A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.37.651/2019/4.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Dr. Rothermel Erika előadó bíró
Dr. Márton Gizella bíró
A kérelmező: Jobbik Magyarországért Mozgalom
(1114 Budapest, Villányi út 20/B.)
Képviselője: Staudt Ügyvédi Iroda
Dr. Staudt Gábor ügyvéd
(cím)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság
117/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 117/2019. számú határozatát helybenhagyja.
A feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy magánszemély beadványozó (továbbiakban: Beadványozó1) 2019. május 16-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának, 2019. május 11-15-e közötti hírműsorainak szerkesztése a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvekbe ütközött, mert „a kormányhoz köthető hírekben is erősen megjelenik a FIDESZ EP-kampánya”. Beadványozó1 kifogásában megjelölte a Médiaszolgáltató vitatott műsorszámait, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a hírek, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják.
[2] Hivatkozása szerint 2019. május 11. napján a Tények 18 órakor: „Támadják a magyar családpolitikát” (Rétvári Bence kontra Brüsszel); 2019. május 12. napján a Tények 18 órakor: „Nem kifogásolható a támogatás” (Hollik István kontra Brüsszel); „Milliókat tett zsebre Manfred Weber”; 2019. május 13. napján a Tények Reggel: „Nem kifogásolható a támogatás” (Hollik István kontra Brüsszel); a Tények 18 órakor: „Támadják a babváró támogatást” (Novák Katalin kontra Brüsszel); 2019. május 14. napján a Tények 18 órakor: „Erős a magyar-amerikai szövetség” (illegális bevándorlás, Orbán, Szijjártó); „Sikeres a magyar modell” (Szijjártó Péter); „Orbán: Ott segítünk, ahol baj van”; Tények Röviden: „Brüsszel inkorrekt, mégis vádol” (Semjén Zsolt); Tények Extra: „Mást akar az elit és mást az emberek” (tömény fideszes választási propaganda); 2019. május 15. napján a Tények 18 órakor: „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” (Nacsa Lőrinc Fidesz-KDNP); „Kemény cenzúra a facebookon” (pl. Lázár János migránsos videója); Magyarország elutasítja a kvótát (Völner Pál, Fidesz); a Tények Röviden: „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” (Nacsa Lőrinc Fidesz-KDNP) és a Tények Extra: „Kemény cenzúra a facebookon” (pl. Lázár János migránsos videója) „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” (Nacsa Lőrinc Fidesz-KDNP) híradásokkal a Médiaszolgáltató megsértette a hivatkozott választási eljárási alapelveket.
[3] Érvelésének alátámasztásaként arra hivatkozott, idézve a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzését, hogy a Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően a vizsgálatot lineáris médiaszolgáltatás esetében nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam egészében kell elvégezni. A Kúria Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzése alapján rámutatott arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése akkor állapítható meg, ha a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.
[4] Álláspontja szerint az EP-kampány kezdete óta a TV2 az ismert kúriai döntések ellenére sem alakította át jogsértő műsorkészítési gyakorlatát, így a Ve. szabályainak megsértése a részéről egyértelműen szándékosan történt. Kérte az NVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és e) pontjába foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek megsértését, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el a TV2-t a további jogszabálysértéstő, továbbá a jogsértő tevékenység tartós, ismétlődő jellegére, valamint a jogszabálysértés súlyára és szándékosságára, valamint a sorozatos jogsértő gyakorlatra tekintettel, a Ve. 152. § (2)-(3) bekezdése és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján szabjon ki a törvényi maximumot elérő bírságot a Médiaszolgáltatóval szemben. A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel kérte, hogy az NVB kötelezze Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé, minderre a legnézettebb, olyan hírműsorában kerüljön sor, mint amilyen jellegű hírműsorban a Médiaszolgáltató megsértette Ve. alapelveit.
[5] A Momentum Mozgalom képviseletében Beadványozó2. (a továbbiakban: Beadványozó2) 2019. május 16-án kifogást nyújtott be Médiaszolgáltató, valamint Kökény-Szalai Vivien, Médiaszolgáltató hírigazgatója ellen. Állította, hogy a Médiaszolgáltató „Tények” című műsora folyamatosan, ismétlődő jelleggel megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Érvelése szerint a „Tények” című műsor tartalmáért a hírigazgató felelős, ezért a jogsértésért őt is felelősség terheli. A Beadványozó2 kifejtette, hogy a „Tények” című műsor megjelölt kiadásaiban az esélyegyenlőséget súlyosan sértő módon, rendkívül nagy túlsúlyban a Fidesz-KDNP szövetség kampányeseményeiről és tevékenységéről számolt be és azt a látszatot kelti, mintha más pártok nem készülnének az európai parlament magyar tagjainak választására, miközben ezen pártok kampányeseményeket és sajtótájékoztatókat tartottak. Beadványozó2 a Kúria Kvk.VI.37.559/2019/2. és Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozatára is hivatkozva hozzátette, hogy sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ha a lineáris műsorszolgáltató több napon át, a különféle műsorszámokban megjelenő híradásokban csak az egyik jelölőszervezet kampánytevékenységéről számol be annak ellenére, hogy más jelölőszervezetek is folytattak hírértékű kampánytevékenységet.
[6] Beadványozó2 kifogásához csatolt mellékletében a Médiaszolgáltató műsorszámait tételesen megjelölte, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a szereplések, nyilatkozatok, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják. Kifogás tárgyát képezte 2019. május 6. napján a Tények Este, a Tények Délben: Orbán Viktor Heinz-Christian Strache-val való találkozásáról számolt be; a Tények Reggel: Demeter Márta MSZP-sekre vadászik; 2019. május 7. napján a Tények Este: Gyurcsányék alamuszi botránya; a Tények Reggel: Orbán: Változás kell; 2019. május 8. napján a Tények Este: Weber a szélkakas; Orbán Viktor látogatása Kolozsváron - EP kampány lényegében; a Tények Reggel: Ujhelyi lebontaná a határzárat; Gyurcsányék „alamuszi” botránya; Szijjártó: fontos partner az USA; Nagyobb a tét, mint korábban; 2019. május 9. napján a Tények Este: Családlátogatás Erdélyben; a Tények Reggel: Orbán: erős összmagyar képviseletet; Lelepleződött az MSZP elnök; Weber a szélkakas politikus; 2019. május 10. napján a Tények Este: Soros kampány Magyarország ellen; Orbán Viktor az erdélyi Kerelőszentpálon; a Tények Reggel: Európa jövőjéről tanácskoztak; Családlátogatás Erdélyben; Már 36 ezer család menekült meg; Azonos véleményen a migrációról; 2019. május 11. napján a Tények: Czeglédynek falaz az ellenzék; Megtámadták a babaváró politikát Brüsszelben; Látogatás Böjte Csabánál; 2019. május 12. napján a Tények: Brüsszel nem hagyta jóvá a babaváró támogatást; Manfred Weber bár a korrupció ellen küzd milliókat tett zsebre, a joghézagokat kihasználva; végül 2019. május 13. napján a Tények: Felmondják a “felháborítóan” botrányos parkolói szerződéseket; Hónapok óta támadja Brüsszel a babaváró támogatás; a Tények Reggel: Nem kifogásolható a támogatás; Nemzeti érdek a paksi fejlesztés; Botrány a menekültügyi hivatalban; Milliókat tett zsebre Manfred Weber híradásai.
[7] Beadványozó2 kérte, hogy fentiekre tekintettel az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a jogsértőket a további jogsértéstől, valamint a 152. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelezze Médiaszolgáltatót a határozat rendelkező részének közzétételére. Továbbá Médiaszolgáltatóval szemben a Ve. a 152. § (2) és (3) bekezdése alapján, a „Tények” című műsor tartalmáért felelős személy, a hírigazgató mint természetes személy jogsértővel szemben a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján bírságot szabjon ki.
[8] Médiaszolgáltató észrevételében kérte a műsorfolyam hosszabb idejű (két hetes) vizsgálatát, érvelt továbbá szerkesztői szabadságával.
[9] Az NVB a Beadványozó1 és a Beadványozó2 kifogását a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján egy eljárásban bírálta el és mindkét beadványozó kifogását elutasította. Határozatában elöljáróban rögzítette, hogy a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart. Kifejtette, hogy a Kúria által jóváhagyott több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. [Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzések] Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]. Álláspontja szerint a Ve. alapelvi követelményeinek teljesülését a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatával kell elvégezni. A műsorfolyam az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok összességét jelenti. A műsorfolyam tekintetében további kritérium az irányadó gyakorlat szerint, hogy az időtartamában ölelje fel a kampányidőszak átfogó részét. Figyelemmel a választási kampány ötven napos időtartamára, az NVB gyakorlata két hét időtartamot már elegendőnek tart ahhoz, hogy egy műsorfolyamban az alapelvek érvényesülését vizsgálni lehessen. E körben utalt a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésére.
