Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.513/2019/2.

A tanács tagjai:     dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,
                             dr. Heinemann Csilla bíró

A kérelmező: Magyar Szocialista Párt

Képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány utca 3.)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 54/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 54/2019. számú határozatát megváltoztatja, és a   Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság 1/2019. (IV.15.) TVB számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az európai parlamenti képviselők 2019. évi választásával összefüggésben egy magánszemély 2019. április 12-én kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) és e) pontjának, továbbá a Ve. 141.§-ának megsértésére hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy 2019. április 10-én a győri ... Óvodában dr. Somogyi Tivadar Fidesz-KDNP-s győri alpolgármester közreműködésével banánt osztottak a gyermekeknek. Erről Borkai Zsolt győri polgármester Facebook közösségi oldalára feltöltött képeket csatolt bizonyítékként. Kifogástevő véleménye szerint az alpolgármester a nevelési-oktatási intézménynek minősülő óvodában párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenységet folytatott, mellyel sérült a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdése. A cselekmény kampánytevékenység, sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, a választási eljárás tisztaságát, továbbá a c) és e) pontjai szerint alapelveket is.

[2] A TVB az 1/2019. (IV. 15.)  számú határozatával elutasította a kifogást. Indokolása szerint az  alpolgármester nem képviselőjelölt az európai parlamenti képviselők 2019. évi választásán,  nem a választáson listát állító jelölő szervezet nevében járt el, hanem az önkormányzatnak felajánlott adomány továbbításában vett részt. Emiatt nem sérültek a Ve. alapelvei.

[3] Az elsőfokú határozat ellen kérelmező terjesztett elő fellebbezést. Érintettsége kapcsán arról nyilatkozott, hogy a 2019. évi európai parlamenti választáson jelölő szervezet, így az alpolgármester kampánytevékenysége hátrányos számára.
Érdemben előadta, hogy dr. Somogyi Tivadar nem alpolgármesteri munkájából eredő feladatait látta el a ... Óvoda területén végzett akciója során. Személyében egyébként nemcsak a város alpolgármestere, hanem a 2014. évi önkormányzati választás Fidesz-KDNP színekben győztes egyéni önkormányzati képviselője látogatott el az óvodába, amely tény tovább erősíti dr. Somogyi Tivadar köznevelési intézményben folytatott „pártpolitikai szerepét”. A gyümölcsosztó akcióról Borkai Zsolt, Győr polgármesterének politikusi oldala adott hírt, ahol 2019. április 18-án olyan bejegyzés jelent meg, hogy Borkai Zsolt ajánlásokat gyűjt a Fidesz-KDNP európai parlamenti kampányában. Ennek fényében egyértelmű, hogy az alpolgármester banánosztó akciójáról szóló bejegyzése ugyancsak politikai célokat szolgált. Felvetődik továbbá annak gyanúja, hogy az adomány-banán a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló az 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (4) bekezdésével tiltott pártfinanszírozás. Dr. Somogyi Tivadar, a Fidesz jelölő szervezet politikusaként munkaidőben kampánytevékenységet végzett ezáltal megsértve a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelveket.

[4] A kérelmezett a 2019. április 19-én kelt 54/2019. számú határozatával a TVB 1/2019. (IV.15.) számú határozatával szemben benyújtott kérelmezői fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[5] Kérelmezett a Ve. 2018. évi változására tekintettel először a kérelmező érintettségét vizsgálta. Megállapította, hogy az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, így támaszkodhat a Kúria és az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseire.

[6] A Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzéséhez kapcsolódó 3081/2014. (IV.1.) AB végzésből kiemelte, hogy a Ve. nem határozza meg az adott ügyben való érintettség fogalmát, azt mindig esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el. A Kúria Kvk.III.37.322/2019/3. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzései nyomán irányadónak tekintette, hogy az érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem közvetlenül kihat a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire. A Kúria Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzéséből lényegesnek tekintette, hogy az absztrakt érdeksérelem („érdekeit hátrányos befolyásolja”) nem tekinthető a Ve. 222.§-ának (1) bekezdése által megkövetelt érintettségnek; bár a politikai verseny részeként a megjelölt jogsérelem akár érintettséget is megalapozhat, de az absztrakció olyan szintjén maradt a hivatkozás, amely a befogadáshoz szükséges közvetlen érintettséget nem alapozza meg önmagában.

[7] Kérelmezett értékelése szerint a kérelmező azon hivatkozása, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett szervezet, nem tartalmaz okfejtést az érintettség indokolására, és az absztrakció olyan szintjén áll, amely alapján érvelése – különös tekintettel a Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzésében foglalt indokolásra – nem alkalmas az érintettség igazolására. Mivel nem igazolt a kérelmező Ve. 221.§ (1) bekezdés szerinti jogorvoslati jogosultsága, a kérelmezett a fellebbezést a Ve. 231.§ (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés tényének megállapítását-, másodlagosan a TVB elsőfokú határozatának helybenhagyását kérte.

[9] Érintettségének alátámasztására elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a 2019. évi európai parlamenti választás jelölő szervezete, illetve az általa állított listát a kérelmezett a 49/2019. számú határozatával nyilvántartásba is vette, így az alpolgármester kampánytevékenysége hátrányos számára. Előadta továbbá, hogy érintettségét maga a kérelmezetti határozat is megalapozza, amely érintettsége kérdésében téves álláspontot foglalt el.

[10] Az érintettség kapcsán azt is kifejtette, hogy a Kúria gyakorlata következetes és töretlen: az azonos választókerületben induló jelölt, illetve az azonos választókerületben jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet érintettsége minden esetben megállapítható. Ezt a gyakorlatot az indokolja, hogy ha egy jelölt, jelölő szervezet politikusa vagy a jelölő szervezet érdekében harmadik személy egy választási kampányban jogsértő kampánytevékenységet folytat, azzal a jogsértő tevékenység kedvezményezettje a többi jelölthöz, jelölő szervezethez képest jogosulatlan előnyt szerez. Hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.95/20142. számú végzésére, a Kúria joggyakorlat-elemző csoport véleményére, az Alaptörvény 28. cikkéből következő értelmezésre. A kérelmezett által hivatkozott Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzés nem irányadó, mivel nem jogsértő kampánytevékenységgel-, hanem pártlista nyilvántartásába vételével összefüggésben keletkezett. A kérelmező érintettsége fennáll, a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása sérti a Ve. 221.§ (1) bekezdését és 231.§ (1) bekezdés a) pontját.

[11] Az ügy érdemét érintően hangsúlyozta, hogy az alpolgármester az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító szervezet politikusa. A Ve. 141.§-a alapján a kampánytevékenység folytatójának személyétől függetlenül kampánytevékenységnek minősül a kampányidőszakban folytatott minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. A Nkt. 24.§ (3) bekezdés szerinti tilalom nem szűkíthető le a ténylegesen jelöltként induló politikusok közoktatási intézmény területén tanítási időben folytatott politikai tevékenységére. A harmadik személy által az óvodának adományozott banán kiosztása nem is minősül az alpolgármesteri feladatok ellátásának. A jelölő szervezet politikusának magatartása sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontját.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A kérelmező elsődleges bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan, másodlagos kérelme alapos.

[13] A kérdés összefüggésére tekintettel a Kúria együttesen vizsgálta a kérelmező Ve. 221.§ (1) és 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségét.

[14] A Ve. 2018. szeptember 1. napjától hatályos 221.§ (1) bekezdése értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A Ve. 222. § (1)  bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

[15] A Ve. 221.§ (1) bekezdés szerinti „érintett” fogalmának meghatározása során, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkében megjelenített értelmezési módszerekre is, megfelelően járt el kérelmezett akkor, amikor a Ve. 222.§ (1) bekezdéshez kapcsolódó kúriai gyakorlatot irányadónak tekintette. Ennek következtében az is helytálló volt, amikor alkalmazta az Alkotmánybíróság azon megközelítését, mely szerint az adott ügyben való érintettséget  mindig esetről esetre kell eldöntenie a jogorvoslati kérelmet elbíráló szervnek. Az elv alkalmazása során azonban figyelmen kívül hagyta, hogy az érintettség vizsgálatakor a magánszemélyek státusza nem vethető össze a jelölő szervezetek érintettségére irányadó  speciális vizsgálati szempontokkal, melyeket még tovább árnyalnak az adott cselekmény jellemzői, azaz hogy kampány-, vagy egyéb tevékenységet vonnak vizsgálat alá.

[16] Az egyedi elbírálás követelménye kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy a kérelmezett által irányadónak tekintett Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzésben szereplő tényállásban a kérelmezőnek egy másik párt listájának nyilvántartásba vétele tekintetében kellett volna érintettséget valószínűsíteni. Előadása azonban csak annyi volt, hogy más pártot a törvény alapján megillető jogosultságnak a gyakorlása, a más párt listájának a választási bizottság általi nyilvántartásba vétele „érdekeit hátrányosan befolyásolja”. A Kúria ezt a hivatkozást tekintette olyan nagy fokban absztraktnak, amire tekintettel nem állapítható meg az érintettség. A perbelitől eltérő tényállás következtében a Kúria Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzéséből a kérelmező érintettségére nézve nem vonható le következtetés. A kérelmezetti határozatban hivatkozott további eseti döntésekben - Kvk.III.37.322/2019/3. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzések - magánszemélyek érintettségének vizsgálatáról volt szó, ami a [15] pontban foglaltak szerint  nem vethető össze a jelölő szervezetek érintettségére irányadó  speciális vizsgálati szempontokkal.

[17] További speciális szempontot tartalmazott pl. a Kúria Kvk.I.37.552/2018/9. számú végzésének  [14] pontja a 2018. április 8-i választás országos listás eredményét érintően, amikor is saját országos lista tekintetében a kérelmezők Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségét elfogadta, míg a többi lista tekintetében nem.

[18] Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 2.§ (2) bekezdése alapján a választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot. Ennek következtében mind a kérelmező, mind a FIDESZ-KDNP, mind valamennyi listát állító jelölő szervezet egyetlen választókerületben tevékenykedik, jelöltjeik egymással versengenek, azonos választókerülethez kapcsolódik azon érdekük, hogy maradéktalanul legyenek betartva a Ve. szabályai. Az azonos választókerületben tevékenykedő jelölőszervezetek esetében  kimutatható, hogy egy másik jelölő szervezet oldaláról állított jogsérelem közvetlenül kihathat   saját jogaikra és kötelezettségeikre. A jelen tényállásra leszűkítve pedig az állapítható meg, hogy az adott választókerületben jelöltet állító jelölőszervezet érintett az ott folyó kampánytevékenységben. Tévedett tehát a kérelmezett, amikor érintettség hiányában nem bírálta el érdemben a kérelmező fellebbezését.

[19] A Kúria a kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségét arra tekintettel fogadta el, hogy a kérelmezett az 54/2019. számú határozatában a kérelmező fellebbezéséről rendelkezett. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének az ügy érdemét érintő előadásait a kérelmező Ve. 221.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére figyelemmel bírálhatta el a Kúria.

[20] Az Nkt. 24.§ (3) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

[21] Választási ügyekben az Nkt. ezen rendelkezését érintette a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.281/2018/2. és Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzése. Valamennyi esetben közös volt, hogy képviselőjelölt folytatott kampánytevékenységet a nevelési-oktatási intézményben, illetve annak bejáratánál. A felülvizsgálattal érintett esetben sem az óvodában megjelenő alpolgármester, sem a képeket a Facebook közösségi oldalára feltöltő polgármester nem jelölt az európai parlamenti képviselők 2019. évi választása során, emiatt nem sérti óvodai tevékenységük a Ve. rendelkezéseit. Az, hogy a Ve. szempontjából nem jogsértő cselekménnyel bekövetkezett-e az Nkt. 24.§ (3) bekezdésének a sérelme, a Kúria a jelen eljárásban nem vizsgálhatta. Úgyszintén nem térhetett ki arra a kérdésre, hogy bekövetkezett-e a banán adományozásával tiltott pártfinanszírozás, amire egyébként a kifogás benyújtója nem is hivatkozott.

[22] A Facebook feltöltésre már a banán osztás napján, 2019. április 10-én sor került, a kérelmező által becsatolt kapcsolódó szöveg még utalást sem tartalmaz a EP választásra. A polgármester a kérelmező előadása szerint 2019. április 18-án tett közzé olyan bejegyzést, hogy ajánlásokat gyűjt a FIDESZ-KDNP számára. A fellebbezéshez csatolt anyagban azonban nincs bemutatva semmiféle összefüggés a 2019. április 10-ei óvodai esemény és az aláírás gyűjtés megkezdésének bejelentése között. Az alpolgármester és a polgármester eljárása ez okból sem sérti a Ve. alapelveit.

[23] Ennek következtében nem volt megállapítható, hogy a 2019. április 10-ei óvodai banánosztással és kapcsolódó Facebook megjelenéssel sérült volna a Ve. 2.§ (1) bekezdés a),  c) és e) pontja. Alapos volt ugyanakkor a másodlagos bírósági felülvizsgálati kérelem, mivel a kérelmezett tévesen utasította el kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül. Ezért a Kúria a kérelmezett NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és az érdemi vizsgálat lefolytatását követően a TVB határozatát helybenhagyta.

Záró rész

[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] Az alapos másodlagos kérelemre figyelemmel a Ve. 228.§ (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán irányadó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

[26] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. április 25.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró