Kvk.II.37.355/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:    Kvk.II.37.355/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                             Dr. Márton Gizella előadó bíró
                             Dr. Rothermel Erika bíró

A kérelmező:    Győrfi Mihály
    (cím)

Képviselője:    Dr. Simon Gábor ügyvéd
    (cím)

Az eljárás tárgya:    választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó:    a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:    a Nemzeti Választási Bizottság 515/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 515/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra  – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2018. március 8. napján kifogást nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, hogy a …  (a továbbiakban: médiaszolgáltató) 2018. március 7-én „Aktuális” műsorszám címen lineáris műsorszolgáltatást nyújtott, amelyet 2018. március 8-án 9 óra 15 perckor az internetes honlapján is elérhetővé tett. A honlapon közzétett műsorszám 02:37-től 04:36-ig tartalmazta a kérelmező által kifogásolt tudósítást, amelyben az egyik jelölő szervezet képviselőjelöltjének sajtótájékoztatója került bemutatásra.

[2] A kérelmező szerint a médiaszolgáltató e műsorszámával – mivel kizárólag egyetlen jelölő szervezet sajtótájékoztatójáról adott híradást és „nem biztosította a reagálás jogát” a sajtótájékoztatóban említett másik jelölő szervezet részére –, sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, a c) pontja szerinti esélyegyenlőségre, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. Kifogásában hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság PK. 12. és 14. számú állásfoglalására, valamint a Kúria Kvk.III.37.326/2018/4. [helyesen a Kvk.III.37.236/2018/4.] számú határozatára.

[3] Az OEVB a 41/2018. (III.10.) számú határozatával a kifogást elutasította. A határozatának indokolásában kifejtette, hogy műsorszolgáltató által megküldött „választási szabályzat”-ból és a kifogáshoz csatolt bizonyítékokból nem állapítható meg, hogy a médiaszolgáltató megkülönböztető gyakorlatot folytatna a különböző jelöltek, jelölő szervezetek megszólalásának tartalmát vagy időkeretét illetően.

[4] A kérelmező fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, annak a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába ütköző voltára hivatkozással. A kifogásában előadottak megismétlésén túl arra hivatkozott, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottak  programbemutatásnak nem, hanem politikai támadásnak tekinthetők, amellyel szemben, az abban állított hamis tények állítása miatt a védekezés és reagálás jogát a megszólítottnak nem biztosították.

[5] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát helybenhagyta.

[6] Az NVB a médiaszolgáltatót a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 41. pontja alapján megillető szerkesztői szabadságra, az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában értelmezett kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére hivatkozva kifejtette, hogy az Mttv.-ben és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben (a továbbiakban: Smtv.) foglalt alapelveket a Ve. rendelkezéseivel összefüggésben kell értelmezni, a médiaszolgáltatót megillető szerkesztői szabadságra tekintettel. A Kúria Kvk.III.37.375/2015/3. és Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzéseire utalva megállapította, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie, a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az NVB kiemelte: az OEVB helyesen állapította meg, hogy a médiaszolgáltató olyan szabályrendszert alakított ki, amely a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint a kérelmező által is hivatkozott Kvk.III.37.326/2018/4. [helyesen a Kvk.III.37.236/2018/4.] számú határozatában foglaltakkal összhangban áll, azaz a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz, és ez a médiaszolgáltatónak a választás idején történő semlegességét biztosítja.

[7] Az NVB szerint a kérelmező által hivatkozott „reagálási jog”-ának műsorfolyamban történő biztosítása a semlegesség elvének megfelelően kialakított szabályrendszerrel lett volna ellentétes, mivel az egyik képviselőjelölt esetében kivételt alkalmazott volna az egyébként objektív feltételrendszert alkalmazó szabályok alól.

[8] Az NVB helytállónak ítélte az OEVB-nek azt a megállapítását, hogy a kérelmező által csatolt bizonyítékokból összehasonlíthatóság hiányában nem állapítható meg a hivatkozott alapelvi sérelem, különös tekintettel arra, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülniük, a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni, amely így bizonyítékok hiányában nem teljesülhet. A semlegesség követelményének való megfelelés nem vizsgálható egyetlen műsorszám alapján.

[9] Az NVB – hivatkozva a Kúria Kvk.I.37.226/2015/2. számú végzésében, valamint az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában foglaltakra – megjegyezte, hogy a műsorszámban elhangzott és kifogásolt kijelentések, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincs törvényes lehetőség. A kijelentések cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a médiaszolgáltató műsorszámában elhangzott és kifogásolt kijelentések azonban jogi felelősség megállapításának nem adhatnak alapot.

A felülvizsgálati kérelem

[10] A kérelmező az NVB határozatának megváltoztatásával a kifogásnak való helyt adást kérte, azaz azt, hogy a Kúria állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől, és a Ve. 152. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján kötelezze a Kúria határozata rendelkező részének a jogsértő közléssel hasonló módon történő közzétételére.

[11] A kérelmező érintettsége alátámasztásául előadta, hogy Jász-Nagykun-Szolnok Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében képviselőjelölt.

[12] Állította, hogy – a Kúria Kvk.III.37.326/2018/4. [helyesen a Kvk.III.37.236/2018/4.] számú határozatában kifejtettekkel ellentétben – a médiaszolgáltató nem tanúsított semleges magatartást, és megszegte a saját maga által alkotott és önmagára nézve kötelezőnek tekintett szabályzatát, mivel egyetlen jelelő szervezet számára biztosított megszólalási lehetőséget. A  sajtótájékoztató során a jelölő szervezet nem a saját programját ismertette kizárólag, hanem a nyilatkozatában egy másik jelölőszervezetet is támadott, ezért a híradás nem volt objektív tájékoztatásnak tekinthető. Álláspontja szerint ezzel megsértésre került a Ve. 2. § (2) [helyesen (1)] bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve.

[13] A kérelmező a Ve. 2. § (2) [helyesen (1)] bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét arra hivatkozva állította, hogy a médiaszolgáltató rosszhiszeműen tagadta meg a hivatkozott műsorszámra a reagálási lehetőségét. Úgy vélte, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesen egyoldalúan és diszkriminatív módon csupán egyetlen jelölőszervezet részéről hallgatta meg és sugározta annak „kampányprogramját”, és nem volt tekintettel arra a kúriai határozatra, amely szerint a műsorszám témája szempontjából releváns véleményeknek meg kell jelenniük. A kérelmező kiemelte, az, hogy az NVB határozatában nem foglalkozott a Ve. 2. § (2) [helyesen (1)] bekezdés e) pontjának sérelmével azért különösen aggályos, mert az alapelvek sérelmét egymásból következően is meg lehet állapítani.

[14] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a Ve. 2. § (2) [helyesen (1)] bekezdés a) pontja szerinti, a választási eljárás tisztaságának sérelmére is hivatkozott, amelyet arra alapozott, hogy véleménye szerint a médiaszolgáltató a nyilatkozat többszöri leadásával és a reagálási lehetőség megtagadásával – közvetve – befolyásolni igyekezett a választópolgárokat.

A Kúria döntése és jogi indokai

[15] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[16] A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta.

[17] A Kúria a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében az NVB határozatát a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések (Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjai megsértése) vonatkozásában vizsgálta felül.

[18] Az alapelvi jogsértések kapcsán a Kúria rámutat, hogy választási kampányhoz kötődően az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve megsértése nem állapítható meg, ha a médiaszolgáltató a szabályzata szerint közzétett módon minden jelölőszervezet és a képviselőjelölt számára azonos módon és időtartamban biztosítja a választási üzeneteiknek a választópolgárok felé történő eljuttatását. A kifogásolt híradás a médiaszolgáltató 2018. március 7-i „Aktuális” című híradójának választási blokkjában került közzétételre. Ahogy a választási bizottságok megállapították, a műsor szerkesztői által „Választás 2018” ún. wish-el elkülönítve számoltak be és tájékoztattak az országgyűlési választásokkal kapcsolatos hírekről, ismertették a jelöltet állító pártokat, programjukat, továbbá a képviselőjelölteknek is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a programjukat, elképzeléseiket bemutassák. A műsorszolgáltató szabályzata minden jelöltre, jelölőszervezetre, pártra, azok rendezvényei, választási eseményei, sajtótájékoztatói bemutatására azonos időtartamban biztosít lehetőséget. A választási bizottságok helytállóan mutattak rá arra is, hogy egy sajtótájékoztató alkalmával készített híradással szemben nem követelmény, hogy másik politikai csoportosulás, jelölt is arra egyúttal reagáljon. Erre mód van úgy is – mivel a médiaszolgáltató „Aktuális” című hírműsora napi aktualitással jelentkezik –, hogy a másik politikai csoportosulás, jelölt másik alkalommal közzétett politikai hírműsorban, tudósításban reagáljon az adott sajtótájékoztatóban elhangzottakra, de a médiaszolgáltatónak nem kell az adott sajtótájékoztatóval kapcsolatban a többi párt jelöltjét megkeresve őket nyilatkoztatnia és a nyilatkozatukat a sajtótájékoztatóval együtt, egyidejűleg közzétennie. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I.8.) AB határozatában is rámutatott, hogy „nincs akadálya annak, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában mutassa be a közéleti témához kapcsolódó releváns álláspontokat. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen.”

[19] Azt a kérelmező sem vitatta, hogy a médiaszolgáltató a szabályzatának megfelelően járt el, mert ugyan a kifogásában állította a szabályzat megszegését, de azt konkrét tényekkel, bizonyítékokkal alátámasztani nem tudta. A kérelmező nem állította és nem is bizonyította, hogy élni szeretett volna azzal a lehetőséggel, hogy a sajtótájékoztatóban elhangzottakra reagáljon, de az ilyen tartalmú kérelmét a médiaszolgáltató figyelmen kívül hagyta volna. Ezzel szemben a médiaszolgáltató honlapjáról az volt megállapítható, hogy a kérelmező sajtótájékoztatójáról 2018. március 9-én és 14-én is tudósított.
[20] A Kúria hangsúlyozza, hogy a médiaszolgáltató szabályzata a tartalomra vonatkozóan olyan előírást nem tartalmaz, hogy a politikai program bemutatásakor nem hangsúlyozható a másik politikai csoportosulás véleményétől való eltérés, vagy attól ellentétes álláspont nem képviselhető. A kifogásolt sajtótájékoztatón a képviselőjelölt saját és pártprogramjának ismertetését azzal a sajátos és a véleménynyilvánítási szabadság körébe eső, ezáltal a műsorszolgáltató által nem is korlátozható kommunikációs fordulattal vezette fel, hogy azt az egyik, versengő jelölőszervezetnek tulajdonított szándékkal állította ellentétbe, ezzel mintegy hangsúlyt adva a megvalósítandó céloknak, feladatoknak.

[21] A Kúria hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság több döntésében, így az 5/2015. (II.25.) AB határozatban általános érvénnyel mondta ki, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre (Indokolás 23. pont). Az 1/2013. (I.07.) AB határozat hangsúlyozta, hogy a politikai reklámozás mindenek előtt a választáson induló pártok, jelölő szervezetek véleménynyilvánítását érinti. Az Alaptörvény IX. cikke mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát, amely megnyilvánulhat politikai reklámok közzétételében is (Indokolás 93-94. pontok). Ezen alaptörvényi értelmezésnek a kifogásolt sajtótájékoztatóra is érvényesnek kell lennie. Ezért a médiaszolgáltató a sajtótájékoztatón elhangzottakat, az ott tett állításokat nem ellenőrizheti, de azok megtételében sem korlátozhatja a képviselőjelöltet. Alaptalanul állította a kérelmező a hamis állítások („a befeketítő hazugságok”) kapcsán, hogy a médiaszolgáltatónak olyan jellegű felelőssége állna fenn ezeknek a hamis tényállításoknak a közzététele okán, amelynek jogkövetkezménye vele szemben jelen választási eljárásban lenne levonható. A sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát a médiaszolgáltató nem köteles ellenőrizni. A választási kifogás intézménye és a kérelmező által állított, vele szemben tett sértő kijelentések megtétele okán indítható eljárás két különböző eljárás. Az a körülmény, hogy a jelölt a sajtótájékoztatóján valótlan tényeket állított a jelölt és nem a műsorszolgáltató magatartása miatti kifogás tárgya lehet, illetve mód van a kérelmezővel szemben tett sértő kijelentések megtétele okán más eljárás megindítására is. Ez utóbbi sérelem kapcsán a Kúria megjegyzi, hogy a híradásnak a honlapon való elérhetőségével kapcsolatban – mivel az nem sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét –, a választópolgárok kérelmező által állított befolyásolása okán a választás tisztaságának megsértése nem állapítható meg.

[22] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a szerkesztői szabadság nem terjedhet odáig, hogy a műsorszolgáltató cenzúrázza a jelölt sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Hasonló álláspontra jutott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében, hangsúlyozva, hogy a politikai hirdetés minősítése nem áll összefüggésben a szerkesztői szabadsággal és a közöltekért a törvényi szabályok szerint viselt szerkesztői felelősséggel.

[23] A választási alapelvek kifogásban, majd a felülvizsgálati kérelemben állított megsértésének vizsgálata során a Kúria nem a médiaszolgáltató szabályzatának jogszerűségét vizsgálja felül, hanem a médiaszolgáltató által tanúsított magatartást vizsgálja, s annak törvényességét ellenőrzi. A magatartás megítélésénél lehet egyik vizsgálati szempont az, hogy a médiaszolgáltató szabályzatán alapuló gyakorlata, magatartása biztosítja-e az esélyegyenlőséget, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást. E követelményeknek való megfelelőséget az NVB-vel egyezően a Kúria is megállapította.

[24] Mindezekre tekintettel az NVB helytállóan állapította meg, hogy a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c), e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésre nem kerültek.

[25] A Kúria ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[26] A Kúria a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35.§ (1) bekezdése, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte a kérelmezőt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illeték megfizetésére.

[27] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2018. március 22. napján

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke s.k., Dr. Márton Gizella előadó bíró s.k., Dr. Rothermel Erika s.k. bíró