[10] Rögzítette, hogy a Tények című műsor Beadványozó2 kifogásában megjelölt május 6-tól május 13-ig (helyesen: május 9-ig) terjedő időszakban megjelent adásait a Kúria 2019. május 16-án hozott, Kvk.V.37.620/2019/2. számú végzésében (a továbbiakban: Végzés) a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján jogerősen elbírálta, így a május 9-ig terjedő időszakot a kettős értékelés tilalma alapján nem vizsgálta.
[11] Az NVB a műsorfolyamot május 10-15. napja közötti időszakban vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a Kúria a Végzésben élesen elválasztotta a Kormány és a miniszterelnök kormányzati tevékenységét bemutató riportokat a kampánytartalmaktól. Ezért az NVB a műsorszámok vizsgálatát elvégezte a Végzésben foglaltakra tekintettel és értékelte a Beadványozók által bizonyítékként megjelölt riportokat, és részben egyetértve a Médiaszolgáltatóval megállapította, hogy a vizsgált időszakban legfeljebb egy, háromszor ismétlődő (Tények 18 órakor, Tények Extra, Tények Röviden) híradás, a „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” című hozható összefüggésbe az európai parlamenti választásokkal és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek politikájának népszerűsítésével. Ebben a riportban Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője sajtótájékoztató keretében beszél a Kormány Babaváró programjáról, a jelölő szervezet álláspontját ütköztetve az Európai Bizottság vélelmezett kritikájával.
[12] A további riportok közül az NVB nem értékelte elmarasztalásra érdemes tartalmúnak a Kormány tagjainak, illetve a kormányszóvivőnek a nyilatkozatait tartalmazó híreket, mivel azok a Kormány tevékenységéről számoltak be; a Soros-kampányról szóló híradást; a Manfred Weber-ről szóló riportot, amely az uniós politikus irodabérlési botrányáról számolt be, és abban egyetlen jelölő szervezet sem jelenik meg; a miniszterelnök és az amerikai elnök találkozóját bemutató riport ugyancsak nélkülöz bármiféle utalást az EP-kampány vonatkozásában, továbbá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a Magyarország és az Európai Bizottság közti nézeteltérést részletező riportja sem köthető a választási kampányhoz, és álláspontja szerint a Mediaworks Facebook-os hirdetési problémáiról szóló beszámoló sem bír kampánytartalommal.
[13] Az NVB szerint egyes riportokban az európai parlamenti választások kapcsán elemző által kifejtett vélemények, szakmai megnyilvánulások merültek fel, amelyek kívül esnek a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen, így ezeket a tartalmakat sem tekintette relevánsnak a kifogás elbírálásában. Összegzése szerint legfeljebb a fent jelölt három műsorrész értékelhető jelölő szervezet kampányban képviselt álláspontjának bemutatásaként, amely a műsorfolyam hosszúságára, és az egyéb közéleti események nagy terjedelmű bemutatására nem elegendők az esélyegyenlőség sérelmét megvalósító műsorszerkesztési gyakorlat megalapozásához.
[14] Az NVB a Beadványozó2 személyi felelősséget felvető kérelmét is alaptalannak ítélte.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[15] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy a Médiaszolgáltató a 2019. május 11-15-e közötti hírműsoraival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt választási eljárási alapelveket. Erre figyelemmel kérte a Médiaszolgáltató további jogsértéstől való eltiltását, a határozat rendelkező része közzétételének elrendelését és a Médiaszolgáltatóval szemben bírság kiszabását.
[16] Nyilvánvalónak látta, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeten kívül a TV2 hírműsoraiban nem szerepelhettek más jelölő szervezetek, így a Jobbik Magyarországért Mozgalom sem, ezért vele szemben is megsértésre kerültek a felhívott alapelvek. A műsorfolyam időtartama kapcsán a jogalkotói szándékra utalva azt állította, hogy a kifogásolt időszak hírműsorait műsorfolyamként lehet vizsgálni. Álláspontja szerint a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében rögzítetteket az NVB félreértelmezve idézte, azt ugyanis, hogy a 10 műsorban tanúsított jogsértés nem lenne elegendő az alapelvi sérelem megállapítására, semmilyen döntés sem támasztja alá. Relevánsnak tekintette, hogy a részéről kifogásolt műsorok (5 nap 10 műsorának 16 riportja) nem „beszélgetős”, hanem hírműsorok voltak, jóval nagyobb nézettséggel, és amelyekben – az esélyegyenlőség betartása érdekében – elfért volna a FIDESZ-KDNP-n kívül más párt kampánytevékenységének bemutatása is. Hangsúlyozta, hogy a NVB támadott döntésének elfogadása azt eredményezné, hogy még a kampányidőszak utolsó hetében sem jutnának be a Médiaszolgáltató hírműsoraiba a más pártok és azok jelöltjei, holott éppen ebben a kampányszakaszban a legérdeklődőbb és a legfogékonyabb a választó. Megjegyezte, hogy sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság nem fejtett ki olyan álláspontot, amely szerint az általa megjelölt öt nap ne lenne elegendő a jogsértés megállapításának vizsgálati alapjaként. Vitatta az NVB-nek a Végzésre alapított álláspontját, mivel szerinte a beadványban megjelölt műsorokban felvetődött témák egyike sem állami, kormányzati, önkormányzati alaptevékenységéhez kapcsolódó, feladatkörébe tartozó híradás. Sérelmezte, hogy az NVB nem jelölte meg mely híreket értékelt „kormányzati tevékenység” kategóriába tartozónak, és azt sem, hogy milyen kritériumok mentén tette ezt. Az NVB által megjelölt egyetlen – a „Brüsszel hagyja jóvá a támogatást” – híradáson kívül szinte valamennyi kormányhoz köthető hírben is erősen megjelenik a FIDESZ-KDNP kampánya. Kifejtette, hogy Orbán Viktor és Semjén Zsolt nemcsak kormányzati tevékenységet végeznek, hiszen országgyűlési képviselők, az őket delegáló párt tagjai. Hiányolta, hogy az NVB határozatának indokolásából kimaradtak az arra vonatkozó érvek, hogy ezek a politikusok miért nem lehetnek befolyással a kampányra, a szavazatszerzésre, ezáltal az esélyegyenlőség megbontására. Állította, hogy FIDESZ-KDNP vezetőnek műsorfolyamban túlsúlyban lévő riportjai kétségtelenül befolyással vannak a kampányra, mindez indokolja az NVB döntésének megváltoztatását.
[17] A Kúria érintettként nyilatkoztatta a Médiaszolgáltatót, aki észrevételében az NVB határozatának helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező tévedett a sugárzott műsorszámok minősítésekor, mert azok nem tekinthetők a kampányban való részvételnek. Ekörben hivatkozott a Ve. 142.§-ára és a Kúria Kvk.V.37.620/2019/2. számú döntésére. Utalt a rá háruló tájékoztatási kötelezettségre, szerkesztési szabadságára, szerkesztői felelősségére. Szerkesztői szabadságának korlátozhatóságát vitatta a 3096/2014.(IV.11.) AB határozat alapján.
Ezen túlmenően kifejtette, hogy a kifogásolt műsorszámok nem tekinthetők műsorfolyamnak, mert azok együttesének időtartama nem öleli fel a választási időszakot, de legalább annak átfogó részét. Előadta, hogy a kifogásolt öt napos időszak semmiképpen nem felel meg a választási időszak átfogó részének. A kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülése tekintetében hivatkozott Kúria eseti döntéseire (pl.Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk. 37.375/2015/3., Kvk.III.37.443/2018/2., Kvk.I.37.353/2018/2.), továbbá az Alkotmánybíróság 1/2007.(I.18.)számú és 7/2014.(III.7.)számú határozataira.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
[19] A Kúria mindenek előtt rögzíti, hogy mivel a kérelmező az európai parlamenti választásokon listát állító, nyilvántartott jelölőszervezet, ezért a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján jelen ügyben érintettnek tekinthető, mivel felülvizsgálati kérelme a Ve. 2 § (1) bekezdés c) pontja szerinti „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között”, valamint az e) pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek sérelmének megállapítására irányul amiatt, mert azokat álláspontja szerint a Tv2 mint műsorszolgáltató más jelölőszervezet előnyben részesítése által megsértette.
[20] A Kúria ezt követően vizsgálta, hogy a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása szempontjában milyen időintervallum meghatározása lehetséges ahhoz, hogy egy műsorfolyamban az alapelvek érvényesülését vizsgálni lehessen.
[21] A Kúria, osztva a korábbi végzéseiben megfogalmazottakat, továbbra is irányadónak tekinti, hogy a Ve. alapelvi követelmények teljesülésének vizsgálata során nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas, meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (pl. Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.353/2018/2. [30] pont, Kvk.IV.37.516/2019/4. [19] pont, Kvk.I.37.572/2019/2.). Jelen esetben a „Tények” címet viselő, naponta többször ismétlődő hírműsorok összehasonlításra alkalmasak, műsorfolyam megállapíthatósága szempontjából értékelésükre sor kerülhet.
[22] A Kúria megerősítve a Kvk.I.37.572/2019/2. számú ügyben tett megállapításait rögzíti, hogy azt, hogy a vizsgálatot milyen időtartamra – napra, hétre, hónapra – nézve kell elvégezni, a műsorfolyam természetéből kiindulva lehet meghatározni. A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésével érintett műsorszám csak naponta egyszer, a reggeli főműsoridőben volt sugározva, így lehetett két hetes időtartamot elégségesnek tekinteni az alapelvi sérelmek vizsgálatánál. A jelen eljárásban érintett Tények c. műsor különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de naponta többször is jelentkezik, így akár napon belül is lehetőség van a vélemények kiegyensúlyozására. A Tények, és annak különböző változatait jelentő műsorszámok megjelenésének gyakorisága nem hasonlítható össze Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzéssel érintett műsorszáméval. A műsorfolyamokkal összefüggésben a „két hetes” megjelenési gyakoriság elvárása tehát nem általánosítható, azt mindenkor az érintett műsorszám ismeretében, egyedileg kell meghatározni. A jelen eljárásban egy naponta többször megjelenő műsorszám öt napon át tartó vizsgálatára került sor, ami elégséges időtartam a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához, az alapjog szükséges és arányos korlátozását jelenti. E körben tehát a kérelmező helyesen érvelt, a kifogásolt 5 nap, 10 műsorszáma műsorfolyamot alkotott.
[23] A műsorfolyamokhoz kapcsolódó, kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére vonatkozó kérelmezői előadás vonatkozásában azonban a Kúria nem tudott érdemi vizsgálatot folytatni, mert a kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg pontosan, hogy mely napokon mely műsorszámok vonatkozásában és pontosan mely okból tartja az NVB határozatát jogsértőnek. A kérelmező általában hivatkozik a kifogások alapján arra, hogy 5 napon belül 10 műsorban, ezen belül 16 riportban kerültek a Ve. hivatkozott alapelvei megsértésre, azonban a vélt jogsértések pontos, a bíróság számára egyértelmű, beazonosításra alkalmas megjelölését elmulasztotta.
[24] A kérelmező állításával ellentétben az NVB határozatában elégséges módon, egyértelműen megjelölte, hogy a kifogásban megjelölt mely műsorokat tekintett a kormányzati feladatellátás körébe tartozónak, azonban a felülvizsgálati kérelem e műsorok vonatkozásában csak összességében, általánosságban állította, hogy az NVB ezen megállapításával nem ért egyet, de azt érdemben semmilyen módon nem igazolta, hogy az NVB mely műsorszám vonatkozásában miért jutott jogszerűtlen következtetésre. A kérelmező elmulasztotta ugyanis lebontva bemutatni, hogy a határozati érveléssel szemben mely riport mely tartalmát tartotta alkalmasnak arra és miért, hogy a FIDESZ-KDNP jelen választási kampánykommunikációját felerősítse, ezzel burkoltan a választói akaratot befolyásolja. Nem a Kúria feladata a riport- és kampányüzenetek összepárosítása. Ezt a jogsértés megjelölése körében a kérelmezőnek kellett volna elvégeznie. A kérelmező e mulasztása megakadályozta a Kúriát abban, hogy az egyes műsorszámok NVB általi értékelésének jogszerűségi vizsgálatát érdemben elvégezze, vagyis megállapítsa, hogy az egyes riportok a hírműsor jellegéhez igazodóan valamely aktuális eseményhez kapcsolódó híradásnak, kormányzati, állami feladatellátásról szóló tájékoztatásnak, vagy valamely jelölőszervezet kampánytevékenységét támogató, a jelölőszervezet kampányüzeneteit felerősítő direkt vagy burkolt politikai reklámnak minősülnek-e.
[25] A Kúria álláspontja szerint a kérelmezőtől nemcsak az várható el, hogy az általa sérelmesnek vélt műsorfolyamba tartozó műsorokat pontosan megjelölje, és az NVB határozatában foglaltak jogszerűtlenségét valamennyi műsorszám vonatkozásában egyenként és ne csak általánosságban bizonyítsa, hanem az is, hogy az őt ért, az esélyegyenlőség sérelmét megalapozó állítását a saját érdekkörében is igazolja, azaz mutassa be, hogy hozzá kapcsolódóan milyen hírek, aktuális események nem kerültek a másik jelölőszervezettel ellentétben bemutatásra. Nem lehet ugyanis a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére hivatkozni akkor, ha a jelölőszervezet vonatkozásában egyébként sem lett volna olyan aktuális hír, amely bemutatásának elmulasztásával a műsorszolgáltató egy másik jelölőszervezettel szemben őt hátrányos helyzetbe hozza.
[26] Mindezek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán irányadó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.) 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[28] A kérelmező illetékmentességére figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Pp. 630. § (5) bekezdése folytán irányadó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (6) bekezdései alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.
[29] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. május 22.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró