Kvk.IV.37.376/2019/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.IV.37.376/2019/5.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
                         Dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: Momentum Mozgalom
                     (1077 Budapest, Rózsa utca 22.)

A kérelmező képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd
                                         (1054 Budapest, Vécsey utca 4. 3. em. 4.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 29/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 29/2019. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás

[1] A kérelmező 2019. március 13-án jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét kérte az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 3/2019. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 9. melléklete szerinti P2-es megjelölésű formanyomtatványon. A bejelentkezéshez csatolta a párt színes emblémáját, a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.153/2017/63. számú 2019. február 8-án kelt végzését, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.003/2017/2. számú végzését.

[2] Ezt követően még ugyanazon a napon egy új P2-es formanyomtatványon módosította a korábban benyújtott P2-es nyomtatványon megadott székhelyadatát, az 1077 Budapest, Rózsa utca 22. címről az 1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/12. címre.

[3] A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) a 2019. március 13-ai bejelentkezést követően ellenőrizte a kérelmező adatainak hitelességét a civil szervezetek közhiteles bírósági nyilvántartásában. Az NVI által végzett ellenőrzés eredményeképp az NVB megállapította, hogy e nyilvántartás adatai szerint a kérelmező székhelye – eltérően a székhelyadat módosítását kérő, másodjára benyújtott P2-es nyomtatványon feltüntetett címadattól – az 1077 Budapest, Rózsa utca 22. szám alatt található.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[4] A Nemzeti Választási Bizottság 29/2019. számú, 2019. március 14-én kelt határozatával a kérelmező nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította.

[5] Az NVB megállapította továbbá, hogy a közhiteles nyilvántartásban a kérelmező képviselőjeként öt személy szerepel; köztük Fekete-Győr András és Soproni Tamás általános és önálló képviseleti joggal, azonban mindkettőjük esetében a nyilvántartás rögzíti, hogy a képviselői megbízásuk 2018. július 31-én megszűnt. Rajtuk kívül a párt törvényes képviseletére három személy, Matisz Károly, Hajnal Miklós és Borbély Ede jogosult. Ez utóbbi személyek önállóan jogosultak eljárni, képviseleti joguk terjedelme különös. Esetükben a megbízás megszűnésének időpontját nem tartalmazza a civil szervezetek névjegyzéke. A kérelmezőt Fekete-Győr András jelentette be, a P2 nyomtatványt ő látta el kézjegyével, mint a párt képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult, annak ellenére, hogy a civil szervezetek névjegyzéke szerint képviselői megbízása 2018. július 31. napján megszűnt.

[6] Az NVB rögzítette, hogy a kérelmező által csatolt, a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.153/2017/63. számú végzése rendelkezik a kérelmező székhelyének az 1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2. számra változásáról, a párt képviseletének megváltozásáról és Fekete-Győr András képviselői megbízása 2020. június 10-ig történő meghosszabbításáról. Ugyanakkor a végzés nem tartalmazza a Törvényszék jogerősítő záradékát, emiatt nem alkalmas az abban szereplő adattartalom nyilvántartásba vételére.

[7] A fentiek alapján az NVB megállapította, hogy a kérelmező bejelentett székhelycíme eltér a közhiteles nyilvántartásban szereplő adattartalomtól, továbbá a nyilvántartás adatai szerint az eljárt, képviseleti joggal bíró személy megbízásának időtartama 2018. július 31-én megszűnt. A bejelentés során megadott adatok nem felelnek meg a civil szervezetek névjegyzékében szereplő adatoknak, így a bejelentés nem felel meg a törvényes feltételeknek.

[8] Az NVB megjegyezte ugyanakkor, hogy jelen visszautasítás jogerőre emelkedése nem jelenti akadályát annak, hogy amennyiben a székhelycím és a törvényes képviselő(k) megbízásának időtartama a közhiteles nyilvántartásában rendezésre kerülnek, a kérelmezőt ismételt bejelentés után, az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén, az NVB nyilvántartásba vegye.

[9] Az NVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2) bekezdésére hivatkozva a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

A felülvizsgálati kérelem

[10] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria az NVB 29/2019. számú határozatát változtassa meg úgy, hogy a kérelmezőt mint jelölő szervezetet az Európai Parlament magyar tagjainak 2019. évi választásán vegye nyilvántartásba.

[11] A kérelmező képviseleti jogosultságával összefüggésben a felülvizsgálati kérelem hivatkozott arra, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 86. § (1) bekezdése szerinti közhitelességből, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:13. § (2) bekezdése szerint a közhitelesség tartalmából fakadóan – a jogi személy képviseletében harmadik személyekkel szemben mindaddig eljárhat, amíg a képviseleti jogát a nyilvántartásból jogerősen nem törölték. Ezt támasztja alá a kérelmező szerint a Kúria több eseti döntése és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.003/2017/2. számú végzése is.

[12] A kérelmező szerint, amennyiben a megbízatás megszűnéséhez a képviseleti jog automatikus megszűnését kívánta volna jogkövetkezményként fűzni a jogalkotó, akkor a Cnytv.-ben ekként rendelkezett volna. Ezzel szemben a Cnytv. 90. §-a kifejezetten azt rögzíti, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában adatváltozás átvezetésének csak a Cnytv.-ben vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást, a képviseleti jog vonatkozásában változásbejegyzési vagy törvényességi felügyeleti eljárást követően van helye. Mivel Fekete-Győr András képviseleti jogát a civil szervezetek nyilvántartásából nem törölték, a kérelmező képviseletére a következetes bírói gyakorlat szerint „mindenkivel szemben és minden eljárásban”, így a Ve. 119. § (2) bekezdésének alkalmazása során is jogosult volt, ezért a kérelmező képviseletében eljárva aláírhatta a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételre irányuló kérelemre rendszeresített P2 nyomtatványt is.

[13] A kérelmező szerint az NVB határozatban megjelenő jogértelmezés azzal járna, hogy egy párt a legfontosabb jogosultságát, a jelöltállítás jogát nem gyakorolhatná, hiszen a nyilvántartásba bejegyzett törvényes képviselő már nem, az újonnan megválasztott törvényes képviselő pedig (jogerős nyilvántartásba vétel hiányában) még nem járhatna el a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének kérelmezése során. A bírósági esetjog ezt a helyzetet kerüli el azáltal, hogy a törvényes képviselő nyilvántartásból való jogerős törléséig a képviseleti jogát mindenkivel szemben és minden eljárásban elismeri. Az ettől eltérő jogértelmezés ellentétes az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményekkel, mivel a jelölő szervezet jelöltállításhoz való alapvető jogát alkotmányos indok nélkül, a józan ésszel és a cél szerinti értelmezés követelményével ellentétesen korlátozza.

[14] A székhellyel összefüggésben a kérelmező szerint az a körülmény, hogy a P2 nyomtatványon nem a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő székhelyét tüntette fel, nem alapozza meg a nyilvántartásba vétel iránti kérelem visszautasítását. A Ve. több esetben kifejezetten előírja, hogy egy kérelem vagy jognyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az abban feltüntetett adatok közhiteles nyilvántartás adataival egyezzenek meg. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelemmel kapcsolatban viszont a Ve. ilyen követelményt nem határoz meg, a székhelyadat P2 nyomtatványon való feltüntetése a kérelem benyújtója azonosításának célját szolgálja. Ha a jelölő szervezet az általa megadott adatok alapján egyértelműen azonosítható, a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem lehet visszautasítani.

A Kúria döntése és jogi indokai

[15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[16] A kérelmező pártnak, általa sem vitatottan, az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelméről megállapítható volt, hogy a szervezetnek a bejelentéshez szükséges P2-es nyomtatványon feltüntetett székhelycíme eltér a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adataitól, továbbá a bejelentésekor eljárt Fekete-Győr Andrásnak a szervezet képviseletére vonatkozó megbízása sem az Európai Parlament tagjainak választása kitűzésének, sem a szervezet bejelentkezésének időpontjában már nem állt fenn.

[17] A jelölő szervezet bejelentésének jelentőségét az adja, hogy a Ve. szerinti jogokat (listaállítás, listán szereplő jelölt jelölése, a választói névjegyzékről adatszolgáltatási igény, választási bizottsági tag megbízása stb.) a választási eljárásban az IM rendeletben meghatározott határidőkhöz kötötten gyakorolhatja. Közülük egyik első lényeges a listaállítás bejelentése 2019. április 23-án esedékes. Ezen egyes jogosítványok gyakorlása érdekében az adott határidők esedékességéig van lehetőség a jelölő szervezet Ve. 119. § szerinti bejelentésére a jog gyakorlása érdekében, valamint a meghatározott feltételeknek megfelelő nyilvántartásba vétel elérésére. A feltételeknek adott esetben való meg nem felelés e határidők előtt hátrányos következmények nélkül bármikor korrigálható.

[18] Jelen ügyben a kérelmezői bejelentés két adata: a képviseleti jogosultság gyakorlójának és a székhelynek törvényben meghatározott nyilvántartással való meg nem egyezősége, illetve annak elfogadhatósága a jogvita tárgya. A Cnytv. VII. fejezete tartalmazza a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának adattartalmát, közte a szervezet képviselőjének a nevét és a szervezet székhelyét.

[19] A Ptk. 3:13. § (2) bekezdése alapján amennyiben „[a] nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.”

[20] A kérelmező szerint a közhitelesség tartalmából fakadóan a jogi személy képviselője harmadik személyekkel szemben mindaddig eljárhat, amíg a képviseleti jogát a nyilvántartásból jogerősen nem törölték. A fentiek szerint a Ptk. alapján kiegészítőlegesen hozzátéve: feltéve, hogy vélelmezhető a nyilvántartásban való bizalmat illetően a jóhiszeműség. Jelen esetben azonban a nyilvántartás tartalmazza, hogy a képviselőként eljáró személynek a – civil szervezettől kapott felhatalmazáson alapuló – képviselői megbízása több mint fél éve megszűnt. Márpedig ez a jogi tény a szervezeti képviselet gyakorlásának hatályát illetően önmagában „ellenkező bizonyításnak” tekinthető. Magából a Cnytv.-ből nyilvánvaló, hogy a képviseleti jog nem a nyilvántartáson, hanem a (civil szervezettől eredő) felhatalmazáson alapul. Az ellenkező tartalmat hordozó bizonyított tény tehát a Cnytv. 86. §-án alapuló közhitelesség okán a nyilvántartási adat tartalmát illető bizalmat, azaz az ehhez fűződő vélelmet a Ptk. alapján megdönti. Márpedig a kérelmező által hivatkozott felsőbírósági döntések megállapításai nyilvánvalóan csak a vélelem megdöntésig terjedő értelmezési tartományban kerülhetnek alkalmazásra. 

[21] Jelen esetben a vélelem felhasználásának körét ezen kívül még a Ve. is behatárolja. A kérelmező szerint az NVB határozatban megjelenő jogértelmezés azzal járna, hogy egy párt a legfontosabb jogosultságát, a jelöltállítás jogát nem gyakorolhatná, hiszen a nyilvántartásba bejegyzett törvényes képviselő már nem, az újonnan megválasztott törvényes képviselő pedig (jogerős nyilvántartásba vétel hiányában) még nem járhatna el a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének kérelmezése során. A bírósági esetjog ezt a helyzetet kerüli el azáltal, hogy a törvényes képviselő nyilvántartásból való jogerős törléséig a képviseleti jogát mindenkivel szemben és minden eljárásban elismeri. Ennek a megállapításnak az érvényét nem érintve a Ve. alkalmazási körében azonban a 133. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzés tartalmát is figyelembe kell venni. Eszerint „[a] választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi” – ami értelemszerűen a megfelelés kívánalmát kell, hogy jelentse. A bírósági nyilvántartással való összevetés elvégeztetése ebben az eljárásban tehát szűkíteni rendeli a Ptk. szerint vélelem alkalmazási körét. A „mindenkivel szemben és minden eljárásban” való eljárás joga a külön törvény Ve. 119. § (2) bekezdésének alkalmazása során, a választási eljárást illetően, a közhiteles nyilvántartásnak való megfelelést is megkívánja.

[22] A jog gyakorlásának szabályszerűségével kapcsolatos vélelem kérdésétől el kell választani a székhely tényének kérdését. A kérelmező szerint a Ve. több esetben kifejezetten előírja, hogy egy kérelem vagy jognyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az abban feltüntetett adatok közhiteles nyilvántartás adataival egyezzenek meg; a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelemmel kapcsolatban viszont a Ve. ilyen követelményt nem határoz meg; a székhelyadat P2 nyomtatványon való feltüntetése a kérelem benyújtója azonosításának célját szolgálja. A Kúria szerint ez igaz, figyelemmel azonban arra, hogy a Ve. egyúttal a fent említett 119. § (2) bekezdés útján ezt az értelmezési lehetőséget is szűkíti a megfelelés iránti elvárást kifejező kontroll előírása útján. A Ve. 133. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz akkor, amikor kimondja, hogy a bejelentett szervezet adatait – a hitelességi vizsgálat során – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kell összevetni. Ha eltérés van, ez a bejegyzés törvényes akadálya.

[23] Figyelemmel ezen érvelésre a Kúria az NVB határozatának jogszabály-ellenességét nem állapította meg, ezért a határozatot helybenhagyta. A Kúria az NVB határozatával egyezően jelzi, hogy a közhiteles adatok nyilvántartásban való jogerős átvezetését követően, a törvényes feltételek fennállása esetén a nyilvántartásba vételnek, és ennek nyomán a jelölő szervezet választási eljárásban biztosított jogai gyakorlásának akadályai elhárulnak.   

Záró rész

[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja és igazoltan (2) bekezdése alapján személyes illetékmentességben részesül. Az Itv. 62. § (1) bekezdés s) pontja alapján a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás tárgyi illetékmentes. Ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint mértékű, feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli.

[26] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. március 20.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró