Kvk.II.37.514/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:     Kvk.II.37.514/2019/2.

A tanács tagjai:     Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                             Dr. Rothermel Erika előadó bíró
                             Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező:    (név)
                         (cím)

Az ügy tárgya:     választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:    kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:    Nemzeti Választási Bizottság 55/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria
    -    a kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja;
    -    kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Kérelmező 2019. április 15-én kifogást nyújtott be a Zala Megyei Területi Választási Bizottsághoz (TVB), amelyben annak megállapítását kérte, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) valamint a TVB „közjogi alkotmányellenessége miatt alkotmányos keretek között nem létezik”. A Ve. nem, hanem az 1997. évi C. törvény (Törvény) a hatályos, ezért a kifogás benyújtásakor nem kellett személyi azonosítóját megadni, továbbá a határon túli magyarok nem vehetnek részt a magyarországi szavazásban.

[2]    A TVB a kifogást megvizsgálta és megállapította, hogy a beadvány nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében formai kellékként előírt személyi azonosítót. A TVB 2019. április 15-én kelt 1/2019.(IV.15.) határozatával a kifogást – érdemi vizsgálat nélkül – a Ve. 215. § c) pontja alapján elutasította.

[3]    A kérelmező fellebbezésében továbbra is tiltakozott a személyi azonosító megadásának kötelező volta ellen. Hivatkozott a Ve. 224. § (3) bekezdésére, amely szerint a fellebbezésnek kell tartalmaznia a kérelmező személyi azonosítóját, de miután kérelmet nem terjesztett elő, így személyi azonosítóját sem kell megadnia a fellebbezésben. Ezen túlmenően megismételte a kifogásban foglaltakat, a jelenleg hatályos szabályozás és a választási intézményrendszer érvénytelensége mellett érvelve. Fellebbezésében a TVB döntésére utalással szerepeltette a személyi azonosítót.

[4]    A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 55/2019. számú határozatával helybenhagyta a TVB döntését. Indokolásában utalt a Ve. 212. § (2) bekezdésére, amely szerint a kifogás kötelező tartalmi eleme többek között a kifogást benyújtó személyi azonosítója. A Ve. 215. § c) pontjára hivatkozva rögzítette, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében felsorolt elemeket. Kifejtette, hogy a személyes adatok megadásának kötelezettségét annak érdekében írta elő a jogalkotó, hogy a választási szervek ellenőrizhessék, valóban az arra jogosult nyújtotta be a kifogást.

[5]    Az NVB rámutatott arra, hogy az a körülmény miszerint a TVB más forrásból ismerte a kérelmező személyi azonosítóját nem eredményezi a jogorvoslati kérelemmel szemben támasztott formai követelmény teljesülését, és nem mentesít a Ve. 215. § c) pont szerinti elutasítás jogkövetkezménye alól.

[6]    Az NVB hivatkozott a Kúria döntéseire, melyek szerint „ha a kérelmező a kifogást vagy a fellebbezést nyújtja be hiányos tartalommal, a Kúria az első vagy másodfokú választási szerv érdemi vizsgálatot mellőző végzését helyben hagyja. A hiányosságok pótlása a bírósági felülvizsgálat során már nem vehető figyelembe.”

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[7]    A kérelmező – jogi képviselő nélkül, hiányos tartalommal benyújtott - felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte, mivel az jogszabálysértő. Álláspontja szerint sem a TVB, sem az NVB nem alkalmas arra, hogy megállapítsa miszerint az általuk alkalmazott törvény joghatályos-e. Kifejtette, hogyha az alkalmazott jogszabály nem jogszerű, akkor nem lehet jogszerű döntést hozni, még akkor sem, ha a döntés esetleg tartalmában helytálló. Álláspontja szerint ugyancsak kétségek merülnek fel a döntés jogszerűségére nézve, ha a döntésre jogosult szerv létezése és működése aggályos. Továbbra is állította, hogy a Ve. nem hatályos, annak alapján jogszerű döntés nem hozható.

[8]    A személyi azonosító megadása kapcsán kifejtette, hogy annak megadása nem kérhető, mert az a személyes adata. Megjegyezte, hogy a TVB ülésén személyesen jelen volt, ahol minden további nélkül be tudták volna azonosítani. Sérelmezte, hogy a TVB ülésén a személyi azonosító hiánya fel sem merült, csak a határozat indokolásában hivatkozott rá a TVB. A továbbiakban kifogásolta a Ve. valamennyi, a korábbi Törvénytől eltérő rendelkezését.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9]    A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[10]    A Ve. 222.-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat.

[11]    A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

[12]    A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének érdemi vizsgálatát kizárja a jogi képviselet hiánya, mert a Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

[13]    A Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmét az NVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be. A felülvizsgálati kérelem nem utal a képviselő személyére, meghatalmazás nem került csatolásra, a felülvizsgálati kérelmen aláírás, ellenjegyzés nem szerepel. A kérelmező a Ve. 228. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. Törvény (a továbbiakban: Pp.) 75. § (1) bekezdésében felsorolt más módon sem gondoskodott a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviseletéről.

[14]    A kötelező jogi képviselet hiánya miatt a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[15]    Ezen túlmenően utal a Kúria arra, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját sem, amely a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja alapján, s amelynek hiánya önálló elutasítási ok a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

Záró rész

[16]    A Kúria – az illetékmentességre okot adó feltétel, illetve nyilatkozat hiányában – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontja szerinti illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és az Itv. 45/A. § (5) bekezdése, az 58. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegű eljárási illeték megfizetésére a közigazgatási perrrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (7) bekezdése, 35. § (1) bekezdése és a Pp. 102. § (1) bekezdése alkalmazásával kötelezte a kérelmezőt.

[17]    A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. április 26.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró