Kvk.II.37.020/2019/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:    Kvk.II.37.020/2019/2.

A tanács tagjai:    Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                            Dr. Márton Gizella előadó bíró
                            Dr. Rothermel Erika bíró

A kérelmező:    (… Kft.)
                         (cím)

A kérelmező képviselője:    ... felszámolóbiztos

Az eljárás tárgya:    választási ügy

A felülvizsgált jogerős határozat:    Nemzeti Választási Bizottság 6/2019. számú
                                                         határozata

Rendelkező rész

A Kúria
– a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. január 4-én meghozott 6/2019. számú határozatával az Országos Roma Önkormányzatban megüresedett mandátumot az MCF a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma listájának 30. helyén szereplő Kalderák Anna részére kiadta a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 102.§ (1) bekezdés d) pontjára, 68.§ (2) bekezdésére, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 207/A.§-ára hivatkozással.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[2] A NVB határozata ellen a kérelmező az NVB-hez fordult és kérte a határozatnak az NVB általi felülvizsgálatát.

[3] Az NVB a kérelmező beadványát bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tekintve felterjesztette.

[4] A kérelmező az NVB határozatát azért sérelmezte, mert az MCF a Magyarországi Cigányok Országos Fórumának felszámolási eljárását a Kecskeméti Törvényszék 2017. október 16-val elrendelte, felszámolóként a kérelmezőt jelölte ki. Álláspontja szerint csak a felszámoló tehetett volna nyilatkozatot a jelölő szervezet nevében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 34.§ (1)-(2) bekezdései értelmében. Kérelméhez a jogi képviselete ellátására adott meghatalmazást nem csatolt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[6] A Ve. 222.-225.§-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat.

[7] A Ve. 224.§ (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy –  a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával –  saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

[8] A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének érdemi vizsgálatát kizárja a jogi képviselet hiánya, mert a Ve. 231.§ (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

[9] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmét az NVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be és a Ve. 228.§ (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 75.§ (1) bekezdésében felsorolt más módon sem gondoskodott a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviseletéről.

[10] A kötelező jogi képviselet hiánya miatt a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231.§ (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[11] A Kúria – illetékmentességre okot adó feltétel, illetve nyilatkozat hiányában – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62.§ (1) bekezdés s) pontja szerinti illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és az Itv. 45/A.§ (5) bekezdése, az 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegű eljárási illeték megfizetésére a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157.§ (7) bekezdése, 35.§ (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102.§ (1) bekezdése alkalmazásával a kérelmezőt kötelezte.

[12] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2019. január 9.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró