Kvk.III.39.384/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.384/2022/3.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró

A kérelmező: FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (….)  

A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (… ügyintéző ügyvéd: dr. Biczi Tamás László)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 241/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 241/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23-án kifogást nyújtott be a Nógrád megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben előadta, hogy Godó Beatrix a választókerületben nyilvántartásba vett képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) Facebook oldalán a kifogáshoz csatolt hirdetések láthatók, amelyeket a „kormanyvaltas2022.eu” internetes honlap (a továbbiakban: Honlap) finanszírozott. Ezzel a Jelölt és a Honlap megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e)  pontjában meghatározott alapelveket azáltal, hogy az érintett internetes kampányát az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében külső finanszírozó igénybevételével folytatták.

[2] A Kifogástevő kérte, hogy az OEVB a Jelöltet és a Honlapot a további jogsértéstől tiltsa el.

[3] Véleménye szerint a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 98/2022. és 129/2022. számú határozataiban és a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésében foglaltakon alapuló gyakorlat nem tartható fenn.

[4] Az OEVB a 28/2022. (III.25.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert álláspontja szerint a tárgyi ügy elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.  Hivatkozott az NVB 129/2022. számú határozatára és a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére.

Az NVB határozata

[5] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt NVB határozatában az OEVB 28/2022. (III.25.) számú határozatát helybenhagyta.

[6] Az indokolásban utalt arra, hogy a kérelmező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, az kiforrottnak minősül a 98/2022., 129/2022., 204/2022., és 217/2022. számú NVB határozatokra, valamint a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. és Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzéseire figyelemmel. Az NVB a Kúria fenti két határozatát jelen ügy elbírálása során is irányadó, követendő joggyakorlatnak tekinti.

[7] A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.

[8] A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, míg az NVB-nek kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán határoz meg feladat- és hatáskört.

[9] A fentiekből következően a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése vonatkozásában a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.

[10] Az NVB érvelésének alátámasztására hivatkozott a Kvk.III.39.264/2022/4. számú kúriai végzés indokolásának [44] pontjára és a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú kúriai végzés indokolásának [31], [32] pontjára. Hangsúlyozta, hogy a kúriai végzések mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaznak, rendes jogorvoslattal nem támadhatók és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB kötve van.

[11] A kérelmező által megjelölt Kvk.II.37.395/2014/2. számú kúriai végzéssel összefüggésben az NVB rámutatott, hogy az abban irányadó jogszabály, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) rendelkezéseinek értelmezése jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, amely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezzel szemben a Kftv. megsértése esetében a jogszabály nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot.

A felülvizsgálati kérelem

[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogásnak való helyt adást kérte. Véleménye szerint a támadott határozat sérti a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdését, továbbá 208. §-át, mert figyelmen kívül hagyja a választási eljárás kifogásban megjelölt alapelveinek bizonyítékokkal megjelölt sérelmét.

[13] A kérelmező megítélése szerint, ha a megállapítani kért jogsértések egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához.  A kifogás nem arra irányult, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állapíttassa meg a választási szervekkel, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott, amely egy jelölt kampányának jogkerülő jellegére vezethető vissza.

[14] Jelen ügy tényállása a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét is felveti – a Kftv. megjelölt rendelkezései– , de egyértelműen enélkül is fennáll a választás alapelveinek sérelme.

[15] A NVB határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegéről értekezik, de nem vizsgálja, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, hogy a Honlap nem önálló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége magának a Jelöltnek a kampánya.

[16] A bizonyítékok alátámasztják, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve (Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont), továbbá az esélyegyenlőség sérelmét (Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont) okozta, hogy a Jelölt tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, amelyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének (Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont) sérelmét az okozza, hogy a Jelölt olyan forrásokat vont be kampányába, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként azok nem megengedettek, ráadásul a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.

[17] A kérelmező a Kúria Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésére hivatkozással kifejtette, nem világos, hogy milyen indokokon alapul a különbségtétel az Nkt. és a Kftv. között a választási eljárás alapelvei sérelme szempontjából.

[18] A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt újabb bizonyítékok megerősítik a Kifogástevő azon állítását, hogy a Jelölt közösségi oldalas kampányának átvállalt finanszírozása zajlik. Ezért nélkülözhetetlen a választási eljárás törvényes rendjének a helyreállítása és a kifogásban kért jogkövetkezmények alkalmazása.

A Kúria döntése és jogi indokai

[19] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[20] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, valamint az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza az elektronikus aláírást. A Kúria a fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.

[21] A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[22] A Kifogástevő a korábban írtaknak megfelelően a Kftv. egyes rendelkezéseinek, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a, c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésére alapította a kifogását.

[23] A Kúria a Ve. 208. §-ának értelmezésével és a jelen tényállásra történő alkalmazásával vizsgálta, hogy fennáll-e a választási bizottságok hatásköre a kifogás elbírálására, avagy nem.

[24] A kifogásban foglaltak alapja az, hogy sérültek a Kftv. kifogásban megjelölt jogszabályi rendelkezései azáltal, hogy a Honlap a Jelölt Facebook oldalán kampánytevékenységnek minősülő kampányhirdetéseket finanszírozott. Ebből következően sérültek a Ve. 2. §-ában rögzített egyes választási alapelvek.

[25] A Kúria elsődlegesen kiemeli, a jelen felülvizsgálati kérelemmel érintett jogkérdésben már állást foglalt a Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.VI.39.270/2022/2.  és Kvk.III.39.363/2022/3. számú döntéseiben.

[26] A Kúria hangsúlyozza, a jelen ügyben alkalmazandó jogszabályok és a releváns tényállás azonos az előző pontban hivatkozott ügyekével. Erre figyelemmel nem sértett jogszabályt sem az OEVB, sem az NVB, amikor a Kvk.III.39.264/2022/4. számú kúriai végzésben lefektetett jogértelmezést követte.

[27] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa nem kíván eltérni a hivatkozott kúriai döntésekben foglaltaktól, a felülvizsgálati kérelmet elbírálva az alábbiakat rögzíti.

[28] A Kftv. 1. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A 2. § (6) bekezdése értelmében az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adó előírásainak megfelelően kiállított száma, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyben fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. A 7. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat.

[29] A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, c) esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.

[30] A Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. Ebben a körben a Kftv. az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre.

[31] A Kúria rámutat, a Kifogástevő kifogásában arra alapította a Ve. egyes alapelveinek sérelmét, hogy a Jelölt és a Honlap a Kftv. 7. § (1) bekezdését megsértve és megkerülve jártak el. A Ve. megjelölt alapelveinek sérelme tehát nem közvetlenül, hanem a Kftv. egyes szabályaiba ütközéssel, közvetetten valósulhatna meg. Ezért nem foghat helyt az a kérelmezői okfejtés, hogy az OEVB-nek, az NVB-nek és a felülvizsgálati eljárás során a Kúriának direkt módon kell – kellett volna – vizsgálniuk a Ve. egyes alapelveinek megsértését.

[32] A korábban írtaknak megfelelően a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak betartását a Ve. 8. §-a és 9. §-a szerint a MÁK és az ÁSZ jogosult ellenőrizni, amelyek nem minősülnek a Ve. 3. § 15. pontjában szabályozott választási szervnek.

[33] A fentiek azt a jogértelmezést támasztják alá, hogy egyfelől a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában írtak megsértésének vizsgálata nélkül nem lehet állást foglalni az ehhez kapcsolódóan megjelölt választási alapelvekbe ütközésről. Másfelől a Kftv. 7. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése és az erről való döntés a MÁK és az ÁSZ feladat- és hatáskörébe tartozik, ebben a körben a választási szerveknek nincs jogkörük.  Miután a választási szervek nem tehetik vizsgálatuk tárgyává a Kftv. 7. § (1) bekezdésének sérelmét állító kifogást, erre tekintettel nincs hatáskörük annak megállapítására sem, hogy e jogszabályi sérelem megvalósulása mennyiben hatna ki a választás tisztaságára, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra.

[34] A Kúria leszögezi, a Kftv. egyértelmű és kógens szabályokat, eljárásrendet határoz meg a kampányköltségek átláthatóvá tételének érdekében, pontosan rögzítve és elhatárolva az egyes állami szervek feladat- és hatásköreit. Ezen jogkörök címzettjei között – jelen ügyet érintően – választási szervek, így az OEVB és az NVB sem szerepelnek, rájuk a Kftv. nem telepít hatáskört.

[35] Az előző pontban írtakkal szemben az Nkt. nem állapít meg a jelen ügy szempontjából releváns  eljárási rendet, nem rögzít feladat- és hatáskört választási szerveknek nem minősülő más szerveknek, így a választási szervek hatásköre kérdésében jelentősen eltér az Nkt. illetve a Kftv. sérelmét állító kifogás jogi megítélése. Ezért a kérelmező által hivatkozott Kvk.II.37.395/2014/2. számú kúriai döntés jelen ügyben nem irányadó.

[36] A Kifogástevő és a kérelmező által becsatolt bizonyítékok értékelése hatáskör hiányában sem a választási szervek, sem a Kúria által nem lehetséges.

[37] A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva az NVB támadott határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[38] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre.

Záró rész

[39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.

[40] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan teljes személyes illetékmentes, így a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték a Kp. 35. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad.

[41] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Sperka Kálmán s.k.  a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró;
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró