A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.III.38.295/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke, dr. Fekete Ildikó előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: (...)
A kérelmező képviselője: (...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 478/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a Kúria a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás és az NVB határozatának releváns része
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) „A roma országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről” szóló jegyzőkönyvben foglaltak szerint a 2019. november 14. napján kelt 478/2019. számú határozatában megállapította a roma országos nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásának eredményét. A határozat indokolásában a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 66. § (1)-(2) bekezdésére, 67. § (1)-(2) bekezdésére, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 329. § (3) és (4) bekezdésére, 200. §-ára, 202. § (1)-(2) bekezdésére hivatkozott. Leszögezte, hogy az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményét megállapító jegyzőkönyv mintáját a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII.30.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 45. számú melléklete tartalmazza.
A felülvizsgálati kérelem
[2] Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és új választás kitűzésének elrendelését kérte. A felülvizsgálati kérelmet mint magánszemély terjesztette elő, érdekeltségét abban határozta meg, hogy a „Lungo Drom” listáján szerepelt (...) helyen, mint országos roma önkormányzati képviselő jelölt. A választáson nem jutott mandátumhoz, mivel a választás során jogszabálysértés történt, amely azt eredményezte, hogy a választási eredmény nem tükrözte a roma választópolgárok valós akaratát. A 11,23%-os szabálytalanul eredménytelennek elkönyvelt és figyelembe nem vett szavazatok között bizonyosan meghatározó arányban lett volna Lungo Drom szavazat, amely miatt a választási arányok változása esetén képviselői mandátumot szerezhetett volna.
[3] Hangsúlyozta a kérelmező, hogy a választás jogszabályellenes lebonyolításának következtében létrejövő eredmény nem tükrözte a valós választói akaratot. A lebélyegzett szavazatok mintegy 11,23%-a lett érvénytelen, amely jelentős arányban annak köszönhető, hogy a borítékok nem voltak lezárva. Kifejtette, hogy a zárt boríték követelménye korábban nem volt ismeretes a választók előtt, ezt idén vezették be. A választók figyelmét nem hívták fel kellő mértékben arra, hogy a boríték lezárásának hiánya eredménytelenséget okoz. Utalt arra, hogy voltak akik arról számoltak be neki, hogy nem kaptak borítékot, illetve a boríték minősége nem volt megfelelő, a ragasztós felületről történő védőcsík eltávolítása után sem volt leragasztható. Álláspontja szerint ennek ellenőrzésére és kezelésére az NVB-nek kötelező protokollt kellett volna bevezetnie és alkalmaznia, ennek elmaradása súlyos és reparálhatatlan problémát eredményezett, amellyel jelentős mértékben sérült a választók akaratának érvényre juttatási lehetősége, amely Alaptörvényben rögzített jog.
[4] Hivatkozott arra, hogy ismeretei szerint más községekben sem kaptak a választók megfelelő tájékoztatást a nemzetiségi szavazatok leadásának módjáról. Ez első pillanatra egyedi, helyi problémának tűnik, de az országos összesítés eredményeinek rendelkezésre állását követően derült az ki, hogy a 11,23%-os érvénytelenség súlyos rendszerszintű problémát bizonyít. Tekintettel arra, hogy a valós választói akarat nem érvényesülhetett, a mandátummegoszlásban a jogszabálysértés nem reparálható állapotot eredményezett, és kizárólag oly módon állítható helyre a törvényes állapot, ha új választásra került sor, ahol biztosítható a megfelelő tájékoztatás, és a megfelelő technikai háttér, valamint a lebonyolítás során figyelembe veszik ezen szempontok érvényesülését.
[5] Kifejtette azt is a kérelmező, hogy az NVB határozata sem tartalmában, sem formájában nem felel meg az IM rendelet 45. számú mellékletében előírt követelményeknek. E körben kiemelte, hogy a mellékletben „aláírás a jegyzőkönyv kiállításakor” kitétel szerepel, az NVB határozatban viszont „aláírás a jegyzőkönyv megállapításakor”. A „kiállítás” és a „megállapítás” szavak fogalmilag és tartalmilag is jelentősen különbözőek, ezért a jegyzőkönyv nem a 45. számú melléklet szigorú követelményei szerint lett aláírva, azaz hitelesítve. Aggályosnak tartotta az NVI elnökének, mint kötelező elemnek az aláírását is, arra hivatkozással, hogy nem derült ki, hogy ki írta alá az NVI elnöke helyett.
[6] A bizonyítékok körében a kérelmező kiemelte azt, hogy maga az NVB határozat bizonyítja, hogy rendszerszintű probléma volt, hiszen 11,23% érvénytelen leadott szavazat kiugróan magasnak számít. Ennek több oka lehetett, de arról bizonyosan tud, hogy az érvénytelenség okai között szerepel az, hogy a szavazólapot tartalmazó boríték a szavazó érdekkörén és felelősségén túlmutatóan technikai okok miatt nem volt leragasztva, és ez okozta a tömeges érvénytelenséget.
[7] Hangsúlyozta a kérelmező, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdése sérült, azaz a választási rendszer és a választási eljárás alapelvei, tehát az esélyegyenlőség és diszkrimináció-mentesség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás. Az idei gyakorlat öncélúan és indokolatlanul korlátozta és szűkítette a választói akarat érvényesítését, ráadásul szignifikáns módon. A borítékok közül csak a zöld borítékot kellett lezárni, a fehér borítékot nem, ami ily módon diszkriminatív volt a nemzetiségi választás szempontjából, mert bonyolultabb feltételrendszert írt elő.
[8] A felülvizsgálati kérelmében kérte azt is a kérelmező, hogy az új választás kitűzése esetén mellőzzék a szavazólap lezárt borítékban való elhelyezésének szükségességét az érvényesség megítélése szempontjából.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan.
[10] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[11] A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.
[12] Az általánosan kialakult és következetes bírói gyakorlat szerint a Kúria elsődlegesen a törvényszövegből következően az ügyben való érintettséget vizsgálta. A jelen ügyben megállapítható volt, hogy a kérelmező a Lungo Drom listáján szerepelt a (...) helyen, a választás eredményeként a Lungo Drom 20 mandátumot szerzett, így a kérelmező nem került be a nemzetiségi önkormányzati képviselők közé. Ezen okból minősítette a választás lebonyolítását jogszabályellenesnek, amelynek eredménye nem tükrözi a valós választói akaratot. Az érvénytelen szavazatok aránya, a zárt boríték követelményének nem teljesítése miatti érvénytelenség nem támasztotta azonban alá a kérelmező érdekeltségét. Semmi módon nem volt igazolható vagy valószínűsíthető ezekből levezetve, hogy a borítékok hiánya, illetve minősége idézte elő az érvénytelen szavazatokat, és ezen – a kérelmező által rendszerszintűnek minősített – problémák elmaradása esetén mandátumot szerezhetett volna.
[13] Kiemeli a Kúria, hogy a kérelmező érintettségének hiánya – az Alkotmánybíróság határozatával kialakított jogértelmezési gyakorlat alapján – a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását, így pl. a borítékok megfelelőségének vizsgálatát nem is tette lehetővé.
[14] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által megjelölt absztrakt jogsérelem („a mandátumhoz jutás hiánya”) nem tekinthető a Ve. 222. § (1) bekezdése által megkövetelt érintettségnek. Bár a politikai verseny részeként a megjelölt jogsérelem akár érintettséget is megalapozhat, de az absztrakció olyan szintjén maradt a hivatkozás, amely a befogadáshoz szükséges közvetlen érintettséget önmagában nem alapozza meg.
[15] A Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértését a Kúria nem állapíthatta meg, ugyanis a kérelmező, mint magánszemély olyan jellegű kifogásokat terjesztett elő, amelyek nagyrészt érdemben nem voltak vizsgálhatók, arra a jelölőszervezet kérelme alapján kerülhetett volna sor, továbbá a borítékokra vonatkozó észrevételek kivizsgálására és értékelésére a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhetett sor, ezért a kérelmező felülvizsgálati kérelme érdemben nem volt elbírálható.
[16] Kiemeli a Kúria, hogy a kérelmező azon előadása, miszerint a zárt boríték alkalmazása felesleges korlátozást jelent a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás szempontjából, továbbá diszkriminatív is volt a nemzetiségi választásokat illetően, a felülvizsgálati eljárásban szintén nem volt elbírálható, azok jogalkotói kompetenciába tartoznak. Ezzel összefüggésben volt eleve teljesíthetetlen a felperes azon felülvizsgálati kérelembeli indítványa, hogy új választás kitűzése esetén mellőzzék a szavazólap lezárt borítékban való elhelyezésének szükségességét az érvényesség megítélése szempontjából.
[17] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelem még a Kúria által egyébként megkövetelt valószínűsítés szintjén sem tartalmazott bizonyítékot vagy akárcsak tényelőadást arra nézve, hogy az állított jogsértés a választás eredményére kihatott. Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy választási ügyekben hivatalbóli bizonyításnak nincs helye, mivel választási jogorvoslati ügyekben a bizonyítékok szolgáltatásának kötelezettsége – a tőle elvárható szinten – a kérelmezőt terheli. Ennek elmulasztása a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezheti. Ezt korábbi döntéseiben (többek között a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.II.37.111/2014/2. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésekben) a Kúria is megerősítette.
[18] A kérelmező nem jelölte meg, hogy a mandátumszerzéshez hány további szavazatra lett volna szüksége. Nem tárta fel, hogy az érvénytelen szavazatok érvényessége esetén ezen szavazatokkal ő rendelkezett volna, különös tekintettel arra, hogy az általa állított, illetve feltételezett jogsértések nem a Lungo Drom, mint jelölőszervezetet érintő specifikus körülmények voltak. Mindennek igazolása és valószínűsítése nélkül a Kúria a kérelmező közvetlen érintettségét nem tudta megállapítani.
[19] A kérelmező ezen kötelezettségének a fentiek értelmében nem tett eleget, nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát. Érintettség igazolásának hiányában a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 222. § (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[20] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] A Kúria az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése, az 58. § (1) bekezdés b) pontja, és a 62. § (1) bekezdés s) pontja szerint megállapított mérsékelt összegű felülvizsgálati eljárás viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján a kérelmezőt kötelezte.
[22] A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. november 20.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró