Kvk.IV.37.288/2018/3. számú határozat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.IV.37.288/2018/3.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt tanácselnök,
             Dr. Horváth Tamás előadó bíró
              Dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: (...)

A kérelmező képviselője:  Dr. Bardi Béla ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 288/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 288/2018. számú megváltoztatja, és az Összefogás Párt jelölő szervezet által – az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán – állított pártlistát 85 fő jelölttel nyilvántartásba veszi.

A Kúria a pártlistán szereplő jelölteket és sorrendjüket jelen határozat melléklete szerint állapítja meg.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Összefogás Párt az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistája alapján a központi költségvetésből támogatásra jogosult. A támogatás összege az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése szerint kerül meghatározásra.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2018. március 10-én kelt 288/2018. számú határozatával az Összefogás Párt jelölő szervezet által – az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán – állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította.

[2] Az Összefogás Párt jelölő szervezet az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistáját 2018. március 6-án 94 fő jelölttel bejelentette.

[3] Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8. § (1)-(2) bekezdései szerint az országgyűlési képviselők általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

[4] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 253. § (1) bekezdése alapján a pártlistát a szavazást megelőző harmincharmadik napig, azaz jelen választási eljárásban 2018. március 6-án 16.00 óráig lehet bejelenteni. A Ve. 254. § (1) bekezdése szerint a pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította. Az NVB megállapította, hogy az Összefogás Párt jelölő szervezet 19 megyében és a fővárosban összesen 65 egyéni választókerületi jelöltet állított, és a pártlistát a törvényi határidőn belül bejelentette.

[5] A NVB hivatkozással élt, miszerint az általa elbírált jogorvoslati kérelmek nyomán hivatalos tudomása volt arról, hogy a jelölő szervezet listáját megalapozó jelöltek ajánlásgyűjtésével kapcsolatban jogszabálysértés történt. Az NVB 2018. március 7-i ülésén 50. számú jegyzőkönyvi döntésével büntetőfeljelentés megtételéről is döntött. Az NVB az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt demokratikus jogállamiság követelményével és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelvével ellentétesnek tartja olyan pártlista nyilvántartásba vételét, ahol a nyilvántartásba vételt megalapozó jelöltek ajánlásgyűjtésének szabályszerűsége számos esetben megkérdőjelezhető. Hasonló következtetésre ad alapot az NVB szerint, hogy a jelölő szervezet képviseletére jogosulttal szemben büntetőeljárás van folyamatban.

[6] A Ve. 133. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) mindazonáltal a pártlistán szereplő jelöltek adatait a központi névjegyzékben ellenőrizte. A Ve. 129. § (1) bekezdése szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, és hogy nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

[7] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett pártlista 89. helyén bejelentett jelölt személyazonosító jelét a központi névjegyzék adataitól eltérően adta meg, mely alapján egyértelmű és kétséget kizáróan történő beazonosítása nem volt elvégezhető. A pártlista 44. sorszám alatti jelöltje lakcímét nem adta meg az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 17. számú melléklete (a továbbiakban: SZ1) szerinti formanyomtatványon. A bejelentett lista 51., 72., 73. és 94. sorszám alatti jelöltjei az SZ1 lapon lakcímük helyett a tartózkodási helyük címét tüntették fel, ami szintén nem felel meg a formai követelményeknek. A bejelentett pártlistán három jelölt kétszer került bejelentésre, Sz. J. a 10. és 34. sorszám alatti is feltüntetésre került a listán, Sz. Z. a 6. és a 79. helyen, B. R. a 37. és a 75. helyen.

[8] Ezen indokok és a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján a Bizottság pártlista nyilvántartásba vételének elutasításáról döntött.

A felülvizsgálati kérelem

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte.

[10] Álláspontja szerint azon ok, hogy az NVB-nek az általa elbírált jogorvoslati kérelmek nyomán hivatalos tudomása van a jelölő szervezet listáját megalapozó (egyes) jelöltek ajánlásgyűjtésével kapcsolatban jogszabálysértésről, a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében akkor sem eredményezheti az Összefogás Párt listája nyilvántartásba vételének visszautasítását, ha valóban aláírásgyűjtéssel kapcsolatban az illetékes hatóság által jogerősen megállapított jogszabálysértés történt volna.

[11] Szintén nem alapozza meg a lista nyilvántartásba vételének elutasítását, hogy az NVB 2018. március 7-i ülésén az 50. számú jegyzőkönyvi döntésével büntetőfeljelentés megtételéről döntött ‒ ezt az ártatlanság vélelmét biztosító alaptörvényi rendelkezések alapvetően kizárják. Az pedig szintén sem az Alaptörvény sem a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nem lehet a pártlista nyilvántartásba vételének visszautasításának indoka, hogy a jelölő szervezet képviseletére, jogosulttal szemben „jelenleg is büntetőeljárás van folyamatban".

[12] Az NVB határozat indokolása hivatkozik a Ve. 133. § (2) bekezdésére is annak ellenére, hogy a határozat semmilyen tényleges konkrét indokolást nem tartalmaz arra, hogy az Összefogás párt listája miért nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeinek.

[13] A kérelmező szerint az NVB határozat megsértette továbbá az Alaptörvény XXIV. Cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljárás elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdése c. pontja szerinti esélyegyenlőség elvét, az e) pont szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, továbbá a Ve. 46. §-a szerinti tényállás-tisztázási kötelezettségét.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

[15] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadva a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta azzal, hogy a Ve. 224.§ (3) bekezdés a) pontja, 223.§ (3) bekezdés a) pontja, valamint a 231.§ (1) bekezdés d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés adja meg a felülvizsgálat kereteit. Mivel a kérelmező a pártlistán szereplő jelöltek meg nem felelését, a listáról való kiesését nem kifogásolta, ez a Kúria számára is kiindulópont volt. Miként az is, hogy az NVB a listán szereplő más jelöltekkel és a listaállítással kapcsolatban további kifogást nem emelt, jogszabálysértést nem állapított meg.

I.

[16] A Kúria mindezek okán elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ve. 133.§ (2) bekezdésének a megsértését vizsgálta. A kérelmező e jogsértés elkövetését azért rótta az NVB terhére, mert álláspontja szerint az NVB nem indokolta meg, hogy a lista bejelentése a törvényes feltételeknek miben nem felelt meg.

[17] A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felelt meg. A lista bejelentése törvényes feltételeit a Ve. 129–131. §-ai tartalmazzák.

[18] Az NVB a lista nyilvántartásba vételének elutasítása indokaként először is azt hozta föl, hogy tudomása volt a jelölő szervezet listáját megalapozó jelöltek ajánlásgyűjtésével kapcsolatos jogszabálysértésről, aminek kapcsán 2018. március 7-i ülésén 50. számú jegyzőkönyvi döntésével büntetőfeljelentés megtételéről is döntött. Hivatkozással élt ezzel kapcsolatosan az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt demokratikus jogállamiság követelményének és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelvének sérelmére.

[19] A Kúria szerint önmagában az, hogy az NVB jegyzőkönyvi döntésével büntetőfeljelentést tett, nem alapozza meg a jelölő szervezet pártlistájának nyilvántartásba vételének visszautasítását akkor, ha egyébként a Ve.-ben foglalt, a lista nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételek teljesültek.

[20] Az NVB a lista nyilvántartásba vételének elutasítása indokaként másodszor azt hozta föl, hogy a jelölő szervezet képviseletére jogosulttal szemben büntetőeljárás van folyamatban.

[21] Az Alaptörvény XVIII. cikk (2) bekezdése szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította. Mindaddig értelemszerűen más, a bűnösségre tekintettel meghatározott jogkövetkezmény sem alkalmazható a Kúria szerint az adott üggyel összefüggésben, illetve arra hivatkozással. 

[22] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. nem ismeri a NVB támadott határozatában fölhozott szempontokat a listaállítás bejelentésének feltételei körében (129–133. §).

[23] A Kúria elismeri azt, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének a választási eljárás egészében érvényesülni kell. Azonban pusztán ezen alapelv sérelme nem alapozza meg a Ve. 133. § (2) bekezdésnek alkalmazását, mivel a Ve. 133. § (2) bekezdése a jelölő szervezet, jelölt és a lista nyilvántartásba vétele körében egzakt szempontok érvényesülésének a hiányát írja elő. Ezeket a Vjt. és a Ve. lista állításával kapcsolatos rendelkezései tartalmazzák. A pártlista nyilvántartásba vétele körében az NVB-nek nincs mérlegelési jogköre arra vonatkozóan, hogy megtagadja a lista nyilvántartásba vételét, ha összességében az adott párt, jelölő szervezet (tagjai, jelöltjei) tevékenysége nem tekinthető jóhiszeműnek, joggyakorlásuk rendeltetésszerűsége vitatható.

[24] Amennyiben a büntetőfeljelentések és büntetőeljárások eredményre vezetnek, annak a maguk rendszerében meg vannak az eljárási jogkövetkezményei, de ezen eljárások léte, vagy az ajánlásgyűjtésekkel kapcsolatos anomáliák önmagukban (hangsúlyozandó, hogy önmagukban), nem írhatják felül azt az automatizmust, amelyet a Vjt és a Ve. felállít a listaállítással kapcsolatban.

[25] Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek helyt adott.

II.

[26] A Kúria a továbbiakban a lista nyilvántartásba vételének feltételeit vizsgálta, a következők szerint. 

[27] A kérelmező a pártlistán szereplő és az NVB által kifogásolt sorszám alatti jelöltek meg nem felelését, a listáról való kiesését a fentiek szerint nem kifogásolta, ezt a Kúria tényként kezelte. Tényként fogadta el azt is, hogy az NVI-nek az elutasítás ellenére elvégzett teljes körű vizsgálata alapján az NVB a listán szereplő más jelöltekkel és a listaállítással kapcsolatban további kifogást nem emelt.

[28] A Ve. 130. § (1) bekezdése értelmében a listán szereplő jelöltek sorrendjét a lista bejelentése után nem lehet módosítani, azonban – a (2) bekezdés szerint – ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. A bejelentett listára új jelölt nem jelenthető be.
Mindezek alapján, figyelemmel a legutóbb a Kúria Kvk.II.37.283/2018/2. számú végzésében alkalmazott eljárásra, a Kúria jelen tanácsa a kérelmező párt listáját a következők figyelembe vételével állapította meg.

[29] Az előbbiek alapján kiindulásként tekinthetők, a kérelmező „Országgyűlési képviselők választása, Országos lista bejelentése L1” kitöltött nyomtatványai, melyek a jelölteket sorszámaik szerint tartalmazzák (a továbbiakban: bejelentett lista). Ehhez képest a szükséges korrekciókat az NVB határozata foglalja magában azzal, hogy ezek mellett is a listaállítás törvényi feltételei a fentiek szerint fennállnak.

[30] A bejelentett lista 89. helyén bejelentett jelölt a személyazonosító jelét a központi névjegyzék adataitól eltérően adta meg, mely alapján egyértelmű és kétséget kizáróan történő beazonosítása nem volt elvégezhető. A bejelentett lista 44. sorszám alatti jelöltje lakcímét nem adta meg. A bejelentett lista 51., 72., 73. és 94. sorszám alatti jelöltjei lakcímük helyett a tartózkodási helyük címét tüntették fel. A bejelentett listán három jelölt kétszer került bejelentésre, 10. és 34. sorszám alatti egyezően, a 6. és a 79.sorszám alatti egyezően, valamint a 37. és a 75. sorszám alatti egyezően.

[31] Ezért a bejelentett lista 89., 44., 51., 72., 73. és 94. sorszám alatti jelöltjei törlésre kerültek, továbbá a 34., 79. és 75. sorszám alatti jelölti nevek (ismétlődés miatt) ugyancsak törlésre kerültek. A nyilvántartásba vett listában e törölt jelöltek helyére a bejelentett listáról kiesett soron következő jelölt lépett.

[32] A Kúria e végzése mellékletét képezi az Összefogás Párt fentiek szerint megállapított országos pártlistája.

[33] A fentiek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alapos volt, ezért a Nemzeti Választási Bizottság határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja értelmében megváltoztatta és a kérelmező által – az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán – állított pártlistát 85 fő jelölttel nyilvántartásba vette. A 85 jelöltből álló pártlistát a végzés melléklete tartalmazza.

[34] A Kúria – az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 6. § (2) bekezdése értelmében – megállapította, hogy a kérelmezői jelölő szervezet az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistája alapján a központi költségvetésből támogatásra jogosult. A támogatás összege a Kktv. 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése szerint kerül meghatározásra.

Záró rész

[35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson  kívül bírálta el.

[36] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a Pp. 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.

[37] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 14.

Dr. Balogh Zsolt  s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró

A Kvk.37.288/2018/3. számú kúriai végzés melléklete