Kvk.IV.37.335/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma:                Kvk.IV37.335/2018/2.

A tanács tagjai:                Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
                                        Dr. Dobó Viola előadó bíró
                                        Dr. Horváth Tamás bíró

A kérelmező:                    (…)

A kérelmező képviselője:            Dr. Németh Renáta ügyvéd

Az ügy tárgya:                 választási ügyben hozott határozat bírósági
                                       felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:    a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:    Nemzeti Választási Bizottság
                                                                 450/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 450/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

 

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pest megye 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 39/2018. (III.09.) OEVB határozatával a Demokrata Párt jelölő szervezetnek S. É. jelölt nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét visszautasította. Indoka szerint az Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 125. §-ában foglaltak szerint elvégezte az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzését és összesen 702 db ajánlást rögzített, amelyből 460 db ajánlás volt érvényesnek tekinthető. Tekintve, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában foglaltak szerinti, a jelöléshez szükséges 500 érvényes választópolgári aláírás 2018. március 5. napján 16 óráig nem állt rendelkezésre, az OEVB a törvényes feltételek hiányában a Ve. 133. § (2) bekezdés alapján a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasította.

[2] A kérelmező fellebbezésében a határozat megváltoztatását, a jelölt nyilvántartásba vételét kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú határozat a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő, okszerűtlen és megalapozatlan. Hivatkozott a Ve. 46. § d) pontjára, 126. § a) és b) pontjára, a 122. § (1)-(6) bekezdésére, a 125. § (1)-(3) bekezdésére, valamint az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 5/2014. számú iránymutatására (a továbbiakban: Iránymutatás) is. Kifogásolta, hogy a határozat indokolásából nem állapítható meg az érvénytelenné nyilvánított ajánlások esetén az érvénytelenség pontos oka, ennél fogva a fellebbezését részletesebben indokolni nem állt módjában. Indítványozta az ajánlóívek – jelenlétében történő – ismételt, tételes ellenőrzését.

[3] Az NVB 450/2018. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rögzítette, hogy a Ve. 125. § (1) bekezdés alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző 48. nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.

[4] A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot. Az ajánlások ellenőrzése során az OEVI nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126. § egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utalt az NVB a Ve. 126. § b) pontjában foglalt szabályra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljes körű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.

[5] A teljes körű egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban az NVB által kiadott Iránymutatás rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás taxatíve rögzíti azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek. A kérelmező a fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára alapította, de amint arra már utalás történt a választási irodák az ajánlás ellenőrzésénél nem mérlegelés, hanem a Ve. 126. §-ában előírt szabály alapján, valamint az Iránymutatás egyes pontjában rögzítettek figyelembe vételével járnak el.

[6] Az NVB hivatkozott a Ve. 127. § (3) bekezdésében írt azon szabályra, amely szerint az ajánlás ellenőrzés eredményéről az OEVI külön tájékoztatást készít, ennél fogva a nyilvántartásba vételről rendelkező NVB határozatnak nem része az érvénytelennek minősített ajánlások számának és az érvénytelenség okának tételes felsorolása. Ez összhangban van a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozatában foglalt állásponttal is. Kiemelte, hogy az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az OEVI-től tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az Iránymutatás hangsúlyozta, hogy az OEVI biztosítja az ajánlások ellenőrzéséről készített iratokba való betekintés lehetőségét. Ezzel segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés miben létének kifejtésében.

[7] A kérelmező a jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának feltüntetésével sem), hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmes az érvénytelenné nyilvánítás, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesnek elfogadni. Az általánosságban kifejtett jogorvoslati kérelemben lehetősége lett volna konkrétan megjelölni a jogszabálysértést, tájékoztatást kérni az OEVI-től az ajánlások érvénytelenségének okairól.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] Az NVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben elsődlegesen kérte, hogy a Kúria az NVB határozatát, mint megalapozatlant és jogszabálysértőt helyezze hatályon kívül és utasítsa új határozat hozatalára az NVB-t, másodlagosan pedig a határozat megváltoztatását kérte és a jelölt nyilvántartásba vételének elrendelését.

[9] Álláspontja szerint az NVB nem vette figyelembe, hogy az elsőfokú határozat megsértette az Ve. 46. § d) pontjában foglalt rendelkezéseket, így különösen a da) alpontban lévő a tényállás megállapításra vonatkozó és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok rögzítésére vonatkozó kötelezettséget. Az indokolási kötelezettség azzal csorbult, hogy az OEVB pusztán azt rögzítette, hogy a benyújtott ajánlásokból mennyi ajánlás került érvényessé nyilvánításra, az érvénytelenség okainak megjelölése nélkül. Ennek hiányában nem várható el a kérelmezőtől, hogy konkrétan jelölje meg, mely adatokat, ajánlásokat, milyen okból kellene érvényessé nyilvánítani.

[10] Az NVB határozatában foglalt külön tájékoztatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nézete szerint ezen tájékoztató nem tartalmazza az ajánlások érvénytelenségének okait, kizárólag statisztikai jellegű felsorolás, az egyéb okok meghatározásából nem derül ki az érvénytelenség valódi oka. Kifogásolta, hogy ezen tájékoztatót a határozat mellékleteként részére nem küldték meg.

[11] Kiemelte továbbá, hogy a betekintés jog gyakorlása során, mivel a lakcímnyilvántartóba, egyéb nyilvántartásokba nincsen betekintési joga, önmagában nem állapítható meg, hogy mely adat nem egyezik meg a nyilvántartással. Az iratbetekintési jog ráadásul nem tekinthető a kérelmező kötelezettségének, a betekintés hiányára hivatkozással a jogorvoslati kérelem elutasítása jogszabálysértő.

[12] Kifejtette továbbá, hogy az a szubjektív megítélés, amely szerint adott esetben az ajánlóíven szereplő írás olvashatatlan, nem lehet az elutasítás indoka.

A Kúria döntése és jogi indokai

[13] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[14] A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdésben foglalt érintettsége fennáll.

[15] A Kúria mindenek előtt arra utal, hogy a kérelmező a jogorvoslati eljárás során mindvégig azt kifogásolta, hogy az első fokon eljárt OEVB határozata nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, nem tartalmazta, hogy milyen okból minősített ajánlásokat érvénytelennek. Ezt a jogszabálysértést az NVB határozata sem orvosolta. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében lényegében az NVB határozatában foglaltakra reagálva állította, hogy nézete szerint a Ve. 227. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatóból sem derül ki az érvénytelenség valódi oka. Ez utóbbi – már a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott – kérelmezői kijelentéssel kapcsolatban a Kúria arra kíván rámutatni, hogy a kérelmező beadványából nem állapítható meg, hogy élt-e iratbetekintési jogával, ha igen, akkor milyen dokumentumot tekintett meg, és pontosan milyen irat (iratok) tartalmából jutott arra a következtetésre, hogy nem deríthető ki, nem ismerhető meg az érvénytelenség oka. Ha nem volt megállapítható az érvénytelenné nyilvánítás oka, akkor nem egyértelmű, hogy mire alapozva hivatkozik a kérelmező az olvashatatlan aláírással kapcsolatban „szubjektív megítélésre”.

[16] Mivel a Kúria előtti rövid – három napos – ügyintézési határidejű sommás eljárásban e körben a kérelmező hiánypótlásra történő felhívására nem volt mód, a beadványt a megismerhető, értelmezhető tartalma alapján kellett elbírálni. Ez a tartalom pedig továbbra is az, hogy az elsőfokú határozat nem indokolta meg az ajánlások érvénytelenné nyilvánításának okát, amit nem orvosolt a másodfokú hatóság sem.

[17] E vonatkozásban a Kúria megállapította, hogy az országgyűlési képviselőjelöltet az ajánlóívek átadásával a Ve. 124. § (1) bekezdésének megfelelően a választási bizottságnál kell bejelenteni a nyilvántartásba vételre. Az ajánlásokat a Ve. 122. § (1) bekezdése szerint a választási iroda ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127. § (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot, de a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ezt tartalmazza a kérelmező és az NVB által hivatkozott Iránymutatás, illetve az NVB által megjelölt Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzés is.

[18] Az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettség alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozat tartalmazza a Ve. 46. § da) pontjának megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozatban az alapul szolgáló tényállás az ajánlások összességének, mint bizonyítéknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek beálltának a megállapítása. Ez nem jelenti az összes – adott esetben több száz – ajánlás érvényességének, illetőleg érvénytelenségének egyenkénti feltüntetését. Ilyen kívánalom a Ve.-ben nem található, és a Kúria joggyakorlata sem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadása okai részletes ismertetésére. A helyi választási bizottságoknak a Ve. 132. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követő negyedik napon kell döntenie a jelöltek nyilvántartásba vételéről, erre tekintettel rövid határidőben kell megvizsgálnia a választási iroda általi ajánlás ellenőrzését, illetve rendkívül nagy számban kell határozatot hoznia a jelöltek nyilvántartásba vételéről. Ennek kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 46. §-a nem ír elő kötelezettséget arra vonatkozóan sem, hogy az ajánlásellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény-statisztikai adatlapot, vagy más tájékoztatót a választási bizottságnak kötelessége lenne a határozatához csatolni.

[19] A kérelmező helyesen hivatkozott arra, hogy az iratbetekintési jog nem tekinthető kötelezettségnek, azonban az elvárható, hogy a kérelmező lehetőségeihez mérten tájékozódjon az ajánlások érvénytelenségi okairól, és ennek tükrében terjessze elő jogorvoslati kérelmét, különösen azért, mivel az érvénytelenségi okok összegyűjtése nem igényel jogi szaktudást, azt maga a jelölt, illetve a jelölőszervezet tagjai, aktivistái is elvégezhetik. A Kúria ebben a körben nem találta elfogadhatónak a kérelmező azon érvelését sem, hogy a lakcímnyilvántartóba és egyéb nyilvántartásokban való betekintési jog hiányában a kérelmező nem tudja érdemben vitatni az érvénytelenségi okokat. Ennek kapcsán a Kúria megállapította, hogy a kérelmező a betekintési joga gyakorlása során tudja ellenőrizni – többek között – a többszöri ajánlás miatti érvénytelenséget, vagy azt, hogy a megadott lakcím a választókerületen belül található-e. Azokban az esetekben pedig, ahol valóban az egyéb nyilvántartások adataival való összevetés szükséges, ott a jogorvoslati kérelemben is elegendő erre kitérni. Jelen felülvizsgálati kérelem azonban semmilyen konkrétumot nem tartalmazott. Önmagában az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó általános hivatkozás azonban nem elegendő az ajánlások tételes újraellenőrzésének elrendeléséhez.

[20] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében új tényként hivatkozik arra, hogy az ajánlóíven szereplő írás olvashatatlansága miatt az ajánlás érvénytelennek nem tekinthető. A Kúria ezzel kapcsolatban elsőként azt rögzítette, hogy összhangban a Ve. 225. §-ával és a BH 2014/12/377. számú elvi döntéssel az új ténynek oksági kapcsolatban kell lennie a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal, amely jelen ügyben megvalósult. Erre tekintettel a Kúria érdemben vizsgálta a kérelmező hivatkozását, és megállapította, hogy a Ve. 122. § (2) bekezdése és 126. §-a alapján az írás szubjektív olvashatatlansága valóban nem teszi érvénytelenné az ajánlást. A kérelmező azonban nem jelölte meg, hogy ezt mely ajánlások kapcsán kellett volna figyelembe venni, ezért a hivatkozást nem lehetett figyelembe venni.

[21] A kérelmező fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, az indokolási kötelezettség megsértésre, azt nem jelölte meg, hogy melyik érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni. A kérelmezőnek a fentiekben kifejtett elvek mentén rá kellett volna mutatnia legalább a konkrét hibák egy részére, továbbá valószínűsítenie kellett volna, hogy a talált hiba – ha az valóban fennáll – kiküszöbölésével a jelöltállítás feltételei esetében teljesülnek. Ennek hiányában az NVB is csak általánosságban vizsgálhatta az indokolási kötelezettség terjedelmét, ennek pedig a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően eleget tett. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme kapcsán a Kúria azt állapította meg, hogy a Ve. szerinti indokolási kötelezettség körében a jelen eljárásban az NVB nem sértett jogszabályt, ennél fogva a Ve. 122. §-ának sérelme nem állapítható meg.

[22] A Kúria a fentiekre tekintettel az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[24] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket, mivel az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerinti igazolást nem csatolt.

[25] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 20.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró