétosztása már más megítélés alá esik. Ugyanis a pólók felirata egyértelmű üzenetet hordozott, a kérelmező hirdetését jelentette és a pólón megjelenő Facebook profillal való kapcsolódása által a kérelmező politikai tevékenységére történő figyelemfelhívást tartalmazza. Ez a Kúria megítélése szerint is kampánytevékenység és a pólók kampányeszköznek minősültek. Helytállóan utalt a kérelmezett az Nkt. 24. § (3) bekezdésében rögzített tilalomra, amelynek megszegése egyértelműen megállapítható, hiszen az óvodások, iskolások megajándékozására az intézmény helyiségeiben került sor.

[10] Az a kérelmezői érvelés sem fogadható el, hogy a pólók gyermekeknek történő ajándékozása nem alkalmas a választói akarat befolyásolására, mert nem az számít, hogy azok kiknek kerültek átadásra, hanem a pólókon feltüntetett egyértelmű üzenetnek, feliratnak volt jelentősége. Azáltal, hogy erről az intézmény honlapján tájékoztatást tett közzé, a nyilvánossághoz eljutva a választói akarat befolyásolására alkalmas kampánytevékenységet valósított meg. Mindezek egyben azt is jelentik, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme megvalósult, az ezzel ellentétes kérelmezői állítás téves.

[11] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos, ezért a kérelmezett határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[12] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[13] A Kúria kötelezi a kérelmezőt, hogy tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. § (5) bekezdése, a Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdése alapján fizesse meg.

[14] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 14.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró