Kvk.III.37.322/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:                Kvk.III.37.322/2018/2.

A tanács tagjai:                Dr. Kovács András a tanács elnöke
                                        Dr. Horváth Tamás előadó bíró
                                        Dr. Fekete Ildikó bíró

A kérelmező:                    Értünk Értetek – a hiteles párt

A kérelmező képviselője:            (...)

Az ügy tárgya:                 választási ügyben hozott határozat bírósági
                                       felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:    a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:   Nemzeti Választási Bizottság
                                                                 452/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 452/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

 

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Veszprém a Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 33/2018. (III.09.) OEVB határozatával az Értünk Értetek – a hiteles párt jelölő szervezetnek (...) jelölt nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét visszautasította. Indoka szerint az Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 125. §-ában foglaltak szerint elvégezte az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzését és összesen 572 db ajánlást rögzített, amelyből 240 db ajánlás volt érvényesnek tekinthető. Tekintve, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában foglaltak szerinti, a jelöléshez szükséges 500 érvényes választópolgári aláírás 2018. március 5. napján 16 óráig nem állt rendelkezésre, az OEVB a törvényes feltételek hiányában a Ve. 133. § (2) bekezdés alapján a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasította.
[2] A kérelmező fellebbezésében a határozat megváltoztatását, a jelölt nyilvántartásba vételét kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú határozat a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő és megalapozatlan. Hivatkozott a Ve. 46. § d) pontjára, 126. § a)-c) pontjára, a 122. § (1)-(6) bekezdésére, a 125. § (1)-(2) bekezdésére, valamint az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 5/2014. számú iránymutatására (a továbbiakban: Iránymutatás) is. Kifogásolta, hogy a határozat indokolásából nem állapítható meg az érvénytelenné nyilvánított ajánlások esetén az érvénytelenség pontos oka. A BH2015.1.22.  számú eseti döntésre hivatkozással előadta, hogy ha a határozat nem tartalmazza az érvénytelenség indokait, akkor a kérelmezőtől e körben nem követelhető meg bizonyíték. Indítványozta az ajánlóívek –  jelenlétében történő – ismételt, tételes ellenőrzését.
[3] Az NVB 452/2018. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rögzítette, hogy a Ve. 125. § (1) bekezdés alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző 48. nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.
[4] A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot. Az ajánlások ellenőrzése során az OEVI nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126. § egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utalt az NVB a Ve. 126. § b) pontjában foglaltakra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljes körű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.
[5] A teljes körű egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban az NVB által kiadott Iránymutatás rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás taxatíve rögzíti azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek. A kérelmező a fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára alapította, de amint arra már utalás történt a választási irodák az ajánlás ellenőrzésénél nem mérlegelés, hanem a Ve. 126. §-ában előírtak alapján, valamint az Iránymutatás egyes pontjában rögzítettek figyelembe vételével járnak el.
[6] Az NVB hivatkozott a Ve. 127. § (3) bekezdésében írt azon szabályra, amely szerint az ajánlás ellenőrzés eredményéről az OEVI külön tájékoztatást készít, ennél fogva a nyilvántartásba vételről rendelkező NVB határozatnak nem része az érvénytelennek minősített ajánlások számának és az érvénytelenség okának tételes felsorolása. Ez összhangban van a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozatában foglalt állásponttal is. Kiemelte, hogy az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az OEVI-től tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az Iránymutatás hangsúlyozta, hogy az OEVI biztosítja az ajánlások ellenőrzéséről készített iratokba való betekintés lehetőségét. Ezzel segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés miben létének kifejtésében.
[7] A kérelmező a jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának feltüntetésével sem), hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmes az érvénytelenné nyilvánítás, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesnek elfogadni. Az általánosságban kifejtett jogorvoslati kérelemben lehetősége lett volna konkrétan megjelölni a jogszabálysértést, tájékoztatást kérni az OEVI-től az ajánlások érvénytelenségének okairól.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] Az NVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a határozat megváltoztatását és a jelölt nyilvántartásba vételének elrendelését kérte, arra tekintettel, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozata jogszabálysértő.
[9] Kifogásolta, hogy sem az OEVB, sem az NVB határozata nem tartalmazza a visszautasítás okát, mindössze annyit, hogy „a benyújtott ajánlóíveken az érvényes ajánlások száma kevesebb, mint ötszáz.” Nincs érdemi indokolás arra vonatkozóan, hogy milyen érvényességi feltételeknek nem feleltek meg az ajánlások, milyen formában sérültek a Ve. 122. §-ában foglaltak, ebből következően nem teljesíthető a jogerős határozat azon elvárása, hogy a kérelmező jelölje meg, mely ajánlások érvénytelenné nyilvánítását tartja sérelmesnek.
[10] Előadta, hogy a határozat indokolása nem tartalmazza a Ve. 46. § da) alpontjában előírtakat, holott külön kérés nélkül fel kellett volna tüntetni a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékokat. Nem várható el ugyanis a kérelmezőtől, hogy az előtte ismeretlen bizonyítékokra alapítsa kérelmét. Az ajánlások nagy számára és a rövid jogorvoslati határidőre tekintettel az sem követelhető meg a kérelmezőtől, hogy az egyes ajánlásokra lebontva, részletes észrevételeket tegyen, erre tekintettel kérte a fellebbezésében, hogy a választási szervek jelenlétében ismételten ellenőrizzék az ajánlásokat.
[11] Végezetül a kérelmező utalt arra, hogy a jogorvoslati kérelmet a határozattal szemben kell előterjeszteni, nem pedig a határozat indokolásában nem szereplő statisztikákkal szemben, ráadásul semmi sem gátolná az OEVB-t, vagy az NVB-t, hogy a határozat részévé tegye az ajánlásellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény-statisztikai adatlapot, ezzel eleget téve indokolási kötelezettségének.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[13] A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdésben foglalt érintettsége fennáll.
[14] A Kúria elöljáróban megállapította, hogy az országgyűlési képviselőjelöltet az ajánlóívek átadásával a Ve. 124. § (1) bekezdésének megfelelően a választási bizottságnál kell bejelenteni a nyilvántartásba vételre. Az ajánlásokat a Ve. 122. § (1) bekezdése szerint a választási iroda ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127. § (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot, de a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ezt tartalmazza a kérelmező és az NVB által hivatkozott Iránymutatás, illetve az NVB által megjelölt Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzés is.
[15] Az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettség alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozat tartalmazza a Ve. 46. § da) pontjának megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozatban az alapul szolgáló tényállás az ajánlások összességének, mint bizonyítéknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek beálltának a megállapítása. Ez nem jelenti az összes – adott esetben több száz – ajánlás érvényességének, illetőleg érvénytelenségének egyenkénti feltüntetését. Ilyen kívánalom a Ve.-ben nem található, és a Kúria joggyakorlata sem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadása okai részletes ismertetésére. A helyi választási bizottságoknak a Ve. 132. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követő negyedik napon kell döntenie a jelöltek nyilvántartásba vételéről, erre tekintettel rövid határidőben kell megvizsgálnia a választási iroda általi ajánlás ellenőrzését, illetve rendkívül nagy számban kell határozatot hoznia a jelöltek nyilvántartásba vételéről. Ennek kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 46. §-a nem ír elő kötelezettséget arra vonatkozóan sem, hogy az ajánlásellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény-statisztikai adatlapot, vagy más tájékoztatót a választási bizottságnak kötelessége lenne a határozatához csatolni.
[16] A Kúria a kérelmezőtől sem követeli meg azt, hogy bírósági felülvizsgálati kérelmében mindenre kiterjedően, és minden esetben tételesen cáfolja az ajánlások érvénytelenségét. Önmagában az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó általános hivatkozás azonban nem elegendő az ajánlások tételes újraellenőrzésének elrendeléséhez, hiszen egy ilyen értelmezés lényegében kiüresítené a választási jogorvoslat intézményét azáltal, hogy érdemi jogszabálysértések megjelölése nélkül, újra és újra az ajánlások ellenőrzését követelné meg a jogorvoslatot elbíráló szervektől.
[17] A kérelmezőtől elvárható, hogy lehetőségeihez mérten tájékozódjon az ajánlások érvénytelenségi okairól, és ennek tükrében terjessze elő jogorvoslati kérelmét, különösen azért, mivel az érvénytelenségi okok összegyűjtése nem igényel jogi szaktudást, azt maga a jelölt, illetve a jelölőszervezet tagjai, aktivistái is elvégezhetik. A kérelmező a betekintési joga gyakorlása során tudja ellenőrizni – többek között – a többszöri ajánlás miatti érvénytelenséget, vagy azt, hogy a megadott lakcím a választókerületen belül található-e. Azokban az esetekben pedig, ahol az egyéb nyilvántartások adataival való összevetés szükséges, ott a jogorvoslati kérelemben is elegendő ennek konkrét megjelölése. Jelen felülvizsgálati kérelem azonban semmilyen konkrétumot nem tartalmazott.
[18] A kérelmező fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, az indokolási kötelezettség megsértésre, azt nem jelölte meg, hogy melyik érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni. A kérelmezőnek a fentiekben kifejtett elvek mentén rá kellett volna mutatnia legalább a konkrét hibák egy részére, továbbá valószínűsítenie kellett volna, hogy a talált hiba – ha az valóban fennáll – kiküszöbölésével a jelöltállítás feltételei esetében teljesülnek. Ennek hiányában az NVB is csak általánosságban vizsgálhatta az indokolási kötelezettség terjedelmét, ennek pedig a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően eleget tett. A kérelmező bírósági felülvizsgálat kérelme kapcsán a Kúria azt állapította meg, hogy a Ve. szerinti indokolási kötelezettség körében a jelen eljárásban az NVB nem sértett jogszabályt, ennél fogva a Ve. 122. §-ának sérelme nem állapítható meg.
[19] A Kúria a fentiekre tekintettel az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése  alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[22] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 19.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró