A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.703/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: Borkai Zsolt
Képviselője: dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 155/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 155/2019. számú határozatát megváltoztatja, a Győr-Moson-Sopron megyei Területi Választási Bizottság 7/2019. (V.27.) számú határozatát – az indokolás részbeni megváltoztatásával – helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: beadványozó) 2019. május 26-án kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Előadta, hogy 2019. május 26-án Borkai Zsolt, Győr polgármestere (a továbbiakban: kérelmező) kisfilmet tett közzé saját közösségi oldalán, mely a következő felhívást tartalmazza: „Arra szeretném kérni a honfitársaimat, a győrieket, hogy szavazzanak a bevándorlás ellen, hiszen mindenki tudja, hogy ahhoz, hogy mi biztonságban élhessünk szükséges az, hogy erős legyen a Fidesz-KDNP képviselete az Európai Parlamentben.” A felvételre a Győr 25. számú szavazókör előtt került sor, amivel a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 143.§ (1) bekezdés b) pontját. Kérte, hogy a TVB állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a kérelmezőt a további jogsértéstől, és szabjon ki maximális összegű bírságot.
[2] A TVB a kifogást 7/2019. (V. 27.) számú határozatával elutasította. Indokolása szerint a helyszínen a kérelmezőnek nem volt a választói akarat befolyásolására irányuló szándéka, hanem a média képviselőjének kérdésére – egy másik kifogás kapcsán – adott interjút. „A nyilatkozat nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, mivel a polgármester interjút adott és azt az interjút készítő újságírón kívül a szavazókör bejáratától számított 150 m-es sugarú körben senki nem hallotta.” Magának a riportnak a közzétételére a szavazókör bejáratától számított 150 m-es sugarú körön kívül került sor. A politikusoknál bevett gyakorlat, hogy választások alkalmával a szavazásról fényképet, felvételt készítenek és azt megosztják a közösségi oldalakon. Jelen esetben is ez történt.
[3] A beadványozó fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. május 30-án kelt 155/2019. számú határozatával megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 143.§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabályt azzal, hogy 2019. május 26-án a Győr, Heltai Jenő utca 8. szám alatti 25. számú szavazókör előtt, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen kampánytevékenységet folytatott. A kifogást egyebekben elutasította.
[4] Tényállásként rögzítette, hogy a felvétel készítésének ideje 2019. május 26., helye pedig a kifogásban hivatkozott Győr, Heltai Jenő utca 8. szám alatti 25. számú szavazókör szavazóhelyiségét magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül volt. A felvétel szerint a szavazókörben folyamatos a mozgás, három személy is látszik, akik közül kettő kifelé egy pedig a szavazókörbe befelé tart. Nem helytálló a TVB határozatának azon megállapítása sem, hogy az interjút „senki nem hallotta”. Az NVB-nek nincs információja arról, hogy a szavazókörből kifelé, illetve befelé tartó személyek kétséget kizáróan hallották-e a kérelmezőt, a riporter számára elmondottak befolyásolták-e őket a szavazati joguk gyakorlásában. Azt azonban a videofelvétel mindenképpen alátámasztja, hogy ezek a személyek a riport készítése alatt a kérelmező és a riporter közelében haladtak el, és ezáltal az interjút hallhatták. A Ve. 141.§-a kampánytevékenységként nem csupán azt a magatartást értékeli ami kétséget kizáróan alkalmas a választói akarat befolyásolására, hanem azt is, ami azt befolyásolhatja. A kérelmező magtartása, szemben a TVB megállapításával, a Ve. 141.§-a szerinti kampánytevékenységként értékelhető.
[5] Indokolásában, hivatkozással a Ve. szabályaira és az NVB relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. számú iránymutatására, kifejtette, hogy a Ve. főszabály szerint megszüntette a kampánycsend intézményét, a kampánytevékenység tilalma a szavazás napján egyrészt térben, másrészt a felhasználható eszközök tekintetében maradt fenn. A Ve-ben a 2018. szeptember 1-jétől hatályos 143.§ (1) bekezdés rendelkezik a relatív területi kampánytilalomról.
[6] A videofelvétel alkalmas annak alátámasztására, hogy a riport készítésekor a szavazókörbe érkező és onnan távozó személyek hallhatták az interjút, amelynek tartalma alkalmas volt a választópolgári akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére, kimeríti a Ve. 141.§-ában foglalt magatartást. A Ve. 143.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az Európai Parlament tagjai 2019. évi választásának napján, 2019. május 26-án tilos volt a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen kampánytevékenységet folytatni. Ennek alapján az NVB megalapozottnak látta a kifogás azon állítását, amely szerint a kérelmező megvalósította a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés sérelmét, ezért a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogásnak részben, a jogsértés megállapítása tekintetében helyt adott.
[7] A beadványozó a jogsértés megállapításán túl a jogsértő eltiltását és maximális összegű bírság kiszabását kérte, mely szankciók alkalmazására az NVB nem látott lehetőséget. A fellebbezés elbírálásakor már megtörtént az Európai Parlament tagjainak megválasztása, a szavazás napján túl a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eltiltásról nem indokolt rendelkezni, mivel a jogsértés jelen választási eljárásában már nem valósítható meg, a kért szankció a kívánt joghatás kiváltására nem alkalmas. A bírság kiszabása azért nem indokolt, mert az interjú közben csak egy személy haladt befelé a szavazóhelyiségbe, ennél fogva a jogsértéssel érintettek köre rendkívül kis számú. A kérelmező vonatkozásában jelen választási eljárásban a Nemzeti Választási Bizottság előtt jogsértés megállapítására nem került sor, így ismétlődésről nem lehet szó. Nem bizonyított továbbá a szándékosság sem. Ahogyan az a felvételen látszik, a Polgármester kifejezetten a riporterhez szól, nem áll szándékában választópolgárok megszólítása. Mindezek alapján a kifogást a kérelmezett szankciók tekintetében a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapításának mellőzését kérte.
[9] Előadta, hogy amennyiben a kifogásolt magatartás a választói akarat befolyásolására alkalmas lehetett, úgy az az interneten való elhelyezéssel valósult meg, az pedig a kampánycsend tilalmának térbeli hatósugarán kívül eső terület. A jogsértés a beadványozó szerint is az érintett nyilatkozatnak a közösségi oldalon való elhelyezésével következett be, amely közzétételre nem alkalmazható a Ve. 143.§ (1) bekezdés b) pontja.
[10] Hivatkozott arra, hogy amennyiben helytálló is lenne az NVB azon megállapítása, hogy a választói akarat befolyásolására okot adó cselekmény nem az interneten való közzététellel valósult meg, úgy bizonyítani kellett volna, hogy a felvétel a szavazókör bejáratától számított 150 méteres körben lett rögzítve. Ilyen bizonyítékok nincsenek, és nem vizsgálták az egyéb törvényi feltételek – közterület, szavazókör, szavazóhelyiség bejárata, távolság, stb. – meglétét sem.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos.
[12] Az NVB határozata a kérelmező tevékenységét vizsgálta, így fennáll a Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem elbírálásának.
[13] A Ve. 143.§ (1) bekezdés értelmében nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a) a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen, c) a b) pontban meghatározott területen kívül az e területen belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.
[14] Az eljárást megindító kifogás a Ve. 143.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértésre hivatkozott, meghatározva ezzel az eljárás irányát. A szabály alkalmazandóságának elsődleges feltétele, hogy a Ve. 141.§ szerinti tevékenységről legyen szó. Eszerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Azt, hogy a kifogással támadott tevékenység tartalmazott a választók befolyásolását célzó elemeket, kérelmező nem vitatta. Így a Kúria irányadónak tekintette, hogy kampánytevékenység vizsgálatáról van szó.
[15] A 2019. évi EP választás során követendő Ve. a kampánytevékenységet az ún. relatív területi kampánytilalommal korlátozza: teljes kampánytilalom csak a szavazás napján és csak a szavazóhelyiségben és épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül érvényesül. A tilalom alkalmazásának feltétele tehát, hogy az adott tevékenység a közterület 150 méteres körzetén belül a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából látható, vagy hallható legyen.
[16] A „150 méteres körzet, közterületen”-re vonatkozó követelmény térben határozza meg, hogy milyen tevékenység vizsgálható. A Ve. 143.§ (1) bekezdése csak a szavazóhelyiség térbeli paramétereivel hozható összefüggésben, máshonnan, másmilyen módon nem lehet megsérteni. Az arról készült bármely, bárhol közzétett felvétel adott esetben csak a Ve. 143.§ (1) bekezdés sérelmének bekövetkezését igazoló bizonyíték lehet.
[17] A Kúria a továbbiakban azt vizsgálta a kérelmező Facebook oldalán a kifogásban megadottak szerint elérhető felvétel alapján, hogy a kérelmező szavazás napján a szavazóhelyiség 150 méteres körzetén belül adott-e nyilatkozatot. A videóban szereplő „Reakcióm a tegnapi rágalmakra” című riport felvételére jól láthatóan a szavazóhelyiség utcai bejárata előtt került sor. A felülvizsgálati kérelem ezen előadása alaptalan volt.
[18] Alapos volt ugyanakkor az a kérelmezői hivatkozás, hogy a szavazóhelyiség előtt nem került sor a kifogás szerinti „közvetlen, nyilvánosan közzétett felhívás”-ra. Az interneten megjelenő képsorok alapján a kampánytevékenység egy-, a kérelmezővel készült más irányú riport részeként valósult meg, nem a 150 méteres közterületen belül voltak a címzettjei. A kérelmező nem a szavazóhelyiségben lévő, vagy még a közterület 150 méteres körzetében mozgó, vagy oda érkező választópolgárokat, hanem a média/internet közönségét célozta meg. A Ve. 143.§ (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához azonban nem elégséges a tevékenység területi megfelelése, az is szükséges, hogy a kampánytevékenység célközönsége potenciálisan a hatókörön belüli legyen. A média/internet kampányolás, még ha a felvétel a 150 méteres körzeten belül is készül, de eközben nem mutatható ki a 150 méteren belüli választók befolyásolásának célzata, nem valósítja meg a Ve. 143.§ (1) bekezdés b) pontjának sérelmét.
[19] A TVB határozata kapcsán a Kúria lényegesnek tartja annak kiemelését, hogy a Ve. 143.§ (1) bekezdésének alkalmazhatóságához nem szükséges, hogy a közterület 150 méteres körzetében bárki ténylegesen tartózkodjon, a rendelkezés alkalmazásához elégséges az, ha a tevékenység ezt a 150 méteres körzetet célozza: pl. szórólapozók megjelenése, hangosítással-, vetítéssel felhívások sugárzása, szelfizés előkészítése, ajándékok felvonultatása. A jelen eljárásban azonban a [18] pontban kifejtettek alapján a kérelmező magatartását nem ez vezette.
[20] Mindezek alapján a Kúria, hangsúlyozottan a kifogást tevő által hivatkozott bizonyíték alapján, azt állapította meg, hogy a kérelmező azzal, hogy 2019. május 26-án a „Reakcióm a tegnapi rágalmakra” című riportnak alanya volt majd azt saját közösségi oldalán közzétette, olyan kampánytevékenységet folytatott, ami nem tartozik a Ve. 143.§ (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá. Ezért a Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdése b) pontja alapján az NVB határozatát megváltoztatta, a TVB határozatát a hatókörön belül tartózkodókra vonatkozó indokolás megváltoztatásával a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta. A kifogásban indítványozott jogkövetkezményeket a kifogásban megjelölt jogsértés hiányában nem lehet alkalmazni.
Záró rész
[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően figyelemmel volt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésére. A kérelmező az eljárás nyertese lett, így a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján fizetendő eljárási illeték az állam terhén marad.
[23] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. június 4.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró