A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.38.215/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
Képviselője: Steiner és Kuthán Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kuthán Viktória)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az eljárás tárgya: önkormányzati választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 424/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 424/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Pest Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 19/2019. (VIII. 2.) számú határozatával (a továbbiakban: Határozat) jelölő szervezetként vette nyilvántartásba az Összefogás Egyesületet (a továbbiakban: Egyesület). A döntés előkészítését a Pest Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) végezte.
[2] A kérelmező jelöltje, mint Beadványozó 2019. október 3-án kifogást nyújtott be a TVB-hez a Határozattal, valamint a TVI-vel és az Egyesülettel, mint jelölő szervezettel szemben. Arra kérte a TVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a TVI-t és az Egyesületet a további jogszabálysértéstől, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 350. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti bűncselekmény miatt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (1)-(2) bekezdései alapján tegyen feljelentést.
[3] Jogsértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) és e) pontjaira, a 43.§ (2) bekezdésére, valamint a 133.§ (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Megjelölte még a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 87.§ (1), 91.§ (1) és 92.§ (1) bekezdését, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:72. §-át, amely jogszabályhelyek álláspontja szerint a Ve. 208.§-a folytán alkalmazandók a választási eljárásban is. A TVB az Egyesület nyilvántartásba vételét olyan közhiteles nyilvántartásra alapozta, ami hiányos volt, nem lehetett megállapítani a képviseleti jogosultság időtartamát, terjedelmét és a joggyakorlás módját.
[4] A határidők megtartottságának körében előadta, hogy a Ve. 209.§ (2) bekezdése alapján a jogsértés folyamatos, mert a jogsértő állapot jelenleg is fennáll. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 11.Pk.50.007/2019/7. számú végzésére (a továbbiakban: Végzés).
[5] A TVB a 173/2019. (X. 4.) számú határozatával a beadványt kifogásként érdemben bírálta el, és azt elutasította. Megállapította, hogy a Határozat meghozatala során a TVI a Budapest Környéki Törvényszék megkeresésével ellenőrizte az Egyesület adatait, beleértve a képviseletre vonatkozókat is. A TVI és az Egyesület nem követett el jogszabálysértést a jelölő szervezet nyilvántartásba vétele során.
[6] A Beadványozó fellebbezéssel élt. Előadta, hogy a TVB „jogellenes módon nem vette figyelembe” a Fővárosi Ítélőtábla Végzésében a kettős jelöltség fennállása kapcsán a folyamatos jogsértés körében előadottakat. Ismételten hivatkozott arra, hogy az Egyesület nem rendelkezik törvényes képviselővel, mivel ... 4 évre szóló képviseleti joga évekkel ezelőtt letelt.
[7] Az NVB a 2019. október 9-én kelt 424/2019. számú határozatával a TVB 173/2019. (X. 04.) számú határozatát megváltoztatta és a 2019. október 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[8] Indokolásában rögzítette, hogy a Beadványozó „kifogásnak” nevezett, 2019. október 3-án benyújtott jogorvoslati kérelem szövegszerűen is azt tartalmazza, hogy az egyrészt a Határozatot támadja, másrészt a TVI-vel, illetve az Egyesülettel szembeni jogorvoslati kérelem, azaz tartalma szerint két különböző jogorvoslati fórum által elbírálandó kérelem.
[9] A Ve. jogorvoslati rendszerében a kifogás a jogorvoslati rendszer alapeljárása, az alapján hozza meg a választási bizottság az elsőfokú határozatát. Az első fokon meghozott bizottsági határozattal szembeni jogorvoslati eszköz a fellebbezés. A két jogorvoslati eszköz között nincs átjárás, illetve nem egymást helyettesítő eszközök. Abban az esetben, ha már született első fokon döntés, azzal szembeni jogorvoslati eszköz a fellebbezés lehet. A másodfokú eljárás tekintetében az esetek döntő többségében - kivételt jelent a Ve. 240.§-a szerinti határozat - a jogorvoslat benyújtásának jogvesztő határideje a sérelmezett határozat meghozatalától számított harmadik nap 16.00 óra.
[10] Tekintettel arra, hogy a TVB mindezt nem vette figyelembe és a kérelmet, noha az részben saját korábbi határozatát támadta, egy eljárásban bírálta el, az NVB-nek is kizárólag a 173/2019. (X. 4.) számú határozat elleni eljárás keretében van lehetősége megvizsgálni a kérelmet. Ennek keretében külön vizsgálta a Határozattal szembeni fellebbezést és külön a TVI és az Egyesület tevékenységével szembeni kifogást.
[11] A Határozattal szembeni fellebbezés előterjesztésére 2019. augusztus 5-én 16.00 óráig lett volna lehetőség, a határidő jogvesztő. Erre tekintettel az NVB a 2019. október 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmet, mint elkésettet a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[12] Ezt követően az NVB a jogorvoslati kérelemnek kifogásként értékelhető részét vizsgálta, amelyben Beadványozó a TVI tevékenységét és az Egyesület működését sérelmezte.
[13] A TVI-nek a Ve. 75.§ (1) és 133.§ (1) bekezdései szerint kell ellátni a döntés-előkészítési feladatokat. Amennyiben a választási iroda nem, vagy nem megfelelően végzi el a Ve. 133.§ (1) bekezdése szerinti ellenőrzést, vagyis jogszabálysértően jár el, a vélelmezett jogsértés elkövetésének időpontja egzakt módon meghatározható. A vizsgált ügyben ez azt jelent, hogy a TVI a Ve. 133. § (1) bekezdését sértő magatartása miatti kifogást a Beadványozónak 2019. augusztus 5-én 16.00 óráig lehetett volna benyújtania a TVB-hez, mivel a TVI a TVB döntéshozatala érdekében végzett ellenőrzést legkésőbb a bizottsági döntés meghozatalakor, azaz 2019. október 2-án befejezte. A kifogás semmilyen érdemi magyarázatot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy Beadványozó miért közel hatvan nappal a jogvesztő határidőt követően terjesztette elő kifogását. Önmagában a kifogásban hivatkozott, a Fővárosi Ítélőtábla kettős jelölés fennállása tárgyában hozott Végzésének érvelése a folyamatos jogsértés kapcsán az eltérő tényállás miatt jelen esetben analógiaként nem alkalmazható. A jogorvoslati kérelem a TVI tevékenysége elleni kifogás tekintetében is elkésett, így azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította az NVB.
[14] Ezt követően az Egyesület működésére vonatkozó kifogás értékelésére került sor. Ennek lényegét az NVB abban határozta meg, hogy a kérelmező érvelése szerint az Egyesületnek 2019. augusztus 1-jei bejelentkezéskor és jelenleg sincs törvényes képviselője, T. Mészáros András képviseleti joga már korábban megszűnt. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételekor a Cnytv. 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles bírósági nyilvántartást kellett irányadónak tekinteni. Nem a választási szervek hatáskörébe tartozó feladat a közhiteles nyilvántartás „hiányosnak” minősítése és intézkedések foganatosítása az abban nem szereplő adatok pótlása, jelen esetben a megbízás megszűnésének időpontja érdekében. A választási szervek a közhiteles nyilvántartásból ellenőrzést végeznek, annak adattartalma felülvizsgálatára nincs hatáskörük. Kitért a Kúria Kvk.VI.38.131/2019/4. számú végzésére, amely rögzítette, hogy „a kérelmezőnek a Ve. szabályainak megsértése körében a választási szabályok megsértését kellett volna bizonyítania. E helyett azonban az Egyesület működésének, illetve képviseletének jogsértő jellegét állította. E kérdések megítélésére azonban az NVB-nek hatásköre nincs, a civil szervezetek választáson kívüli tevékenységét, működése jogszerűségét a választási bizottság nem ellenőrizheti, nem felügyelheti. Ennél fogva azt sem vizsgálhatja, hogy tartott-e az egyesület közgyűlést, adott-e le mérleget, beszámolót, megtörtént-e a tisztújítás, illetve van-e törvényes képviselője.” Ennek következtében az Egyesület képviselője megbízása fennállásának a kifogásában írtak szerinti vizsgálata nem a választási szervek hatáskörébe tartozó kérdés.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[15] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogásnak való helyt adást, a fellebbezés érdemi elbírálását kérte. Álláspontja szerint az NVB határozata sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), e) és f) pontjait, a 32.§ (1), 43.§ (1) és (2), 119.§ (2), 133.§ (1) és 209.§ (2) bekezdését, a Cnytv. 87.§ (1), 91.§ (1) és 92.§ (1) bekezdését, továbbá a Ptk. 3:72.§-át és 3:79.§-át.
[16] Elsődlegesen kifogásolta, hogy az NVB – miként a TVB is – figyelmen kívül hagyta a Végzésben foglaltakat, nem volt tekintettel arra, hogy a jogsértés folyamatosan fennállt, így sem kifogása, sem fellebbezése nem késett el.
[17] A továbbiakban részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint miért nem rendelkezik az Egyesület törvényes képviselővel és emiatt miért volt jogsértő jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele. Új bizonyítékként csatolta a Budapest Környéki Törvényszék levelét, és az ahhoz tartozó kivonatot annak igazolására, hogy ... elnöki mandátuma lejárt. Indítványozta, hogy a Kúria kötelezze az Egyesületet annak igazolására, hogy fennáll ... elnöki tisztsége. Kifogásolta, hogy a TVB, illetve az NVB előtt elmaradt ... tanúkénti meghallgatása. Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú határozatának [22] pontjára.
[18] Megjelölte az érintettségét megalapozó körülményeket. Hivatkozott arra is, hogy a BH+ 2010.10.465. számú eseti döntés alapján, mivel a pártok nem alanyai a társasági adónak, az illetékmentesség külön nyilatkozat nélkül megilleti. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szerinti nyilatkozatot ennek következtében nem csatolt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[20] A kérelmező az adott választókerületre vonatkozó jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, így a Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége igazolt. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem elbírálásának.
[21] Kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a 2019. október 3-án előterjesztett beadványa kétirányú volt: egyrészt fellebbezés a Határozattal szemben, másrészt kifogás a TVI és az Egyesület, mint jelölő szervezet tekintetében. A beadvány tartalom szerinti megbontásának esetleges kérdését a Kúria ennek következtében nem vizsgálta, az NVB vonatkozó döntését határozatának meghozatala során irányadónak tekintette.
[22] A Kúria először a felülvizsgálati kérelem Végzésre vonatkozó előadást értékelte. A Ve. 209.§ (2) bekezdése szerint a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[23] A Végzéshez tartozó tényállásban a folyamatosan fennálló jogsértő tevékenységet a választási bizottság cselekményei idézték elő azzal, hogy egy adott jelöltet a jelen önkormányzati választás kapcsán két különböző választási körzetben is nyilvántartásba vettek, az egyikben kompenzációs pártlistán, a másikban független egyéni választókerületi jelöltként. Ezzel sérült a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. tv. 8.§ (1) bekezdése: a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen, fővárosi kerületben, megyében fogadhat el jelölést.
[24] A jelen választási eljárásban a TVB nem előidézte a folyamatosan fennálló jogsértő helyzetet, hanem egy, a választási eljáráson kívüli közhiteles nyilvántartási rendszer adatait alkalmazta. Ebben a relációban a kérelmező előadása nem a TVB cselekményének korrigálására irányul, hanem egy már elbírált tény újbóli vitatása. Ennek következtében egyrészt nem követett el jogsértést az NVB akkor, amikor nem tekintette irányadónak a Végzésben foglaltakat, másrészt pedig az NVB-nek nem volt lehetőség a jogorvoslati határidő Ve. 209.§ (2) bekezdése szerinti módon történő számítására, helytállóan tekintette a jogorvoslati határidő megnyíltának a TVB 19/2019. (VIII.2.) számú határozata meghozatalának időpontját.
[25] A Ve. 209.§ (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Ve. 224.§ (2) bekezdése értelmében a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.
[26] A jogorvoslati határidő 2019. augusztus 2. napjához való kötése mind a fellebbezés, mind a TVI tevékenységére vonatkozó kifogás esetében helytálló, ehhez képest az NVB jogszerűen állapította meg a fellebbezés esetében a Ve. 224.§ (2) bekezdése-, a TVI-t érintő kifogásnál a Ve. 209.§ (1) bekezdése alapján a 2019. október 3-án előterjesztett jogorvoslat elkésettségét.
[27] A kérelmező nem vitatta az NVB azon megállapítását, miszerint az Egyesület bírósági nyilvántartásában szereplő adatok megfelelő voltának vizsgálata nem a választási szervek hatáskörébe tartozó kérdés. A Kúria az Egyesületet érintő felperesi előadásokat, ideértve a csatolt bizonyítékot és a Kvk.IV.37.376/2019/5. számú kúriai végzésre való hivatkozást, érdemben csak a TVI eljárásával összefüggésben vizsgálhatta volna, amely tekintetben azonban a kifogás a fentiek szerint elkésett. A kérelmezői hivatkozások érdemi elbírálására emiatt nem kerülhetett sor.
[28] Mindezekre figyelemmel az NVB helytállóan állapította meg mind a 2019. október 3-án előterjesztett jogorvoslati kérelem tartalmát, mind a jogorvoslatokra nyitva álló határidőket, mind hatáskörének korlátait. Ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[30] A jelenlegi eljárási illetékre vonatkozó előírások között a kérelmező által hivatkozott tao szabályok nem jelentik az illetékmentesség feltételeinek automatikus beálltát. Az Itv. 5.§ (2) és (3) bekezdései a feltételek igazolását kógensen írják elő. Erre figyelemmel a Kúria a kérelmező által hivatkozott utaló szabályokat nem vehette figyelembe, a nyilatkozat elmaradása miatt a kérelmező javára illetékmentességet nem lehetett megállapítani. A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[31] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. október 14.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró