A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.380/2022/3.
A tanács tagjai:
dr. Hajnal Péter a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (….)
Képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda(…., ügyintéző ügyvéd: dr. Biczi Tamás)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 30. napján kelt 237/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 237/2022. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] … (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23-án nyújtott be kifogást a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelmére hivatkozva. Előadta, hogy Bősz Anett Pest megye 01. országgyűlési egyéni választókerületében jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) közszereplői Facebook oldalán 2022. február 17-e óta több, mint 488.000 forint értékben jelent meg hirdetés, amelynek finanszírozója a Facebook oldal hirdetéstárának adatai szerint a … internetes honlap (a továbbiakban: Honlap). Ezzel a Jelölt olyan tevékenységet folytat, amely az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul. A Honlap igénybevételével a Jelölt olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Hivatkozott arra, ismert előtte az a gyakorlat, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, de ez álláspontja szerint nem tartható fenn, figyelemmel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó határozatokra. Közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Kérte a jogsértés megállapítását, továbbá a Jelölt és a finanszírozó eltiltását a további jogsértéstől.
[2] Az OEVB a 17/2022. (III. 25.) számú határozatával a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolása szerint a Kftv. 8. §-a alapján a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése vonatkozásában nem az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, hanem a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) rendelkezik feladat- és hatáskörrel.
[3] Az OEVB határozata ellen benyújtott fellebbezéseket a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. március 30. napján kelt 237/2022. számú határozatával bírálta el. A Kifogástevő fellebbezését, a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti érintettség hiánya miatt, a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[4] A kérelmező által benyújtott fellebbezés tekintetében az NVB helybenhagyta az OEVB határozatát. Kérelmező érintettségét jelölő szervezeti minőségére és az érintett választókerületben történt jelölt állítására tekintettel elfogadta.
[5] Elsődlegesen rögzítette, hogy a kérelmező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a 98/2022., 129/2022., 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket. A Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Ennélfogva a kúriai joggyakorlat is kiforrottnak tekinthető. Az NVB a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatát irányadó, követendő joggyakorlatnak tekintette.
[6] A Kftv. 8. § (1), (2) és (3) bekezdései alapján a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a MÁK jogosult eljárni. A Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán az NVB megállapította, hogy az az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört, amely szervezetek azonban nem minősülnek a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek. A választási szervek közül a Kftv. kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört: előbbinél az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg feladatot, utóbbinál adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. E két központi választási szerven kívül a Kftv. más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg. A választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. tehát egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívta fel.
[7] Az NVB alaptalannak értékelte a kérelmező azon előadását, amely szerint a Kúria és az NVB joggyakorlata nem tarható fenn, következetlen. Az NVB és a Kúria is a Kifogástevő által analógiaként felhívott – az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító – Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg a fentiekben hivatkozott döntéseit. A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán az NVB felhívta a figyelmet arra, hogy az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van. A Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzéssel összefüggésben az NVB megállapította, hogy az abban az esetben alkalmazott jogszabály, az Nkt., jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben Kifogástevő által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot. Ennél fogva a Bizottság a Kifogástevőnek a Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak. Szintén eltérést látott az NVB az Nkt. és a Kftv. között a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetben. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében egy konkrét tiltó szabály, tilalom szerepel, a jogkövetkezmény pedig a fenti okfejtés okán a választási bizottság határozatában jelenhet meg, míg a Kftv. esetén a 7. § (1) bekezdésének sérelme esetén felmerülő jogkövetkezmények nem választási bizottsági döntés formájában jelennek meg, hanem azok alkalmazására is a MÁK rendelkezik hatáskörrel.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogásban foglaltaknak helyt adó döntés meghozatalát kérte. Érintettségét arra alapította, hogy a 2022. évi választásokon jelölő szervezetként nyilvántartásba vették és az érintett választókerületben jelöltet is állított.
[9] Hivatkozott arra, hogy a Kúria rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel az Nkt. és a Kftv. rendelkezéseinek választási eljárási alapelvek sérelmére vezető megsértése, megkerülése egységes és helyes joggyakorlatba terelhető. Jelen ügyben a hatáskör elvetése azt eredményezi, hogy a Kftv. alkalmazása során elkövetett jogsértésekkel szerzett előny a választási eljárás során megtartható, az a választás eredményének jogerős megállapításáig, és a jogerőnek köszönhetően azt követően sem reparálható, továbbá azt az üzenetet is megfogalmazza, hogy a választók megtévesztése a választási eljárásban elfogadható.
[10] Kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra is, hogy az NVB határozatban foglalt azon indokolás, miszerint „A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.” a kúriai gyakorlat követését jelentő gyakorlat félreértésen alapul. A Kúria döntése ugyanis nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben.
[11] Előadta, az NVB úgy hozta meg határozatát, hogy a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésében foglalt kérelemmel való hasonlóság miatt elmulasztotta a tényállás tényleges vizsgálatát. A megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, így nem kerülhetett volna sor a kifogás automatikus elutasítására. Álláspontja szerint a választási eljárás alapelveinek sérelmére való hivatkozás nem vethető el egy teljesen igazolhatatlan, a kérelmező szándékának meghatározására irányuló vélelem alapján (NVB határozat 76. pontja szerint „az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.”), ahhoz a megállapított tényállásból kell következtetést levonni. Felülvizsgálati kérelmében új bizonyítékokra is hivatkozott, amelyek megerősítik, hogy a Jelölt közösségi oldalas kampányának átvállalt finanszírozása zajlik.
[12] A kifogás nem arra irányult, hogy legyen megállapítva a Kftv. rendelkezéseinek megsértése, hanem annak megállapítására, hogy megbomlott a választási eljárás esélyegyenlősége, ami egy jelölt kampányának jogkerülő jellegére vezethető vissza, továbbá az átvállalt kampányfinanszírozással a választókat is megtévesztik. A megállapítható tényállás – hasonlóan a 177/2022.(III.16.) NVB határozatban foglaltakhoz – felveti ugyan a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét, de egyértelműen enélkül is helytáll a választási eljárás alapelveinek sérelmére történő hivatkozás. Az NVB határozata azonban kizárólag a Kftv. választásra irányadó jellegét vizsgálja, de azt nem, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, miszerint a Honlap egy finanszírozó szervezet, így közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya.
[13] Kérelmező a továbbiakban bemutatta, hogy miért sérült a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának, a c) pont szerinti esélyegyenlőségnek, és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az alapelve. Hivatkozott arra, hogy az NVB határozata alapján nem világos, min alapul a különbségtétel az Nkt. és a Kftv. között az alapelvi sérelmek szempontjából.
[14] A Kúria 2. számú végzésével tájékoztatta a Jelöltet arról, hogy – jogi képviselővel eljárva - nyilatkozatot tehet a felülvizsgálati kérelemre. A Jelölt nem élt a lehetőséggel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[16] A Kúria a Kifogástevő felülvizsgálati kérelmének hiányában nem érintette a 237/2022. számú NVB határozatnak a Kifogást tevő fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasító rendelkezését. A kérelmező esetében a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadta, a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta.
[17] A Ve. 225. § lehetővé teszi a felülvizsgálati kérelemben új tényekre, új bizonyítékra való hivatkozást, azok csatolását. Így a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során eljárási okból nem zárta ki a felülvizsgálati kérelemben megjelölt újabb bizonyítékokat, de azok érdemi vizsgálatát a későbbiek szerint megállapított hatáskör hiányára tekintettel mellőzte.
[18] Kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a jogalkalmazó szervek részéről a hatáskör elvetése üzenet arra nézve, hogy a jogsértésekkel megszerzett előnyök megtarthatóak, és a Kúria rendelkezik eszközökkel a helyes joggyakorlat kialakítására. Az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó bíróságok jogalkalmazási tevékenységük során az Alaptörvény 25-28. cikkének felhatalmazása alapján megalkotott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. (a továbbiakban: Bszi.) 2. § (2) bekezdésének megfelelően a jogszabályok érvényesülését biztosítják. A Kúria sem választási, sem más ügyekben nem üzeneteket fogalmaz meg, nem jelenségeket vizsgál, hanem az adott ügyben releváns jogszabályok alkalmazásával dönt az előtte vitássá tett kérdésekben. A joggyakorlat egységének biztosítása is csak a jogszabályi keretek között lehetséges, alkalmazva az Alaptörvény 28. cikkének azon rendelkezését, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik; a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni; az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
[19] A Kftv. preambulumához fűzött általános indokolás alapján a jogszabály megalkotását egyaránt motiválta a Ve. választások tisztaságára, az esélyegyenlőség biztosítására, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeire vonatkozó követelményrendszere, valamint a korrupció elleni hatékony fellépés elvárása a kampányfinanszírozás átláthatóvá és ellenőrizhetővé tételén keresztül. A Kftv. ezen társadalmi elvárásoknak való megfelelését célozza az indokolás szerint az Alaptörvényben és a Ve-ben rögzített kampányszabályokon kívül egy olyan szabályozás, amely megfelelő nagyságrendű, ugyanakkor átlátható forrást biztosít a pártok számára programjuknak a választók számára történő bemutatásához, miközben a választás évében nem lesznek jogosultak a pártok az éves működési támogatásra. Megállapítható, hogy a Kftv. és a Ve. szabályainak egymástól való koncepcionális különbözőségét, elkülönültségét a Kftv. indokolásából kitűnő jogalkotói cél is tartalmazza.
[20] A Kftv. szabályainak áttekintésével az is megállapítható, hogy a választási kampány költségeinek ellenőrzésére vonatkozó 8.-9. §-ok rendelkezései olyan eljárási határidőket alkalmaznak, amelyeket a Ve. hatálya alatt folyó sommás eljárás keretei között nem lehet megtartani. A Kftv.-ben a kampányköltségek tételes vizsgálatára hatáskörrel rendelkezőként nevesített MÁK-ról és ÁSZ-ról is megállapítható, hogy nem a Ve. 3. § 15. pontja szerinti választási szerv, azaz nem választási bizottság és nem választási iroda; ennek inverz következménye, hogy a választási szervek sem vehetik magukra saját eljárásukban a MÁK és az ÁSZ feladat- és hatáskörét. A Kftv. ezen rendelkezései sem támasztanak alá olyan jogértelmezést, amelynek alapján az OEVB, majd az NVB rendelkezne hatáskörrel a Kftv. szabályainak közvetlen alkalmazására.
[21] A jelen választási ügyben tehát a felülvizsgálati kérelem alapján nem indokolható a Kftv. értelmének az NVB által definiáltaktól eltérő meghatározása, a jogszabályokon alapuló döntések meghozatala során pedig a Kúria a fentiek szerint nem lehet tekintettel arra, hogy határozata alapján a felek, az érintettek vagy mások milyen feltételezésekre jutnak. A Kftv. és a Ve. kapcsolatának meghatározását, értelmezésüket ezen kérelmezői hivatkozás nem befolyásolja.
[22] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra is, hogy az NVB határozat tévesen tekintette mindenkire kötelezőnek a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntését. A kérelmező ezen előadása az előzőekben kifejtettekre tekintettel megalapozott. Választási ügyben a jogszabályi keretek között meghozott bírósági határozatok csak a tényállásbeli és alkalmazandó jogszabályok szerinti azonosság folytán lehetnek irányadóak az NVB számára. A Kúria a kötőerő kapcsán utal arra, hogy a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel a Kúria ítélkező tanácsát a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai döntés köti, amelytől csak jogegységi eljárás kezdeményezésével, előzetes döntéshozatali indítvány benyújtásával térhet el, azonban ez a kötőerő az azonos jogkérdés tekintetében áll fenn. Jelen ügyben megállapítható azonban, hogy maga az NVB határozata sem a Kúria határozatainak automatikus alkalmazására, hanem az azokban kifejtett jogértelmezés kötőerejére hivatkozott, ezért a Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, kimutatható-e a szükséges tényállásbeli azonosság jelen választási ügy és a Kvk.III.39.264/2022/4. számú egyedi döntés között.
[23] A kérelmező felülvizsgálati kérelmének kereteit meghatározza a választási ügyet eredményező kifogás tartalma, attól eltérni, új indokokat bevezetni a későbbiekben nem lehet. A Kifogástevő kérelmét egyértelműen fogalmazta meg: „Kérem a Tisztelt Választási Bizottságot, állapítsa meg, hogy dr. Bősz Anett képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) és a vele együttműködő külső finanszírozó (…) megsértették a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azáltal, hogy a képviselőjelölt internetes kampányát az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták. Kérem továbbá, hogy Jelöltet és a (…………….) külső finanszírozót a további jogsértéstől eltiltani szíveskedjen.”
[24] A kérelem alapján, szemben a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal, nem kerülhet sor direkt módon a Ve. alapelvi sérelmének vizsgálatára. Ez a vizsgálat csak akkor folytatható le, ha megállapítható a kampánykeret-korlátozás szabályának megkerülése. Mindaddig, amíg nincs a Kftv. 7. § (1) bekezdése szerinti törvényi tényállásnak megfeleltethető történeti tényállás, nem lehet áttérni a Ve. alapelvi sérelmeinek vizsgálatára. Helytállóan járt el az OEVB, majd az NVB amikor először a Kftv. alkalmazhatóságának kérdését elemezte, a felülvizsgálati kérelem eltérő hivatkozása megalapozatlan. A Kúria itt utal arra, hogy dogmatikai szempontból a Kftv. szerinti eljárásnak a hatáskör gyakorlója általi lefolytatása tekinthető ún. előkérdésnek, azaz a választási ügy eldöntésére kiható előzetes kérdésnek, de a már hivatkozott sommás jelleg nem teszi lehetővé ilyen típusú eljárás eredményének bevárását.
[25] A Kftv. választási ügyekben való alkalmazásának kérdését a Kúria a Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés mellett már a Kvk.VI.39.270/2022/2., a Kvk.III.39.363/2022/3., Kvk.V.39.373/2022/5. és Kvk.VI.39.377/2022/3. számú végzésekben is vizsgálta. Valamennyi esetben közös a jogszabályi környezet áttekintését követően levont azon következtetés, hogy a Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. A Kftv. nem a Ve. 1. §-ában definiált választásra irányadó jogszabály, és az OEVB-hez egyáltalán nem, míg az NVB-hez a jelen ügyet érintően nem telepít hatáskört. A Kftv.-nek az NVB által megjelölt, a választási kampány költségeinek korlátozására, illetve a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzésére vonatkozó szabályai alapján a Kftv. alkalmazását lehetővé tevő hatáskör hiányát a jelen ügyben is meg kellett állapítani, hatáskör hiányában a kampánykeret-korlátozás megkerülésére vonatkozó tényállás sem állítható fel. Tényállás hiányában annak a Ve. alapelveire gyakorolt hatása sem vizsgálható. Ugyancsak a Kftv. szerinti kampányfinanszírozás választási ügyben való alkalmazásához szükséges hatáskör hiánya következtében nincs hatással a kérelem elbírálására, miként vehetők figyelembe más választási ügyekben az Nkt. szabályai.
[26] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem Nkt. szabályai kapcsán nevesített Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzése szerint az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegése elvezetett a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmének a megállapításához. Az eltérő jogszabályi környezet miatt azonban ez nem feleltehető meg a Kftv. megszegése esetén választási ügyben követhető eljárásnak. A kérelmező arra helytállóan hivatkozott, hogy az Nkt. és a Kftv. is konkrét tilalmat fogalmaz meg, azonban azt már nem vette tekintetbe, hogy az Nkt. szerinti jogsértés megállapítására a Ve. 139. és 141. §-ának kampányidőszakra és kampányeszközökre vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel került sor: ezen Ve.-ben nevesített jogintézmények vizsgálata nincs a Ve.-n kívüli más szervhez telepítve, azaz a jogsértés megállapítható volt a választási bizottság hatáskörében. A Kftv. szerinti jogsértések megállapítására - amely a fent kifejtettek szerint nem csak a Ve. alapelvi rendelkezései megsértésének vizsgálatához, de már a tényállás megállapításához is szükséges - a Kftv. kötelező hatásköri szabályokat rendel, ezáltal az Nkt. és a Kftv. szerinti jogsértés megállapítása és a Ve. szabályaival való összefüggése egymással nem paralel.
[27] A Kifogástevő kérelme alapján lefolytatandó eljárásban alkalmazandó jogszabály és releváns tényállás azonos a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú, és ezt követő végzésekben szereplőkkel. Nem sértett jogszabályt az OEVB, majd az NVB akkor, amikor a Kúria ezen végzésében lefektetett elméleti alapvetéseket követte. A kampánykeret-korlátozás vizsgálatát lehetővé tevő hatáskör hiányában tényállás nem állapítható meg, így miként arra már utalt a Kúria, a Ve. keretei között az sem vizsgálható, hogy ez mennyiben hatna ki a választás tisztaságára, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra.
[28] Mindezekre tekintettel Kúria az NVB határozatát a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érintette, támadott részében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[29] A választási eljárásban a választási bizottságoknak nincs hatásköre a Kftv. szerinti kampánykiadásokat korlátozó rendelkezések megkerülésének vizsgálatára, ezért ahhoz kapcsolódóan a Ve. alapelveinek sérelme érdemben nem vizsgálható.
Záró rész
[30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[31] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdés d) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre figyelemmel a Kp. 35.§ (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 102.§ (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[32] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 6.
dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró