Kvk.II.39.397/2022/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.II.39.397/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvai utca 28.)

A kérelmező jogi képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 30. napján kelt 254/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 254/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Egy magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23. napján kifogást nyújtott be a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt, kérve az OEVB-t, hogy a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.

[2] Előadta, hogy Tordai Bencére, a Budapest 04. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelöltjére vonatkozik az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontja. Rámutatott, hogy a Jelölt rendelkezik közszereplői Facebook oldallal, amelyen a megjelent tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. Az általa mellékletben csatolt képernyőfotók alapján csak 2022. február 17-e óta több, mint 131.000,- forint értékben jelent meg hirdetés a Jelölt közszereplői Facebook oldalán, amelynek a finanszírozója a Facebook oldal hirdetéstárának adatai szerint a kormanytvaltok.hu elnevezésű internetes honlap (a továbbiakban: Honlap). Ennek alapján a Jelölt olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőle látszólag független finanszírozót von be a kiadások fedezésére. Meglátása szerint ezzel a képviselőjelölt olyan előnyhöz jutott, amely a többi képviselőjelölt számára nem elérhető.

[3] Az OEVB a 21/2022. (III. 24.) számú határozatával a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Ennek megfelelően nincsenek eszközei a kampány finanszírozásának ellenőrzésére, a finanszírozók körének és a finanszírozás mértékének a megállapítására.

[4] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt NVB határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta.

[5] Utalt arra, hogy az NVB 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket, és hivatkozott a Kúria  Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozataira.

[6] Idézte a Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdéseit, és megállapította, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni. Rögzítette a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán, hogy az az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző ÁSZ és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört. A választási szervek részéről pedig kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört.

[7] Megállapította, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel. Idézte a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésének Indokolás [44] bekezdését, és a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésének Indokolás [31]-[32] bekezdéseit.

[8] Rámutatott, az Nkt. 24. § (3) bekezdése egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő, amivel szemben a Kifogástevő által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot, vagyis a Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelés nem alapos. Arra is rámutatott, hogy eltérést mutat az Nkt. és a Kftv. a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetben is. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében ugyanis egy konkrét tiltó szabály, a jogkövetkezmény pedig a fenti okfejtés okán a választási bizottság határozatában jelenhet meg, míg a Kftv. esetén a 7. § (1) bekezdésének sérelme esetén felmerülő jogkövetkezmények alkalmazására a MÁK rendelkezik hatáskörrel.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogásnak történő helyt adást kérte. Azt állította, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseit, és a 208. §-át, mert figyelmen kívül hagyja a választási eljárás, kifogásban megjelölt alapelveinek bizonyítékokkal alátámasztott sérelmét.

[10] Az érintettség körében előadta, hogy az NVB 40/2022. (l. 27.) NVB számú határozatával nyilvántartásba vett jelölő szervezet. Hivatkozott a Ve. 222. § (1) bekezdésére, az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésére, és kiemelte, hogy az érintett választókerületben állított jelöltet.

[11] Az ügy érdemében azzal érvelt, hogy ha a megállapítani kért jogsértések csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához. Kiemelte, hogy a választási eljárás alapelveinek sérelmére való hivatkozás nem egy teljesen igazolhatatlan, a kérelmező szándékának meghatározására irányuló vélelem alapján vethető el, hanem a megállapított tényállás jogi megítélése alapján.

[12] Rámutatott, a kifogás nem irányult arra, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állapíttassa meg a választási szervekkel, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott, amely egy jelölt kampányának jogkerülő jellegére vezethető vissza, továbbá az átvállalt kampány-finanszírozással a választókat is megtévesztik. Utalt az NVB 177/2022. (III.16.) számú határozatára. Kifejtette, hogy a tényállás ugyan a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét is felveti (Kftv.), de enélkül is helytáll a választási eljárás alapelveinek sérelme.

[13] Érvelése szerint az NVB az adott tényállási típusban az utolsó kúriai gyakorlat követését jelentő gyakorlata félreértésen alapul, a Kúria Kfv.III.39.264/2022/4. döntése ugyanis nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben. A hasonló ügyekben a joggyakorlat változása hiányában természetesen alappal hivatkozható a döntés alátámasztására, de ha egy adott ügyben a megállapított tényállás és az ahhoz kapcsolódó jogi érvelés eltérő irányú döntést indokol, úgy az NVB jogosult a korábbi kúriai döntés irányától eltérni.

[14] Az NVB határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegéről értekezik, nem vizsgálja, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, hogy a Honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Ezen mulasztás miatt pedig az NVB arról sem döntött, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampány, amely névlegesen nem a jelölt vagy jelölő szervezete által finanszírozott. Hangsúlyozta, hogy tételes Ve. rendelkezés hiányában ez csak a választási eljárás alapelvei alapján vizsgálható. Állította, bizonyítékok támasztják alá, hogy sérült Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja.

[15] Az Nkt. analógia elvetése álláspontja szerint hibás, e tekintetben a Kúria Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésére hivatkozott. Kifejtette, hogy az Nkt. alkalmazása a 2013. évi XXXVI. törvény hatályba lépése óta nem tételes Ve. vagy Nkt. rendelkezésen alapul, a különös részi hatásköri felhívás téves, ott az Nkt. megjelölése nem szerepel, és az Nkt. sem hívja fel a Ve.-t. Kiemelte, hogy nem alapos a különbségtétel az Nkt. és a Kftv. között a választási eljárás alapelvei sérelme szempontjából. Rámutatott, nemcsak az Nkt., hanem a Kftv. is konkrét tilalmat fogalmaz meg a 7. § (3) bekezdés b) pontjában, amikor jogellenessé nyilvánítja az 5 millió forintot meghaladó kampánykiadásokat az egyéni képviselőjelöltek vonatkozásában.

[16] Utalt arra is, hogy a jelen ügy szempontjából nem a Kftv. által meghatározott hatásköri szabályok bírnak relevanciával, mert azok más ügyekre, a kampánykiadások utólagos elszámolására vonatkoznak. A választási bizottságok hatásköre nem erre vonatkozóan állapítható meg, hanem a választási eljárás alapelveinek törvénysértő gyakorlat folytán bekövetkezett sérelme kapcsán. A felülvizsgálati kérelméhez csatolt újabb bizonyítékok alapján végül arra hivatkozott, hogy azok megerősítik a Kifogástevő azon állítását, hogy a Jelölt közösségi oldalas kampányának átvállalt finanszírozása zajlik.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos.

[18] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét vizsgálta és azt fennállónak elfogadta, figyelemmel arra, hogy a kérelmező az érintett választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet, emiatt az országgyűlési képviselő választásban, az ehhez tartozó kampányban Budapest 04. számú országgyűlési egyéni választókerületben, ahol a Jelölt is kifejti tevékenységét, közvetlenül érdekelt a választásra vonatkozó szabályok betartásában.

[19] A Kúria a felülvizsgálattal érintett Nemzeti Választási Bizottság határozatában is megjelölt, az érintett jogi kérdésben egységes joggyakorlatot mutató két kúriai döntéssel (Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.VI.39.270/2022/2.) egyetért, az abban foglaltaktól eltérni nem tud, figyelemmel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32.§ (1) bekezdés b) pontjára, mivel a választási ügyekben rendelkezésre álló 3 napos ügyintézési határidő nem teszi lehetővé a Bszi. ugyanezen szakasz (2) bekezdésének alkalmazását. A Kúria elvi tételként is megfogalmazott ezen egységes gyakorlata szerint a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló, és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre.

[20] A Kvk.IV.37.264/2022/4. számú kúriai végzés indokolása szerint a Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. Ebben a körben a Kftv. az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre. A Kftv. az OEVB-t mint hatáskörrel bíró szervet nem említi, az NVB-nek a 4. § (2) bekezdésében határoz meg hatáskört, kizárólag a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeg tekintetében. A Kftv. – figyelembe véve a Ve. zárt rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja, a Kftv. ugyanis egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. Ugyanakkor a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és az OEVB-hez egyáltalán nem, míg az NVB-hez a jelen ügyet érintően nem telepít hatáskört.

[21] Ugyanez az álláspont jelenik meg a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú, Kvk.V.39.373/2022/5. számú, Kvk.VI.39.377/2022/3. számú és Kvk.III.39.363/2022/3. számú végzéseiben is. Ez utóbbi végzésben a Kúria rámutatott, téves az a kérelmezői álláspont, hogy a Kftv. szabályainak megsértésével összefüggő vizsgálat nélkül is értelmezhetőek az alapelvi sérelmekre történő hivatkozások. A kifogásban állított alapelvi sérelmek megvalósulásáról ugyanis nem lehet állást foglalni a Kftv. 7. §-ának sérelmével összefüggésben hivatkozottak elbírálása nélkül, amely viszont nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A Kvk.II.37.395/2014/2. számú ügyben csupán az Nkt. egy jogszabályi rendelkezésének az értelmezésére került sor, így nem összehasonlítható jelen üggyel, ahol olyan, a kampány finanszírozásának jogszerűségéhez kapcsolódó „előkérdésre” hivatkozott a kifogást előterjesztő, illetve a kérelmező, amely kérdésben történő döntés nem képezheti egyetlen választási bizottság feladatát sem a Ve. és a Kftv. vonatkozó szabályainak figyelembevételével.

[22] A Kúria az ezen végzésekben kifejtett álláspontokat teljes mértékben osztja, azon túlmenően hangsúlyozza, hogy a Kftv. preambuluma szerint a jogalkotó szándéka a kampányköltségek átláthatóvá tételére, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítésére, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtésére és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvására irányult. A Kftv. preambulumában megjelenő alapelvek teljes mértékben megegyeznek a Kifogástevő által a kifogásban és a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt Ve. alapelvekkel. A Kúria értelmezése szerint a kampányköltségek átláthatóvá tételének ellenőrzése érdekében megalkotott Kftv.-vel a jogalkotó egy külön eljárási rendet alakított ki, kijelölve az eljáró hatóságokat, az ellenőrzés rendjét és az általuk meghozható intézkedéseket. A Kftv.-ben foglaltak ellenőrzése során eljáró hatóságokra ezen külön eljárási rezsim vonatkozik, amelynek során a Kftv. szerinti alapelvek betartására kötelesek (melyek egyebekben megegyeznek a Ve. kifogásolt alapelveivel). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kampányfinanszírozási szabályok megsértése kapcsán a Ve. alapelveinek megsértésére alapított kifogás (és felülvizsgálati kérelem) párhuzamosan vagy ezt a sajátos eljárási rezsimet megelőzően érdemben elbírálásra kerülhet.

[23] A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy a Ve. alapelvi rendelkezése nem teremt hatáskört. A Ve. alapelvi rendelkezései előírják a választás tisztaságának megóvását, az esélyegyenlőséget, a jóhiszemű és rendeltetésellenes joggyakorlást, azonban az alapelvek nem adnak felhatalmazást a választási bizottságok eljárására kampányfinanszírozással kapcsolatos jogsértések kivizsgálására, különösen, hogy a Kftv. tételes jogi rendelkezéseket tartalmaz a kampányfinanszírozás ellenőrzése körében. A Kúria álláspontja szerint, ha nem lenne külön törvényi rendelkezés a kampányköltések ellenőrzésére, akkor nem lenne kizárható a választási eljárás keretében való vizsgálat.

[24] Megjegyzi a Kúria, hogy amennyiben az NVB a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértését állapítja meg, határozatában ki kell mondania, hogy mely Ve. alapelv milyen magatartás (vagy annak elmulasztása) folytán sérült. A jelen esetben azonban ilyen rendelkezés megtétele nem lehetséges, mert ehhez a Kftv. tételes jogi rendelkezésének megsértését kellene megállapítani, amire a választási szervek vizsgálati jogkörrel (hatáskörrel) nem rendelkeznek.   

[25] Ezen okból nem sérült a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdése sem, mert a választási bizottság hatáskörének hiányában nem volt lehetséges és szükséges a kifogás szerinti tényállás tisztázása sem, az eljárt választási bizottságok pedig a hatáskör hiányának megállapításához szükséges körben és mértékben a tényállást tisztázták. Nem sérült végül a Ve. 208. § (1) bekezdése sem, mert azt sem a választási bizottság, sem a Kúria nem azt vonta kétségbe, hogy kifogást a Ve. alapelveinek megsértésére hivatkozással be lehet nyújtani, azonban a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértése nem állapítható meg, ha a vizsgálat lefolytatására más szerv és nem a választási bizottságok jogosultak.

[26] A kérelmezőnek az NVB 177/2022. NVB határozatra történt hivatkozása (plakátügy) azért nem volt a jelen esetben figyelembe vehető, mert a Ve. a plakátokkal kapcsolatosan tételes jogi rendelkezéseket tartalmaz (Ve. 140. §, 141. § és 144. §-aiban), a plakátok megrongálásával kapcsolatos eljárásra – mivel jogszabály a kampányt érintő tevékenységgel összefüggő vizsgálatra nem jogosít fel más szervet –  a választási bizottságok hatáskörrel rendelkeznek.

[27] A felülvizsgálati kérelemnek az Nkt. 24. § (3) bekezdése és a Kftv. közötti különbségtétel látszólagos indokolatlanságára történő hivatkozása körében a Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati eljárásnak nem volt feladata, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdése más ügyben történő hivatkozása, hivatkozhatósága helyességét értékelje, és jelen jogvita eldőlt azáltal, hogy a Kúria nem tud eltérni a Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntésben foglalt elvi tételtől.

[28] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[29] A választási bizottság a Kftv. tételes jogi rendelkezésébe ütköző magatartás vizsgálatára vonatkozó felhatalmazás hiányában a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértése körében érdemi vizsgálatot nem folytathat, megállapítást nem tehet.

Záró rész

[30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése, a Kp. 151. § (1) bekezdése és 124. § (5) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el.

[31] A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentesség illette meg, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (13) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésének és 102. § (1) bekezdésének megfelelően az állam viseli.

[32] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró