A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.39.414/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Kovács András bíró
A kérelmező: (név) (cím)
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 313/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
– a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja;
– megállapítja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárás illetékmentes.
A végzéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2022. április 3-án a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) benyújtott kifogása szerint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 3. § (2) bekezdése, 5. § (1) bekezdés a) pontja, 5. § (2) bekezdése, 7-10. §-ai, 12. § (2) bekezdés b) pontja és 13. § (3) bekezdése, azaz az általa párt-listaállítási gyakorlatnak nevezett szabályozás sérti az Alaptörvény XXXIII. cikk (1) bekezdése által biztosított választójogot. A kérelmező szerint ezen rendelkezések alkalmazása olyan közhatalmi önkorlátozásra irányul, amely a választópolgárok szabad akaratát kifejező választással szemben az Alaptörvény B. cikk (3)-(4) bekezdései által deklarált népszuverenitás megkerülését célozzák.
[2] A kérelmező kifogása szerint ugyanezen okból Alaptörvény-ellenes a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdése által kötelezővé tett ügyvédi képviselet is, mert ez – a kifogás szerint – a választójoghoz köthető jogorvoslati jogot sérti.
[3] A kérelmező szerint a kifogásban megjelölt jogszabályok által szabályozott ún. párt-listaállítási gyakorlat a szavazatszerzés jogát kisajátította, megfosztva az embert választójogi méltóságától, és képviselőjelöltek helyett pártlistákra szavaztat, amely korlátozza a választójog szerint meghatározott szabad választás jogát azzal, hogy a képviselő választás jogát pártválasztáshoz köti.
[4] A kifogás szerint a felülvizsgálati kérelem során a Ve. 224. § (5) bekezdés kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó előírása sérti az Alaptörvényben biztosított választójogot, mivel a jogorvoslati jog érvényesítését a piaci körülményeknek kiszolgáltatja.
[5] A kérelmező a kifogásban kérte az NVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a b) pont alapján tiltsa meg a kifogásolt jogszabályok további alkalmazását, a c) pont alapján pedig semmisítse meg a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét.
A Nemzeti Választási Bizottság döntése
[6] Az NVB 2022. április 6-án kelt, 313/2022. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[7] Az NVB határozata indokolása szerint a kérelmező jogszabálysértésként lényegében azt jelölte meg kifogásában, hogy a Vjt. kifogásban felsorolt szabályai, valamint a Ve. 224. § (5) bekezdésében rögzített kötelező ügyvédi képviselet sérti az Alaptörvény B. cikkét, és az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdését.
[8] Az indokolás szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult – alkotmányjogi panasz alapján – az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23-24/A. §-ai alapján az Alkotmánybíróság és nem a választási bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozik a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálata.
[9] A határozat indokolása utalt a Ve. 215. § d) pontjára, mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[10] A határozat indokolás utalt arra, hogy a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nem volt lehetőség.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[11] A NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő – jogi képviselő nélkül – bírósági felülvizsgálati kérelmet. A kérelmező az NVB határozatát azért találta jogsértőnek, mert az – állítása szerint – sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a választás tisztaságát, mivel a választás tisztaságára irányuló kifogást az NVB hatáskör hiányában érdemi elbírálás nélkül elvetette, másrészt állította, hogy a határozat a Ve. 208. § alapján sérti a kérelmező választójogához fűződő jogorvoslati jogát, mivel a törvényi feltételek ellenére a benyújtott választási kifogást nem érdemben bírálta el.
[12] A felülvizsgálati kérelem szerint egy demokratikus választás eljárásjogi feltétele magába foglalja a jogorvoslathoz való jogot, a jogorvoslati eljárás alkotmányossági védelme a választás során alkalmazott jogszabályok vizsgálatára is kiterjed. A kérelmező szerint a kifogás jogintézménye, mint jogorvoslati eljárás a választás eljárásjogi védelmét szolgálja, ezért minden jogorvoslati kérelem a választás tisztaságára irányul, vagyis a választási kifogások érdemi elbírálása a választójog méltóságát megillető alapjogi védelem alá esik.
[13] A kérelmező szerint a választás eljárásjogi tisztasága csak akkor érvényesül, ha minden választási kifogás érdemben van elbírálva. A választójog jogorvoslati korlátozása pedig sérti a választójog teljességét.
[14] Állította, hogy az általa benyújtott választási kifogás olyan alkotmányjogi érvelést tartalmaz, amely a párt-listaállítási gyakorlat Alaptörvény-ellenességét a választás jogalanyi tisztaságán keresztül minden kétséget kizáróan igazolja.
[15] Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy mindent megtett, hogy beadványai törvényi feltételeknek megfeleljenek, de ügyvédi képviseletet magánúton nem tudott szerezni. Állította, hogy nem gondolja, hogy pénzt kellene kiadni a választójogi jogorvoslata érvényesítéséhez.
[16] Felülvizsgálati kérelméhez mellékelte az NVB-hez eljuttatott kifogást teljes terjedelmében.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[18] A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.
[19] Következetes a Kúria gyakorlata abban, hogy választási eljáráshoz kapcsolódó felülvizsgálati eljárásban, a Ve. 228. § (1) bekezdése szerinti 3 napos eljárási határidő rövidsége miatt, hiánypótlás kibocsátásának nincs helye. (Kvk.I.37.220/2014., Kvk.IV.38.228/2019/2.)
[20] A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt a Ve. 224. § (5) bekezdésének megsértésével nyújtják be.
[21] A Ve. 224. § (5) bekezdésének kötelező jogi képviseletet előíró szabálya kógens rendelkezés, és a jogi képviselet hiányában előterjesztett felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során sincs a bíróságnak mérlegelési jogköre (Kvk.II.37.709/2016/2., Kvk.I.37.608/2020/3.).
[22] Ezen nem változtat az a tény sem, hogy a felülvizsgálati kérelem egy része kifejezetten a jogi képviselet Ve. 224. § (5) bekezdésében előírt kötelező szabályát tartja Alaptörvénybe ütközőnek, mint jogorvoslati jogot korlátozó szabályozást.
[23] A fentiek alapján a Kúria a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A döntés elvi tartalma
[24] Választási ügyhöz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a Ve. 231. § (2) bekezdése kizárja.
Záró rész
[25] A Ve. 229. § (2) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban döntött.
[26] A Kúriának eljárási illetékről rendelkeznie nem kellett, figyelemmel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel az eljárás illetékmentes volt.
[27] A Kúria végzésével szemben a Ve. 232. § (5) bekezdése a további jogorvoslatot kizárja.
Budapest, 2022. április 11.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró