A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.37.515/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Márton Gizella előadó bíró
Dr. Rothermel Erika bíró
A kérelmező: Momentum Mozgalom
(cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd
(cím)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 56/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 56/2019. számú határozatát és az Fővárosi Választási Bizottság 6/2019. (IV. 15.) számú határozatát megváltoztatja, a kérelmező felülvizsgálati kérelmével módosított kifogásának részben helyt ad és megállapítja, hogy a FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A feljegyzett illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban rögzített, https://drive.google.com/file/d/198d2mFLjBALua8DG_hvD_ezOj69c4tO9/view?fbclid=IwAR3U-dBC0jOqcNh1S9oSxFj_zsw13wArTvCrwtXgieXRE8BzZQuo1EECtT8 linken megtekinthető videófelvétel alapján a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP) aktivistái aláírásokat gyűjtöttek. A videófelvétel alapján a FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepel, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik. A videófelvétel tanúsága szerint az aláírás gyűjtésére szolgáló aláíróívek nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek voltak, hanem Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek és a videófelvételt készítő személy kérésére az aktivisták a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót nem tudták bemutatni.
A kérelmező kifogása
[2] 2019. április 11-én a kérelmező kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a hozzá eljuttatott videófelvétel miatt. Álláspontja szerint a videófelvételen szereplő aktivisták állításuk ellenére nem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szerinti ajánlóíven, és ezért valójában nem az európai parlamenti választásokon való jelöltállítás céljából gyűjtöttek aláírásokat, megtévesztően jártak el, amellyel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelveket, továbbá a Ve. 120. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. Kérte a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértőnek a további jogsértéstől való eltiltását, valamint a jogsértővel szemben bírság kiszabását.
[3] A NVB a kifogást, mivel az abban megjelölt jogsértés elkövetési helye Budapest volt, a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján 2019. április 12-én áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbikban: FVB).
Az elsőfokú és a másodfokú választási bizottságok határozatai
[4] Az FVB a 6/2019. (IV. 15.) számú határozatában a kifogást elutasította a jogsértés hiányára utalással. Megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő.
[5] A kérelmező fellebbezést nyújtott be. Érintettségének igazolásául előadta, hogy olyan jelölő szervezet, amelynek listáját a 2019-es európai parlamenti választásokra az NVB 44/2019. számú határozatával nyilvántartásba vette. Álláspontja szerint a jelen ügyben felmerülő jogsértés a jogait, valamint jogos érdekeit közvetlenül érinti, mivel a választásokon való sikeres részvétel előfeltétele a választópolgárokkal való kapcsolattartás. A jogsértően eljáró jelölő szervezet előnyhöz jutott azáltal, hogy a választópolgárokat megtévesztette, amellyel egyúttal hátrányt okozott a a többi jelölőszervezetnek, így neki is.
[6] Sérelmezte a kifogása elutasítását. Továbbra is állította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai megsértését és további jogsértésként hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésére. Megítélése szerint a nem a hivatalos íven történő aláírásgyűjtés sérti a választások tisztaságát, csorbítja a jelölő szervezetek közti esélyegyenlőséget, valamint ellentétes a jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás alapelvével.
[7] Az NVB az 56/2019. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező ügyben való érintettségének hiányára hivatkozással.
[8] Az NVB mindenek előtt rögzítette, hogy a fellebbezéssel kapcsolatban megkívánt az ügyben való érintettség vizsgálata tekintetében ugyan még nincs kialakult választási bizottsági gyakorlat, de az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, így az NVB alappal támaszkodhat a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseiben az érintettség kapcsán megfogalmazott megállapításokra.
[9] Az NVB relevánsnak vélt alkotmánybírósági [3081/2014. (IV. 1.) AB végzés] és kúriai (Kvk.III.37.322/2019/3., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.IV.37.286/2018/2.) döntéseket idézve, arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező érintettséggel kapcsolatos nyilatkozata nem tartalmazott részletes okfejtést az érintettség indokolására, és az absztrakció szintjén áll, amely alapján érvelése – különös tekintettel a Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzésében foglalt indokolásra – nem alkalmas az érintettség igazolására. Az NVB szerint a fellebbezéssel élő kérelmező nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[10] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a FIDESZ-KDNP aktivitási megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, másodlagosan pedig az FVB határozatának helybenhagyását kérte.
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme vonatkozásában az érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy az általa benyújtott fellebbezésnek az érintettség hiánya okán történő érdemi vizsgálat nélküli elutasítása kiüresítette a jogorvoslati jogát, mert a jogorvoslati kérelme jogsértően elbírálatlan maradt és ez közvetlenül érinti neki mint fellebbezőnek a Ve. 221. § (1) bekezdésében biztosított, fellebbezéshez való jogát.
[12] A kérelmező a kifogásában és a fellebbezésében vitatott cselekményt illetően az érintettségét arra alapozta, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokra az NVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezet, ezért jelölő szervezetként részt vesz az európai parlamenti választási kampányban. Mivel az általa jogsértőként jelölt kampánytevékenység az azt folytató számára a többi jelölthöz, jelölő szervezethez képest jogosulatlan előnyt biztosít, egyúttal a többieknek, így neki is hátrányt okoz, ekként e tevékenység a többi jelölt és jelölő szervezet jogát is közvetlenül érinti. A kérelmező számos kúriai döntésre (Kvk.I.37.226/2015/2., Kvk.II.37.391/2018/4., Kvk.III.37.326/2019/4., Kvk.IV.37.452/2018/4., Kvk.V.37.941/2016/3., Kvk.VI.37.414/2018/2.) hivatkozva hangsúlyozta, hogy a Kúria a jogsértőnek állított kampánytevékenység bírósági felülvizsgálata során az azonos választókerületben induló jelölt, jelölő szervezet érintettségét minden esetben megállapíthatónak látta. Álláspontja szerint ezt a következetes gyakorlatot az indokolja, hogy ha egy jelölt vagy jelölő szervezet érdekében harmadik személy egy választási kampányban jogsértő kampánytevékenységet folytat, azzal a jogsértő tevékenység kedvezményezettje a többi jelölthöz, jelölő szervezethez képest jogosulatlan előnyt szerez, amely egyúttal a többi jelölt, jelölő szervezet számára hátrányt is okoz, ekként a többi jelölt, jelölő szervezet jogát közvetlenül érinti.
[13] A kérelmező álláspontja szerint a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érintettség értelmezésével kapcsolatos, általa idézett megállapításaiból a contrario az is következik, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek e minőségükre való hivatkozása a jogsértő kampánytevékenységgel kapcsolatos jogorvoslat tekintetében az érintettségüket megalapozza.
[14] Érvelése szerint, ha egy jogsértő kampánytevékenységgel kapcsolatban a többi jelölőszervezet nem minősülne érintettnek, az jelentősen csökkentené a választási kampány jogszerűségének biztosítását célzó anyagi jogi és eljárásjogi garanciarendszer hatékonyságát. Hangsúlyozta, hogy az NVB által hivatkozott Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzés a jelen ügytől eltérő tárgyánál fogva a jogsértő kampánytevékenység miatti érintettség megítélésénél nem lehet irányadó.
[15] Állította, hogy egy jelölt vagy jelölő szervezet érintettsége minden olyan ügyben megállapítható, amelyben az más jelölt vagy jelölő szervezet által vagy annak érdekében folytatott kampánytevékenység jogellenességét állítja.
[16] Kifejtette, hogy a videófelvétel tanúsága szerint a FIDESZ-KDNP aktivistái olyan magatartást folytattak, amely egyrészt alkalmas volt a választópolgárok megtévesztésére, másrészt az a megtévesztés által jogtalan előny szerzésére adott lehetőséget, mert ezzel az adott jelölő szervezet a választópolgárokkal való kapcsolattartásra alkalmas személyes adatok kezelésére szerez adatkezelési jogosultságot. Erre figyelemmel az aktivisták a kampánytevékenység folytatására vonatkozó jogukat nem annak rendeltetése szerint, jóhiszeműen gyakorolták, amely sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját. A jogsértően szerzett előny a többi, jogsértést el nem követő jelölő szervezet számára hátrányt okoz, amely pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmére vezet.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme az alábbiak szerint alapos.
[18] A Kúria elsőként a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálhatóságához a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti eljárásban való érintettségét vizsgálta. E körben rögzítendő, hogy a felülvizsgálat olyan határozat ellen irányul, amely a kérelmező fellebbezését az érintettségének hiányában utasította el érdemi vizsgálat nélkül. A Kúria megítélése szerint az NVB határozatának jogszerűségi felülvizsgálatánál a kérelmező érintettsége szükségszerűen fennáll a fellebbező érintettségére tett megállapítás okán, ezért a bírósági felülvizsgálat kezdeményezéséből a kérelmező nem zárható ki.
[19] A Kúria ezt követően az NVB határozatát érdemben felülvizsgálva a kérelmező fellebbezési eljárásban való érintettségének fennállását vizsgálta. A Kúria az érintettség fennállásának megítéléséhez a videófelvétel megtekintése után értékelte az abban látottakat, és azt állapította meg, hogy azon egy jelölő szervezethez (FIDESZ-KDNP) köthető aktivisták által, a 2019-es európai parlamenti választások kampányidőszakában folytatott olyan aláírásgyűjtő tevékenység látható, amelynek jogsértő voltát kellett a kifogás folytán megítélni.
[20] A Kúria hangsúlyozza, hogy kampányidőszakban a jelöltek és jelölő szervezetek által folytatott választási eljárással összefüggő bármely tevékenység jogszerű keretek között történő folytatásának kiemelt jelentősége van, az érintettség vizsgálatát az egyes jogorvoslati fórumoknak a hatékony jogorvoslat biztosításának szem előtt tartásával kell esetről esetre elvégeznie.
[21] A Kúria megítélése szerint abban az esetben, ha kampányidőszakban egy jelölő szervezet valamely választási eljárással összefüggő tevékenységének jogszerűségét egy másik, a kampányidőszakban nyilvántartásba vett jelölőszervezet sérelmezi, és felveti, hogy a jogsértő tevékenység következtében az adott jelölő szervezet előnyhöz juthat, akkor az érintettsége nem zárható ki a jogainak, vagy jogos érdekeinek sérelme hiányában. Kétségtelen az is, hogy amennyiben egy jelölő szervezet tevékenységéről azt állítják, hogy a választópolgárok megtévesztésére irányul, az kihathat a választással érintett többi jelölő szervezetre is, és megbonthatja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.
[22] A videófelvételen rögzített tevékenység kapcsán a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy annak jogszerűsége más jelölő szervezet által jogainak, jogos érdekeinek sérelmére hivatkozással alappal vitatható, a kérelmezőtől a jogorvoslat lehetőségét az érintettségének hiányára hivatkozással nem lehet megvonni. A kérelmező alappal hivatkozott arra, hogy a Kúria választási ügyeket vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának az összefoglaló véleménye 32-33. oldalán rögzített abból a megállapításból, hogy a magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében az kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza. E körben az NVB a Kvk.I.37.286/2018/2. számú végzésben foglaltakat az eltérő tényállás folytán tévesen tekintette irányadónak. A Kvk.III.37.222/2019/3. és Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésekben nem a jelölőszervezetek, hanem magánszemélyek érintettségét kellett megítélni, ezért ezek a döntések szintén nem lehetnek irányadók a jelölő szervezetek érintettségére irányadó speciális vizsgálati szempontok megítélésénél.
[23] Mindezek alapján megállapítható, hogy az NVB a kérelmező fellebbezése kapcsán az ügyben való érintettségét tévesen ítélte meg, annak hiányát jogsértően állapította meg a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján.
[24] A kérelmező által állított jogsértések vizsgálva mindenek előtt azt rögzíti, hogy a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemhez kötve van, csak az abban foglalt és az eljárás tárgyát képező jogsértéseket bírálhatja el. A Kúria ezért kizárólag a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, tehát a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét vizsgálhatta. Mivel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv sérelmére a kérelmező kifogásában még nem hivatkozott, ezért az nem képezte az eljárás tárgyát, továbbá a kifogásban eredetileg hivatkozott Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmére a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében már nem hivatkozott, ezáltal a kifogásának ezt a részét nem tartotta fenn, arról dönteni ezért nem kellett. A Kúria azt is rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján kizárólag a jogsértés tényének megállapítására szorítkozhat, mivel a kifogással ellentétben a felülvizsgálati kérelem sem a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltására, sem pedig bírság kiszabására nem terjedt ki.
[25] A Kúria a megtekintett videófelvétel alapján megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP aktivistái által végzett aláírásgyűjtés – az aktivisták által előadottak, és az aláírásgyűjtő pulton látható felirat ellenére és a felvételen látható aláírásgyűjtésre szolgáló ívek alapján – egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult, mivel az aláírásgyűjtés nem Ve. 120-121. §-ai szerinti ajánlóíveken történt. A választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták, ebből adódóan megállapítható, hogy a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt. A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelvét.
[26] A Kúria megjegyzi, hogy a jelölő szervezeteket támogató, a jelölő szervezet iránt szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés abban az esetben nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. Ha azonban a választópolgár e körülményekkel a jelölő szervezet megtévesztő magatartása miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez. A vizsgált jelölő szervezeti magatartás, illetve más jelölőszervezetekre gyakorolt hatása tekintetében annak van relevanciája, hogy az ajánlóívek útján megszerzett adatok kezelése milyen törvényi feltételek mellett lehetséges, s ehhez képest a más okból történő adatszerzésnek milyen következményei lehetnek. Téves ezért az FVB érvelésének azon kiinduló pontja, amely eleve jogsértő állapothoz (mindenki lemásolja az ajánlóíveket) viszonyítja a FIDESZ-KDNP magatartásának jogi megítélését. A Kúria szerint csak a jogszabályok által elvárt magatartás lehet az értékelés kiindulási alapja. A választópolgárok megtévesztése alappal veti fel továbbá annak a lehetőségét is, hogy a jelölő szervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása, mert ezekre az aláíróívekre nem vonatkozik a megsemmisítés kötelezettsége és amely a többi jelölő szervezet vonatkozásában megbonthatja az esélyegyenlőség követelményét is, ezáltal a választási versengésben elfoglalt helyzetükre kihat.
[27] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát – az FVB határozatára is kiterjedően – a Ve. 331. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 231.§ (5) bekezdés b) pontja alapján eljárva, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet általi megsértését megállapítva.
Záró rész
[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[25] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja és a felülvizsgálati kérelmében tett nyilatkozattal igazoltan a (2) bekezdés alapján személyes illetékmentes. Az Itv. 62. § (1) bekezdés s) pontja alapján a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás a tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá esik, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint mértékű, feljegyzett felülvizsgálati illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli.
[26] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2019. április 26.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró