Kvk.II.39.383/2022/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.II.39.383/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay u. 28.)

A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 240/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 240/2022. számú határozatát helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Veszprém Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB) 2022. március 23-án egy magánszemély kifogást nyújtott be arra hivatkozással, hogy Csonka Balázs, a Veszprém megyei 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontban foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között, illetve az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveit azáltal, hogy kampányát úgy folytatta, hogy mint közszereplő, a Facebook-oldalán megjelenő hirdetések tekintetében finanszírozóként a kormanyvaltas2022.eu nevű internetes honlapot jelölte meg.

[2] A kifogás szerint 2022. február 17. óta több, mint 592.000 forint értékben jelent meg olyan hirdetés a jelölt közszereplői oldalán, melynek finanszírozója a kormanyvaltas2022.eu nevű internetes honlap volt. A kifogás szerint a jelölt olyan tevékenységet folytatott, amely az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) kampánykiadásokat korlátozó rendelkezéseinek megkerülésére irányult azáltal, hogy külső, a jelölttől látszólag független finanszírozót vont be a kiadások fedezésére, így a választási eljárásban szélesebb fizetett megjelenési lehetőséghez, tehát jogtalan előnyhöz jutott.

[3] Az OEVB 19/2022. (III.25.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A határozat indokolása szerint a választási kampány költségei vonatkozásában a Kftv. egyetlen választási bizottság számára sem állapít meg hatáskört, ezért a kifogás elbírálására nincs lehetőség.

[4] Az elsőfokú döntéssel szemben a kérelmező nyújtott be fellebbezést.

Az NVB határozata

[5] Az NVB 240/2022. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[6] A határozat indokolása szerint az NVB saját korábbi gyakorlatát (98/2022., 129/2022., 204/2022., 217/2022. NVB számú határozatok), valamint a Kúria hasonló tényállás mellett hozott határozatait (Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2., Kvk.III.39.264/2022/4.) az ügy elbírálása során irányadónak és követendő joggyakorlatnak tekintette.

[7] A határozat indokolása idézve a Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdése rendelkezéseit utalt arra, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár jogosult eljárni. A Kftv. választási szervek részéről a Nemzeti Választási Bizottságnak csak szűk körben, a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg hatáskört, a Nemzeti Választási Iroda részére pedig adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azaz a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében az NVB-nek hatásköre nincs. Az indokolás szerint önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogás választási eljárási alapelvek sérelmére hivatkozott.

[8] Az indokolás a Kúria döntéseire utalva hivatkozott arra, hogy mivel a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölőszervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára, így hatáskör és jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését sem kellett elvégeznie.

[9] Az indokolás szerint a fellebbezés eredménytelenül hivatkozott az Nkt. 24. § (3) bekezdésére mint a Kftv.-vel analógiát mutató jogszabályi rendelkezésre, ugyanis az Nktv. 24. § (3) bekezdés egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz, a nevelési oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, ezzel szemben a Kftv. megsértése esetében a normaszöveg nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt.

A felülvizsgálati kérelem

[10] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint kérte a határozat megváltoztatását, és a kifogásnak történő helytadást.

[11] A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB határozata megsértette a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdését, és a 208. § alkalmazását.

[12] A felülvizsgálati kérelem érvelt a kérelmező érintettsége mellett, ennek alátámasztásaként hivatkozott az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán történt jelölőszervezetkénti nyilvántartásba vételére.

[13] A felülvizsgálati kérelem szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztják, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont], mert a jelölt nem maga finanszírozta a hirdetéseit. Sérült az esélyegyenlőség elve [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont], mert a jelölt tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, melyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem voltak adottak. Sérült a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás alapelve [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont], mert a jelölt olyan forrásokat vont be a kampányba, melyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ráadásul a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányult.

[14] Sérelmezte, hogy az NVB elmulasztotta a tényállás tényleges vizsgálatát, arra hivatkozva, hogy elfogadta a határozatában is hivatkozott, Kvk.III.39.264/2022/4. számú kúriai végzésében foglalt elvi tételt, mely szerint a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre.

[15] A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB határozata tévesen utalt arra, hogy a Kúria egyedi ügyben hozott határozata mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, ugyanis a Kúria döntése nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben. Amennyiben azonban egy adott ügyben a tényállás eltérő, az eltérő irányú döntést is indokol.

[16] A kérelmező szerint indokolatlan az a különbségtétel, amit az NVB határozata az Nkt. és a Kftv. között, a választási eljárás alapelvei sérelme hivatkozhatóságával kapcsolatban megállapított. A felülvizsgálati kérelem szerint sem az Nkt., sem a Kftv. nem ad kifejezetten hatáskört a választási bizottságok számára, ennek ellenére az Nkt. vonatkozásában a gyakorlat megállapítja a hatáskört, míg a Kftv. esetében nem, mely különbségtételt semmi nem indokolja.

[17] A kérelmező szerint a Kúria rendelkezik azon eszközökkel, amely az Nkt. és a Kftv. rendelkezéseinek választási alapelvek sérelmére vezető megsértésére, megkerülésére hivatkozást egységes és helyes joggyakorlatba terelheti.

[18] A kérelmező szerint a felülvizsgálati kérelméhez mellékelt újabb bizonyítékok megerősítik a kifogást előterjesztő azon állítását, hogy a jelölt közösségi oldalas kampányának átvállalt finanszírozása zajlik.

A Kúria döntése és jogi indokai

[19] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta, a felülvizsgálati kérelem ugyanis alaki hibában nem szenved, és elfogadta a kérelmező érintettségére történő hivatkozását is.

[21] A Kúria a felülvizsgálattal érintett Nemzeti Választási Bizottság  határozatában is megjelölt, az érintett jogi kérdésben egységes joggyakorlatot mutató két kúriai döntéstől (Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.VI.39.270/2022/2., Kvk.V.39.373/2022/5., Kvk.VI.39.377/2022/3.) nem tudott eltérni, figyelemmel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontjára, mivel a választási ügyekben rendelkezésre álló 3 napos ügyintézési határidő nem teszi lehetővé a Bszi. ugyanezen szakaszának (2) bekezdésének alkalmazását. A Kúria elvi tételként is megfogalmazott ezen egységes gyakorlata szerint a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló, és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre.

[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben a következőkre utal.

[23] Kétségtelen, hogy a Ve. 208. § szerint önálló jogorvoslat tárgya lehet a választási eljárás alapelvei sérelmére történő hivatkozás is. A Kúria gyakorlata szerint azonban (Kvk.III.37.608/2019/4.) a választási eljárásban a választási eljárási törvény szabályai kérhetőek számon, és más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, vagy az adott anyagi jogi szabály politikai célú tevékenységre vonatkozó szabályt tartalmaz (ez utóbbira lásd: Kfv.II.39.356/2022/2. ítélete [78]-[79] pontok)

[24] A Kftv. preambuluma szerint a törvény célja az országgyűlési választások során az esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választás tisztasága  megóvása. Ebből következően lényegében valamennyi, a Kftv.-ben megjelenő szabály megsértése áttételesen egyben az esélyegyenlőség, jóhiszemű rendeltetésszerű joggyakorlás, vagy a választás tisztaság a megsértését is jelentené. A jogalkotó azonban azáltal, hogy a kampányfinanszírozás kérdését a Ve.-től külön jogszabályban szabályozta, és a Kftv. szabályai megsértésére a MÁK és ÁSZ számára telepített hatáskört, ezzel azt is kifejezésre juttatta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság előtti rendkívül rövid határidővel zajló eljárásban a Kftv. szabályai megsértését nem lehet számon kérni.

[25] A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdésben rögzített, a választási bizottság előtti eljárásban a tényállás-tisztázási kötelezettség megsértésére. A Ve. 215. § d) pontja szerinti, a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása alkalmazása ugyanis megelőzi a tényállás-tisztázási kötelezettséget. A tényállást az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén mindössze annyiban kell tisztázni, amely ez utóbbi döntés meghozatalához az elengedhetetlen, e feladatának pedig az NVB, illetve annak elsőfokú szerve eleget tett.

[26] A felülvizsgálati kérelem pontosan idézte az NVB határozata indokolása [68] bekezdésének azt a részét, hogy az NVB a Kúria Kfv.III.39.264/2022/4. számú döntésével kapcsolatban annak mindenkire nézve kötelező jellegét állapította meg. Az NVB határozata indokolása azonban a Kúria korábbi döntésének NVB általi értékelhetőségét pontosabban fogalmazta meg az NVB határozata indokolása [56] pontjában, amikor arra utalt, hogy a Kúria két hivatkozott végzését az ügy elbírálása során irányadónak, és követendő joggyakorlatnak tekintette.

[27] A felülvizsgálati kérelemnek az Nkt. 24. § (3) bekezdése és a Kftv. közötti különbségtétel látszólagos indokolatlanságára történő hivatkozást a Kúria figyelemre méltó érvelésnek értékelte. Ennek a felülvizsgálati eljárásnak azonban nem volt feladata, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdése más ügyben történő hivatkozása, hivatkozhatósága helyességét értékelje, és jelen jogvita eldőlt azáltal, hogy a Kúria nem tud eltérni a Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntésben foglalt elvi tételtől.

[28] A fentiek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.

Záró rész

[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 151. § (1) bekezdésének és 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[30] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdés alapján meghatározott mértékű illeték megfizetésére nem kötelezhető az Itv. 5. § (1) d) pontja szerinti személyes illetékmentessége miatt.

[31] A Kúria végzésével szembeni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró