Kvk.II.38.035/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.II.38.035/2019/2.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

A kérelmező:

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 256/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria megállapítja a kérelmező kifogásának elbírálására a hatásköre hiányát és a kifogást átteszi a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottsághoz.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság 2019. augusztus 16. napján kelt 256/2019.(VIII.16.) számú határozatában a Szerb Szövetség – Szerbek Szövetsége Egyesületet, mint jelölő szervezetet (a továbbiakban: jelölő szervezet) a szerb nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán nyilvántartásba vette. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14. pontja, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § 3. d) pontja, 119. §-a, a 132. §-a, 307/D. §-a és a 308. §-a alapján az Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a jelölő szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelme megfelel a törvényben támasztott követelményeknek.

A kérelmező által benyújtott kifogás

[2] A kérelmező 2019. szeptember 19-én 16 óra 33 perckor kifogást nyújtott be. Álláspontja szerint a jelölő szervezet 2011. évi bírósági nyilvántartásba vétele óta nem működik jogszerűen – azaz nem tartott közgyűlést, nem adott le mérleget, beszámolót, nem történt meg a lejárt tisztségek megújítása – amit a 2019. szeptember 16. napján a bírósági nyilvántartás irataiba történt betekintés alátámaszt. Minderre tekintettel a szervezet jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele a Ve. 119. § (2) bekezdésébe ütközött, mert azt nem a képviseletre jogosult személy jelentette be, továbbá a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján magából a bírósági nyilvántartásból is megállapítható a törvénytelen működése.

[3] A kérelmező álláspontja szerint a jelölő szervezet a jogsértést a 2019. évi szerb nemzetiségi önkormányzati választás során történő eljárásával, kampányolásával, koalíciós megállapodás kötésével az Nemzeti Választási Bizottság határozat meghozatalának időpontja óta is folyamatosan követi el. A kifogás ilyen esetben akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a sérelmezett állapot észlelésétől számított három napon belül megérkezik a választási bizottsághoz. Álláspontjának alátámasztása érdekében hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzésére. Mivel a fenti tények teljes körűen 2019. szeptember 16. napján, a szervezet bírósági nyilvántartásába történt betekintés során jutottak tudomására, a kérelmező szerint a kifogástételre a Ve. 209. § (2) bekezdésében megszabott határidőt megtartotta. Az Nemzeti Választási Bizottság hatáskörét a Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontjára alapította. Bizonyítékait is előterjesztette a jelölő szervezet jogsértő tevékenysége igazolására. Hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmére, kérte a jogsértések Ve. 218. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapítását és a jogsértőnek a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértéstől való eltiltását.

[4] Az NVB az iratokat felterjesztette a Kúriára.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A Kúria megállapította, hogy a kifogás elbírálására hatáskörrel nem rendelkezik.

[6] A Ve. 228. § (2) bekezdése és a Ve. 229. § (1) bekezdése alapján a Kúria kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezik hatáskörrel.

[7] Az érintett jelölő szervezetre vonatkozó határozatot a Nemzeti Választási Bizottság hozta, de az ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be, nem a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot támadta, hanem a jelölő szervezet törvénysértő működését sérelmezve, kifejezetten a Ve. 208. §-a szerinti kifogást terjesztett elő, azt kifejezetten az Nemzeti Választási Bizottságnak címzetten az Nemzeti Választási Bizottságnál nyújtotta be, megjelölve a jogsértést, a Nemzeti Választási Bizottságtól kért döntés tartalmát. A kifogás elbírálására a Ve. 209. § (1) bekezdése, 297. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezik hatáskörrel. Tartalmilag sem minősíthető a beadvány bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek.

[8] A Kúria az előzőek alapján megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az iratokat bírósági felülvizsgálati kérelemre hivatkozással tévesen terjesztette fel, felülvizsgálati eljárás lefolytatására törvényes feltételek hiányában nem kerülhet sor. A Kúria hangsúlyozza azt is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság által történő iratfelterjesztéshez nincs kötve, ami azt jelenti, hogy önállóan kell megvizsgálnia azt a kérdést, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére ténylegesen sor került e.

[9] A Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 47. § (1) bekezdésének megfelelően a Kúria a kifogás áttételéről határozott. A kifogás elbírálásáról az Nemzeti Választási Bizottság jogosult dönteni.

A döntés elvi tartalma
   
[10] A Kúria nincs kötve a Nemzeti Választási Bizottság felterjesztéséhez, hatáskörét és illetékességét a felterjesztett beadvány tartalma szabja meg.

Záró rendelkezés

[11] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. szeptember 22.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró