A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.324/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: (...)
Képviselője: Dr. Várhelyi Tamás ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 500/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 500/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Csongrád megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján megállapította, hogy az Értünk, Értetek – a hiteles párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Ny. I. egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott 100 ajánlóívből 25 üres volt, a 75 ajánlóíven szereplő 589 ajánlásból 444 ajánlás volt elfogadható. Az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6.§-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást. A jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, ezért az OEVB a 24/2018.(III.5.) számú határozatával visszautasította Ny. I. jelölt nyilvántartásba vételét.
[2] A kérelmező fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát. Előadása szerint a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasító határozat indoklása nem felel meg a Ve. 46.§ da) pontjában foglaltaknak, továbbá az ajánlások ellenőrzése során megsértették a Ve. 126.§-a szerinti, az ajánlások érvényességére vonatkozó szabályokat. Az OEVB tévesen járt el az ajánlások ellenőrzése során, amikor bizonyos ajánlások érvénytelenségéről döntött, mivel nem vette figyelembe a Nemzeti Választási Bizottságnak az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatását (Iránymutatás). Mindezek alapján kérte az ajánlóíveken szereplő ajánlások ismételt és tételes ellenőrzését.
[3] A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 500/2018. számú határozatával helybenhagyta az OEVB határozatát.
Indokolása szerint a Ve. 122.§, 125.§ (1) és (3) bekezdései, 127.§ (3) bekezdése alapján az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126.§-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek.
[4] A Ve. 126.§ b) pontja szerinti „teljes körű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban alkalmazta az Iránymutatást, amelynek 1. pont a)-h) alpontjai rögzítik, milyen csekély mértékű eltérések vehetők még figyelembe.
[5] A Ve. 127. § alapján az ajánlás ellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3.számú határozata szerint ezen külön tájékoztatóból szerezhető információ az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól. Az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[6] Az NVB értékelése szerint a kérelmező fellebbezése kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatát, nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arról, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. Beadványozó nem jelölte meg, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint az egyéni jelöltként induló választópolgárnak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a jelölt nyilvántartásba vételét kérte, mivel a Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozata jogszabálysértő.
[8] Sem az OEVB, sem az NVB határozata nem tartalmazza a visszautasítás okát, mindössze annyit, hogy „a benyújtott ajánlóíveken 444 érvényes ajánlás szerepelt.”. Nincs érdemi indokolás arra vonatkozóan, hogy milyen érvényességi feltételeknek nem feleltek meg az ajánlások, milyen formában sérültek a Ve. 122.§-ában foglaltak.
[9] Előadta, hogy a határozat indokolása nem tartalmazza a Ve. 46.§ da) pontjában előírtakat, holott külön kérés nélkül fel kellett volna tüntetni a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékokat. Nem várható el, hogy a kérelmezett előtte ismeretlen bizonyítékokra alapítsa kérelmét. Egyébként az sem befolyásolná érdemben az NVB döntését, ha a kérelmező elvégezte volna az adatok ellenőrzését, mert az NVB indokolás hiányában nincs kötve az elsőfokú döntéshez. E körben is hivatkozott az NVB 5/2014. számú iránymutatására, mely szerint érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat, amelyekben csekély mértékű részadat eltérések találhatóak. Álláspontja szerint jogorvoslatot a határozattal szemben kell előterjeszteni és nem a határozat indokolásában hivatkozott statisztikákkal és egyéb okiratokkal szemben. Az OEVB-t és az NVB-t semmi nem gátolta abban, hogy az indokolás részévé tegyék az ajánlóívek ellenőrzési eredményét tartalmazó statisztikai adatlapot, melyből az el nem fogadás okai pontosan megállapíthatóak, ezzel téve eleget az indokolási kötelezettségüknek, másrészt megteremtve az érdemi jogorvoslat lehetőségét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[11] A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[12] Az országgyűlési képviselő jelöltet az ajánlóívek átadásával a Ve. 124.§ (1) bekezdésének megfelelően a választási bizottságnál kell bejelenteni a nyilvántartásba vételre. Az ajánlásokat a Ve. 122.§ (1) bekezdése szerint a választási iroda ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127.§ (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot, de a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ezt tartalmazza a kérelmező és az NVB által hivatkozott Iránymutatás, illetve az NVB által megjelölt Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzés is.
[13] Az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettség alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozat tartalmazza a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.
A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozatban az alapul szolgáló tényállás azonban nem az egyes ajánlások tételes érvényessége/érvénytelensége, hanem az ajánlások összességének, mint bizonyítéknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek be-, vagy be nem álltának a megállapítása.
[14] Az ajánlások nagy számára és az ellenőrzésük rövid időtartamára figyelemmel a Kúria nem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadási okainak részletes ismertetésére. Elegendőnek tekinti, ha a határozatban megjelenítésre kerül a beadott és elfogadott ajánlások száma, mivel a kérelmező által is megismerhető ajánlás ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény statisztikai adatlap alapján az egyes ajánlások el nem fogadásának pontos indoka megállapítható.
[15] Az NVB Ve. szerinti indokolási kötelezettségének teljesítése a fellebbezésben foglaltakhoz képest vizsgálható. Kérelmező fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, azt hogy melyik érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni, nem jelölte meg. Az NVB csak ezzel az általános tartalommal bírálhatta el a fellebbezést, ennek pedig a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően eleget tett.
[16] A kérelmező bírósági felülvizsgálat kezdeményezése során a Kúria azt állapította meg, hogy a Ve. szerinti indokolási kötelezettség körében a jelen eljárásban az NVB nem sértett jogszabályt, ennek következtében pedig a Ve. 122.§-ának sérelme sem állapítható meg. Ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[18] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény ( a továbbiakban: Itv.) 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket, mivel az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerinti igazolást nem csatolt.
[19] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 17.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró