Kvk.III.39.399/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.399/2022/3.

A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, dr. Sugár Tamás előadó bíró, dr. Suba Ildikó bíró                                          

A kérelmező:

A kérelmező képviselője: dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda ….., ügyintéző ügyvéd: dr. Halász Árpád)                   

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 273/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 273/2022. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A magánszemély kifogástevő 2022. március 25-én jogi képviselője útján kifogást nyújtott be a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak megsértésére hivatkozással.

[2] Kifogásában előadta, hogy dr. S.I., aki a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében (a továbbiakban: OEVK) jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelöltje (a továbbiakban: Jelölt) Facebook-os közszereplői/politikusi oldalán 2022. március 22-én az alábbi bejegyzést tette közzé: „Újbudai oktatástámogatás a digitalizáció jegyében. A Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai és 9. évfolyamos diákjai is részesültek a kormány digitális oktatást erősítő programjában, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a gördülékeny online tanulást. Nekem Újbuda az első!”. A kifogástevő kiemelte, hogy a Jelölt a bejegyzésben azt is rögzítette, hogy a bejegyzés közzétételének időpontja körüli időben az oktatási intézményben tartózkodott, ott számítástechnikai eszközöket, laptopokat adott át az intézményben dolgozóknak és a 9. évfolyamos diákoknak.

[3] A tevékenységgel összefüggésben utalt a Jelölt választási plakátjain is feltüntetett kampányjelmondatra: „Nekem Újbuda az első!”. A kifogástevő álláspontja szerint a Jelölt a nevelési-oktatási intézményben kampánytevékenységet folytatott, mert a kifogásolt cselekménye alkalmas arra, hogy a választópolgárok előtt kedvezőbb színben tűnjön fel.

[4] Hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésére, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A fentiekhez kapcsolódóan utalt az Nkt.  27. § (2) bekezdésére is.

Az OEVB határozata

[5] Az OEVB a 19/02.OEVB/2022 /III.28./ számú határozatával a kifogást elutasította.

[6] Rögzítette, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a Jelölt nem csak az OEVK-ban jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, hanem 2018. évben az OEVK-ban megválasztott országgyűlési képviselő is.

[7] Hangsúlyozta, egy ellentétes álláspont nem jelentene mást, mint hogy az országgyűlési képviselők választókerületük érdekében folytatott köztevékenységet nem folytathatnának, illetőleg a választókerület releváns eseményén nem vehetnének részt a kampányidőszakban fennálló jelölti státuszuk idején. Az Alaptörvény azonban a képviselői tevékenység ilyen jellegű „felfüggesztésére” nem ad felhatalmazást, illetve nem ír elő kötelezést.

[8] Kiemelte továbbá, hogy a sérelmezett Facebook bejegyzés szövegezése nem hordoz azonosíthatóan párthoz köthető politikai célzatú tartalmat, a Jelölt országgyűlési képviselői oldalán nem jelölti minőségében nyilatkozik, sem jelöltségéről, sem pártpolitikai kötődésről semmilyen módon nem tesz említést. A bejegyzéshez csatolt fényképfelvételeken sem látható bármely jelölő szervezet választási eljárásban használt szimbóluma vagy szlogenje, vagyis nem ismerhetőek fel olyan körülmények, amelyek a választás során a választópolgárok akaratát befolyásolhatják.

[9] Összességében megállapította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Jelölt a kifogással érintett eseménykor nem országgyűlési képviselőjelöltként járt el, nem használt kampányeszközöket, az oktatási intézmény helyiségében nem voltak láthatóak kampányszlogenek, sem pártjelvények. Olyan jellegű körülmény, amely a választópolgárok szabad akaratának befolyásolására alkalmas lett volna, nem merült fel.

[10] Az OEVB döntésének alátámasztására hivatkozott a Kúria Kvk.II.39.258/2022/7. számú végzésére.

Az NVB határozata

[11] Az OEVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be fellebbezést.

[12] A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát helybenhagyta.

[13] Az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában (a továbbiakban: ABh.) foglaltakra is utalva rögzítette, helytállóan állapította meg az OEVB a határozata indokolásában, hogy az ügyben nem merült fel arra vonatkozó bizonyíték, hogy a Jelölt a mostani választáson jelöltként kíván indulni, vagy említette volna jelölő szervezeteit, illetve azokhoz kötődő motívumokat.

[14] Mindezek alapján megállapítható, hogy a Jelölt országgyűlési képviselőként vett részt a nevelési-oktatási intézményben a kormányzati projekt keretében beszerzett digitális eszközök ünnepélyes átadásán.

[15] Az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban sem az Alaptörvény, sem az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény nem tartalmaz pontos feladat- és hatáskör felsorolást, így esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdését kell alapul venni, amely szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Ebből kifolyólag az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevékenységét, amelynek keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatóak.  Ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, valamint a választókerület életének releváns eseményein való protokolláris részvétel.

[16] A digitális oktatás feltételrendszerének kialakítása, illetve a digitális oktatáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében a választókerületben működő oktatási intézmények részére digitális eszközök biztosítása ilyen eseménynek értékelhető.  A laptopok beszerzése és átadása a Kormány országos projektje. A Jelöltnek mint a kormányzó pártok választókerületi képviselőjének a Kormány projektjének végrehajtásában való részvétele önmagában nem kifogásolható. Figyelemmel azonban a folyó választási eljárásra, ahol a kérelmező által is bizonyítottan a Jelölt ismét meg kívánja mérettetni magát, fontos szem előtt tartani, hogy nevezett országgyűlési képviselőként végzett tevékenysége és a képviselőjelöltként folytatott kampánytevékenysége egymástól jól elkülöníthető legyen.

[17] A Jelölt kifogásban sérelmezett, 2022. március 25-i tevékenysége nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat befolyásolása volt, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód.

[18] Az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelmére történt hivatkozással összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzésében rögzített joggyakorlat szerint e jogszabályhely sérelme kapcsán a Facebook megjelenésre két aspektusból hivatkozhat a kérelmező: egyfelől az eseményen történt jogsértést igazoló bizonyítékként, vagy pedig a közösségi oldal tartalmára nézve a Ve. alapelvi sérelmeinek önálló bekövetkezéseként. E körben a Kúria leszögezte, hogy egy nevelési-oktatási intézményben lezajlott esemény Facebookon való megjelenése semmilyen módon nem hozható összefüggésbe a nevelési-oktatási intézmény helyiségeivel, területével, így az Nkt. 24. § (3) bekezdésére alapított jogsértésből nem lehet a Ve. alapelvi sérelmeire következtetni.

[19] A kérelmező kizárólag az elsőként említett aspektusból hivatkozott a Facebook bejegyzésre, amely szerint megállapítható, hogy az azokon található képek és bejegyzések alapján sem vonható le olyan következtetés, hogy az esemény kampánytevékenység lett volna.

A felülvizsgálati kérelem

[20] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a kifogásban foglaltaknak adjon helyt, a jogszabálysértés tényét állapítsa meg abban a körben, hogy a Jelölt az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütköző magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket. Kérte továbbá, hogy a választási kampány szabályainak megsértése miatt a Jelölttel szemben a Kúria szabjon ki bírságot.

[21] Véleménye szerint téves az NVB és az OEVB azon álláspontja, hogy a kampánytevékenység és a közmegbízatás alapján végzett tevékenység elsősorban abban különíthető el, hogy a rendezvényen elhelyezték-e a jelölő szervezetek emblémáit. A Ve. 140. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy a választási kampánynak nem esszenciális eleme, hogy a jelölő szervezetek vagy a jelölt által alkalmazott embléma a kampány során elhelyezésre kerüljön, az ugyanis legfeljebb a választói akarat befolyásolásának egy lehetséges, de nem szükséges eszköze.

[22] Hangsúlyozta, a jelölő szervezetek által használt emblémák a „márkaelemek” csupán egy részét képezik a politikai brand része lehet akár egy jelszó, vagy egy színvilág alkalmazása is. Tekintettel azonban az egyéni képviselőjelölti kampányra, a választási arculat szerves és mellőzhetetlen része a jelölt képmása, illetve személyes megjelenése.

[23] Kiemelte, hogy az érintett Facebook poszt alatti kommentekből is látható, hogy maguk a választók is elsősorban kampánytevékenységként értékelték az eseményt, a Jelölt tevékenységét a választási versengés keretében helyezték el, azt nem a Jelölt hivatali minőségével azonosították.

[24] Rámutatott, a Jelölt képviselői megbízatásán túl semmilyen oktatással vagy digitalizációval összefüggő bizottságnak nem tagja. Nincs olyan jogszabályi előírás sem, amely alapján a képviselőjelöltek oktatási intézményeket – a hivatali kötelességük teljesítésével összefüggésben – látogathatnának, a Jelöltnek erre vonatkozó egyéb közmegbízatása sincs, így kizárólag mint képviselőjelölt vehetett részt a rendezvényen.

[25] Sérelmezte az NVB azon megállapítását, amely szerint a Jelölt tevékenységével közmegbízatást teljesített. Önmagában az, hogy a Jelölt részt vett a Kormány megválasztásában, még nem teszi őt annak részévé.  A kormányzati projektek végrehajtása szintén nem a kormánypárti képviselők feladata. Az a tény, hogy az érintett intézményben nem volt jelen a kormányzat részéről a feladat végrehajtására kijelölt személy, szintén azt valószínűsíti, hogy nem is kormányzati projektről, hanem képviselőjelölti kampányról van szó. Erre utal az is, hogy a laptoposztásban kizárólag kormánypártokhoz köthető jelöltek vettek részt. Amennyiben kormányzati projektről lenne szó, alappal feltételezhető, hogy akár ellenzéki kötődésű jelöltek is részt vehettek volna annak végrehajtásában.

[26] A Jelölt tevékenysége a ceremoniális részvételt messzemenőkig meghaladta, az esemény kizárólagos és aktív közreműködője volt, így jelenléte nem egy kormányzati projekt elvi síkú támogatására, hanem egy jelölti kampány végrehajtására irányult. A kampánytevékenységre tekintettel a Ve. alapelvi sérelme mellett az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelme is megállapítható.

[27] A Ve. kampánytevékenységet egységként való felfogása mellett, korlátként – adott esetben vele szemben – az alapelveket állították. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv megsértése a választási eljárás formai szabályait kielégítő, de a választások tisztaságát nyilvánvalóan sértő, visszaélésszerű joggyakorlás esetében is megállapítható. Az ágazati, tiltó szabályba ütköző cselekmény esetén tehát azért lehet korlátozó szempontokat felhívni mégis, mert alapelvi sérelem áll fenn. A Ve. 145. § (2) bekezdésének rendelkezése az Nkt. 24. § (3) bekezdésére tekintettel nem hagyható figyelmen kívül az esélyegyenlőség alapelvének sérelménél.

A Kúria döntése és jogi indokai

[28] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[29] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, valamint az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza az elektronikus aláírást. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.

[30] A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.  A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[31] Az Nkt. 24. § (3) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amikor az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

[32] A Kúria elsődlegesen kiemeli, a jelen felülvizsgálati kérelemmel érintett jogkérdésben már állást foglalt a Kvk.I.39.245/2022/3. számú döntésében.

[33] A Kúria hangsúlyozza, a jelen ügyben alkalmazandó jogszabályok és releváns tényállás azonos az előző pontban hivatkozott ügyével. Erre figyelemmel nem sértett jogszabályt az NVB, amikor a Kvk.I.39.245/2022/3. számú kúriai végzésben lefektetett jogértelmezést követte.

[34] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa nem kíván eltérni a hivatkozott kúriai végzésben foglaltaktól, az abban írtakkal mindenben egyetért.

[35] Eszerint a Jelöltnek a laptopok ünnepélyes átadásán való részvétele körében a Kúria irányadónak tekintette az NVB határozatában is szereplő ABh-t. Kétségtelen, hogy az ABh a polgármesterek vagy önkormányzati képviselők tevékenységét értékelte, de mivel a tényállás önkormányzati választáshoz kapcsolódott, nem is járhatott el másként. A választási érdekek struktúrája azonban nem tér el oly mértékben, hogy az országgyűlési képviselő választásra nézve ne lehetne következtetéseket levonni az ABh-ból. Ezért a Kúria nem értékelte a következtetések levonását megakadályozó körülménynek azt, hogy az önkormányzati képviselő saját képviselői tevékenységével összefüggésben megvalósult felújításról készített/mutatott be felvételeket, míg a jelen ügy alapjául szolgáló esetben a Jelölt a saját közszereplői/politikusi Facebook oldalára töltött fel a laptopok átadásáról készült fotókat.

[36] A Kúria rámutat arra, hogy az országgyűlési képviselő magatartása mindig az adott tényállás tükrében vizsgálandó, így esetről-esetre eltérő megállapítás is lehetséges. A Jelölt a kormánypárt tagja, a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt koordinátora a Kormány. Így a laptopok ünnepélyes átadásán a kormánypárt tagjának jelenlétéről nem állapítható meg további körülmények vizsgálata nélkül pártpolitikai célzat.  Az ABh [24] pontjának értelemszerű alkalmazásával a 2018. évi választások alkalmával országgyűlési képviselővé választott jelölt a „…kampányidőszakban is gyakorolhatja a fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható.”

[37] A Kúria a kérelmező által csatolt bizonyítékok vizsgálatára alapítottan azt a következtetést vonta le, hogy a laptopok átadása során nem valósult meg a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység: a fényképeken nem láthatók kampányfeliratok, pártlogó, vagyis a választói akarat befolyásolása vagy annak kísérlete nem mutatható ki.

[38] A Kúria véleménye szerint a fentiekből következően az ügyben érintett oktatási intézményben a Jelölt nem végzett politikai célú tevékenységet, erre figyelemmel nem sérült az Nkt. 24. § (3) bekezdése és ebből következően a Jelölt magatartása nem ütközött a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban írt alapelvekbe.

[39] A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva az NVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[40] Nem minősül politikai tevékenységnek – így nem sérti az Nkt. 24. § (3) bekezdésében írtakat –, amikor egy országgyűlési képviselő kampányidőszakban, de kampányra utaló feliratok és pártlogó nélkül, kormányzati programhoz kapcsolódóan laptopokat ad át oktatási intézményben pedagógusoknak és diákoknak.

Záró rész

[41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.

[42] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében írt mértékű – illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

[43] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 7.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró