A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.III.37.529/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Fekete Ildikó előadó bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: Lehet Más a Politika politikai párt
(...)
A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd
(...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
945/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 945/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Kúria a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás és az NVB határozatának releváns része
[1] A kérelmező 2018. április 17-én fellebbezést nyújtott be a Pest Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 2018. április 15-én kelt egyéni választókerületi választás eredményét megállapító jegyzőkönyvi döntése ellen. Arra hivatkozott, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 294. § (2) bekezdése alapján az OEVB-nak a jegyzőkönyvek alapján legkésőbb a szavazást követő hatodik napon kell megállapítani a választás egyéni választókerületi eredményét. A Pest Megye 02. számú OEVB eredményt megállapító döntése ezzel szemben 2018. április 15-én, a szavazást követő hetedik napon, azaz a törvényes határidőn kívül, alakszerű döntés nélkül született. Megjegyezte a kérelmező, hogy a választókerülethez tartozó szavazókörök közül kiugróan magas volt az érvénytelen szavazatok száma, illetve aránya egyes szavazókörökben, önmagában a kiugróan magas érvénytelenségi arány valószínűsít valamilyen a szavazás lebonyolításával összefüggő rendellenességet, emellett az egyéni és listás eredmények összevetése is igazolja, hogy a szavazólapok kiosztása a Ve. 257. § (1)-(1a) bekezdései megsértésével történt. Utalt arra is, hogy Nagykovácsi és Biatorbágy egyes szavazóköreiben kimagasló volt az eltérés a szavazólapok és a szavazóként megjelentek száma közt, ami adott esetben szavazatszámlázási hibára utalhat. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az egyéni választókerületi választási eredményt a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg és a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján rendelje el az érintett szavazatok újraszámlálását.
[2] Az NVB a 2018. április 20. napján kelt 945/2018. számú határozatával a fellebbezést elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében formális határozatot megjelölni nem tudott, csak az OEVB jegyzőkönyvi döntését tudta felhívni támadott döntésként, ezért a Ve. 221. § (2) bekezdése alapján a beadványt el kellett utasítani. Megjegyezte az NVB, hogy korábbi jogorvoslati indítvány alapján észlelte, hogy az egyéni választókerület eredményét megállapító formális határozat elmaradása miatt a Ve. 242. § (1) bekezdése szerinti, választási szerv hallgatása miatti eljárás lefolytatásának van helye. Az NVB a 2018. április 19. napján kelt 843/2018. számú határozatával pótolta az OEVB döntését, amely ellen bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye.
A felülvizsgálati kérelem
[3] Az NVB döntése ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a támadott határozat Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontja és 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítését, valamint elsődlegesen azt, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a szavazást a választókerület egészében ismételtesse meg a Kúria, illetve másodlagosan azt, hogy Biatorbágy településen 002. számú szavazókörében, Budakeszi 003. számú szavazókörében, Telki 004. számú szavazókörében, Piliscsaba 001. számú szavazókörében, Budaörs 018. számú szavazókörében és Nagykovácsi 002. számú szavazókörében a választáson született szavazóköri eredményt a Ve. 241. § (2) a) pontja és 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint semmisítse meg és ezekben a szavazókörében az egyéni, a pártlistás és a nemzetiségi listás szavazást a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint ismételtesse meg.
[4] Ismertette a kérelmező, hogy az ügy előzménye szerint az NVB a 843/2018. számú határozatával – az érdemi vizsgálatot mellőzve – a szavazóköri eredményt érintő fellebbezést arra hivatkozva utasította el, hogy az OEVB nem a megfelelő formában állapította meg az egyéni választókerületi választási eredményt, ezért azt az OEVB helyett az NVB a Ve. 242. § (1) bekezdés b) pontja szerint ezen határozatában maga állapította meg. Ezen NVB határozat ellen a Kúria előtt Kvk.IV.37.516/2018. számon van felülvizsgálati eljárás folyamatban. Egy másik, ugyancsak a kérelmező által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban az NVB a 839/2018. számon hozott határozatában megállapította, hogy Biatorbágy 002. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága azzal, hogy a szavazáson megjelölt választópolgárok részére több esetben nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át, megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését.
Az eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlését az NVB a 839/2018. számon hozott határozatában azért nem tartotta indokoltnak, mivel a Ve. 197. § szerinti levonás „arányosan minden listától történt, így érdemi befolyással a választás eredményére nem volt”, illetve mert a „megállapított jogsértés nagyobb számú szavazókört sem érintett”.
[5] A fellebbezésében foglaltakkal azonosan a kérelmező arra hivatkozott, hogy a Ve. 294. § (2) bekezdése alapján a választás egyéni választókerületi eredményét a szavazást követő hatodik napon kell megállapítani, ezzel szemben ez a döntés 2018. április 15-én a szavazást követő hetedik napon, azaz a törvényes határidőn kívül, nem alakszerű formában született. Az alakszerű döntés hiánya az ügyben az NVB támadott döntése alapján lehetetlenné tette, hogy a jelen felülvizsgálati kérelemben érvényesített jogsértéseket a rendes választási jogorvoslattal hatékonyan támadja. A kérelmező álláspontja szerint az érintett választókerületben az eredmény megállapítása sértette a Ve. 294. § (2) bekezdését.
[6] Táblázatba foglaltan ismertette, hogy a választókerülethez tartozó egyes szavazókörök közül kiugróan magas volt az érvénytelen listás szavazatok száma, illetve aránya, ez valamilyen, a szavazás lebonyolításával összefüggő rendellenességet valószínűsít, mindenek előtt a Ve. 193. §-ában zártan meghatározott érvénytelenségi okok törvénysértő eredménnyel járó megállapítását. Ezen jogsértést emellett az egyéni és a listás eredmények összevetése is igazolja. A kimagasló eltérés a szavazólapok és a szavazóként megjelentek száma között adott esetben szavazatszámlázási hibára utalhat.
[7] Kifejtette a kérelmező, hogy a választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére akkor kerülhet sor, ha jogsértésnek a választás eredményére gyakorolt hatása érdemi. Ennek során mind a jogsértés fennállását, mind annak az eredményre gyakorolt hatását szavazóköri szinten kell vizsgálni. A választás szavazóköri eredménye megsemmisítése esetén a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjából következően az egyéni választókerületi választási eredményt megállapító választási bizottsági határozat megsemmisítésére sor kell, hogy kerüljön, mivel az nem alapulhat megsemmisített szavazatköri választási eredményen. Mivel az egyéni választókerületi választási eredményt – függetlenül az NVB későbbi, a formai hibát orvosolni igyekvő döntésétől – a támadott határozat állapította meg, így a támadott határozat az, ami a Ve. 193. §-ába, 200. §-ába, 241. § (2) bekezdés b) pontjába és 257. § (1a) bekezdésébe ütközik.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[9] A Kúria álláspontja szerint jelen ügyben az eldöntendő kérdést nem az képezte, hogy az OEVB megvalósított-e jogszabálysértést azáltal, hogy elmulasztott alakszerű döntést hozni a választókerületi szavazás eredményéről, ennek tárgyában ugyanis egy másik NVB határozattal született döntés. Ennél fogva jelen eljárásban a Kúriának kizárólag arról kellett döntést hoznia, hogy jogszerű volt-e a kérelmező fellebbezésének elutasítása a jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel szemben.
[10] A Ve. 221. § (2) bekezdése rögzíti, hogy nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.
[11] Tekintettel arra, hogy az OEVB jegyzőkönyvbe foglalt döntésével szemben a Ve. 221. § (2) bekezdése folytán kizárt a fellebbezés, ennek okán a fellebbezés elutasítása tekintetében az NVB helyesen és megalapozottan döntött.
[12] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma, elkülönül az OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben ismertetett anomáliák nem a jelen NVB határozat elleni jogorvoslat körében vizsgálhatók és elbírálhatók.
[13] Fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak értékelte és a NVB érdemben helyes döntését a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[14] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[15] A Kúria a kérelmezőket a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, – figyelemmel a Pp. 87. § (1) bekezdésére, illetőleg 37. §-ára egyetemlegesen – a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizessék meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[16] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 25.
Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró