Kvk.IV.37.531/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.37.531/2018/2.

A tanács tagjai: dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, dr. Dobó Viola előadó bíró, dr. Horváth Tamás bíró

A kérelmező: Együtt- a Korszakváltók Pártja

A kérelmező képviselője: dr. Tábori János ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügy

A kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 951/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 951/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak ‒ külön felhívásra ‒ 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Beadványozó 2018. április 17-én a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában a Kúria 2018. április 6-án hozott Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésére hivatkozással előadta, hogy Magyarország Kormánya megsértette a pártok közötti esélyegyenlőséget azzal, hogy a 2018. március 26. napjától közzétett figyelemfelhívó kampányának STOP feliratú, tömött sorokban menetelő menedékkérőket ábrázoló plakátjával (a továbbiakban: Plakát) a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek választási kampányát erősíti, egyúttal eltiltották a Kormányt a további jogsértéstől. A plakátokat a kampányidőszakban a Kormány tette közzé, amely fizetett hirdetésekben, elektronikus felületeken is megjelent.

[2] Beadványozó 2018. április 17-én Budapesten több BKK-megállóban és egyéb hirdetési felületen észlelte a Kormány Plakátját. Ezen tapasztalatából azt a következtetést vonta le, hogy a Kormány a Kúria végzésében meghatározott kötelezettségének nem tett eleget, a Plakátok a hirdetési felületeken, valamint az elektronikus platformokon közzétéve maradtak a Kúria döntésének másnapján, és a szavazás napján, 2018. április 8-án is.

[3] Beadványozó kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának, a választás tisztaságának megóvása alapelvének, valamint a 144. § (2) bekezdés sérelmének a megállapítását, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.

[4] Ezt követően Beadványozó 2018. április 19-én kifogását kiegészítette. A kiegészítésben felkérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az ügy megítélése során a STOP-plakátügyben a Kúria által megállapított tényálláshoz és a Kúria megállapításaihoz ragaszkodjon. A kifogását folyamatosan fennálló tevékenységre irányuló jogorvoslatnak tekinti, annak határidőben történt benyújtásának igazolásaként hivatkozott a Kúria Kvk.II.38.056/2014. számú végzésében foglaltakra, valamint a Ve. 216. §-ára.

[5] A beadványozó a kifogás kiegészítésében előadta, hogy a Kormány sérelmezett tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű, és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.

[6] A Nemzeti Választási Bizottság a 951/2018. számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás 2018. április 19-én megküldött kiegészítése kapcsán megállapította, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés alapján a kifogásnak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen. A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési, mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.

[7] A Nemzeti Választási Bizottság utalt rá, hogy a Ve. 139. §-a meghatározza a választási kampányidőszak terjedelmét, melyet a 2018. április 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 3/2018. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) konkretizál. Az IM rendelet 28. §-ának megfelelően a választási kampányidőszak 2018. február 17-től 2018. április 8-án 19.00 óráig tart.

[8] A választási kampányidőszak szabályainak megsértését a választási szervek kizárólag a kampányidőszak alatt történt jogsértésekre vizsgálhatják. Kampányidőszakon kívüli tevékenység megítélésére egy választási bizottságnak sincs hatásköre. Megállapítható, hogy Beadványozó kifogásában a választási kampány szabályainak megsértésére hivatkozott, a választási kampányra vonatkozó tevékenységet támadott. Tekintettel arra, hogy a választási kampányidőszak 2018. április 8. napján lezárult, így az ügyben ezt követő három napon belül, azaz 2018. április 11-én 16.00 óráig lehetett volna érdemben vizsgálható kifogással élni.

[9] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy Beadványozó kifogása elkésett, így azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[10] A kérelmező a törvényes határidőn belül a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a kifogás elutasítása a Ve. 212. § (2) bekezdésébe és 215. § c) pontjába ütköző módon történt. Álláspontja szerint tévedett az NVB amikor arra a következtetésre jutott, hogy a beadványozó által 2018. április 19-én benyújtott kiegészítés benyújtására nincs jogi lehetőség. Véleménye szerint a kifogás előterjesztője a Ve. 216. §-a alapján annak elbírálásig nyilatkozattételre jogosult. A kérelmező szerint a kifogást nem lehetett volna azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a kérelmező azt kiegészítette.

[11] A kérelmező szerint az NVB a kifogást törvénysértő módon utasította el elkésettségre hivatkozva. Mivel jelen ügyben plakátról van szó, ezért nem a Ve. 209. § (1) bekezdés általános szabályait, hanem a 209. § (2) bekezdésének különös szabályait kell alkalmazni. A kérelmező fényképeket is csatolt, amelyek bizonyítják, hogy 2018. április 21-én a plakát még közzé volt téve. Álláspontja szerint a kifogás április 17-ei benyújtása nem elkésett. Véleménye szerint az NVB jogsértő módon kevert össze két jogintézményt: a kifogás előterjesztésének határidejét és az NVB által vizsgálható jogsértések körét.

[12] Kérelmező szerint a kihelyezett plakátra az internet útján közzé tett cikk analógiáját kell alkalmazni. Álláspontja szerint a kampányeszköz (a Plakát) a kampányidőszak befejezésének pillanatában nem veszti el kampányeszköz jellegét. A választópolgárok befolyásolása tovább tart. Sérelmezte e körben azt, hogy az NVB határozat szerint saját hatásköre hiányzik a plakát kihelyezése, mint a kampányidőszakon kívüli tevékenység vonatkozásában. Véleménye szerint más kell, hogy legyen a megítélése a kampányidőszakon túl kihelyezett, és a kampányidőszakban kihelyezett, de azon túl is közszemlén lévő plakátok esetén. A kampányidőszak lezárulta nem szünteti meg a jogsértő plakát miatti kifogás benyújtásának a Ve. 209. § (2) bekezdésén alapuló lehetőségét. A kérelmező hivatkozott a Ve. 144. §-ával összefüggő kúriai gyakorlatra is.

[13] A kérelmező hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésben szereplő jogállam klauzulára és a 28. cikkre, valamint a jogorvoslathoz való joggal és a normavilágossággal kapcsolatos alkotmánybírósági és kúriai gyakorlatra. Álláspontja, hogy az NVB nem értelmezhette úgy a folyamatosan fennálló jogsértés alapján a kifogást, hogy elkésett.

[14] A kérelmező előadta továbbá a következőket. A Kúria a Kfv.III.37.421/2018/8. számú végzésben megállapította a jogsértést és eltiltotta a Kormányt a további jogsértéstől. Álláspontja szerint mindaddig, amíg a Kormány nem távolítja el a plakátot valamennyi hirdetési felületről, sérül a Ve. 2. § a), c) és e) pontja.

[15] Összességében a kérelmező arra a következtetésre jutott, hogy a kifogás 2018. április 17-ei előterjesztése nem volt elkésett és annak 2018. április 19-ei kiegészítése is jogszerű, tehát azt érdemben el kellett volna bírálni.

[16] Ezt követően a felülvizsgálati kérelem érzékeltette, hogy kérelmező álláspontja szerint a plakátkampánnyal megvalósított jogsértés milyen súlyos, és milyen hatása volt a választás befolyásolására. E körben idézett az EBESZ Misszió jelentéséből, Gulyás Gergely a FIDESZ-MPSZ alelnökének, továbbá Kövér László az Országgyűlés elnökeinek nyilatkozataiból. A kérelmező szerint a beadványában sérelmezett plakátkampány 2018. április 7-ei és 8-ai folytatása vezetett oda, hogy a FIDESZ-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a parlamentben.

[17] Mindezekre tekintettel kérte a Kúriától a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását. A kérelmező a jogsértés megállapítása mellett kérte „a Ve. 218. § (1) bekezdés a) és c) pontjai, valamint a 231. § (5) bekezdés b) pontja” alapján elsődlegesen a 2018. évi országgyűlési képviselőválasztás egészének megsemmisítését valamennyi válaszkörzetre és szavazókörre kiterjedően, másodlagosan csak Budapest valamennyi választókörzetére és szavazókörére vonatkozóan.

A Kúria döntése és jogi indokai

[18] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem megalapozott:

[19] A választási eljárás speciális szabályokon, a Ve. rendelkezésén nyugszik, eltér más (közigazgatási, polgári) eljárási rendelkezésektől. Bár – a Ve. 228. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. § (5) bekezdése alapján –   mögöttes joganyagként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) szolgál, de annak rendelkezéseit is csak a választási eljárás sajátosságai alapján lehet alkalmazni. A választási eljárás azonban ún. sommás eljárás, rövid és jogvesztő határidőkkel, korlátozott (csak okirati) bizonyítási szabályokkal. A Ve. 212. § (2) bekezdése pontosan meghatározza, hogy a kifogásnak mit kell tartalmaznia, a Ve. 216. §-a szerint pedig a kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.

[20] A Kúria megítélése szerint – hasonlóan a Nemzeti Választási Bizottság álláspontjához – a kifogás benyújtását követően a kifogás már nem egészíthető ki. Ez nemcsak a sommás eljárás sajátosságaiból, s nemcsak a Ve. 212. § (2) bekezdésből következik, hanem a Ve. –    felülvizsgálati kérelemben megjelölt – 216. §-ából is. Ugyanis ha a választási bizottság a visszavont felülvizsgálati kérelem alapján az eljárást hivatalból mégis folytathatja, ez azt jelenti, hogy a kifogás benyújtásával a kifogás eloldódott a kifogás előterjesztőjétől, tehát a kifogás benyújtójának a „rendelkezési joga” adott esetben még a visszavonásra sem terjed ki. Az, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése lehetővé teszi a bizonyítékok széles körének felhasználását, vagy hogy a kérelmező szóbeli nyilatkozattételt tehet a Ve. 43. § (3) bekezdés alapján, még nem jelenti azt, hogy a benyújtott kifogást – amely alapján rögzült a vizsgálat iránya, a bizonyítandók köre – később kiegészítheti.

[21] A Kúria megjegyzi, hogy az NVB nem azon az alapon utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet, mert azt a kérelmező kiegészítette, hanem azért, mert elkésett.

[22] Az elkésettség kérdésben a Kúria a következőkre jutott. A Ve. 209. § (1) bekezdése értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

[23] A Ve. 139. §-a értelmében a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Jelen esetben – figyelembe véve az IM rendelet 28. §-át – a választási kampányidőszak 2018. február 17-től 2018. április 8-án 19.00 óráig tartott. A Ve. hatálya alá tartozó cselekmények megítélése során alapvető jelentősége van annak, hogy a sérelmezett cselekedet kampányidőszakban történt-e, a vonatkozó kifogást kampányidőszak alatt nyújtották-e be. A Kúriának következetes a gyakorlata abban, hogy kampányidőszakon kívül eső (kampány)tevékenység vizsgálatára a Ve. alapján nincs lehetőség, a Ve. esetleges sérelmére alapított kifogás elbírálására nincs mód (lásd a pl. Knk.II.37.710/2016/2. sz. végzést).

[24] A Ve. 144. § szól a „plakát”-ról. Szerkezetét tekintve e rendelkezés a Ve. VIII. Fejezet választási kampány cím alatt szerepel, ezért értelemszerűen csak a kampányidőszakra irányadó.

[25] Jelen ügyben a kifogás 2017. április 17-én érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz, tehát  kampányidőszakon kívül kifogásol kampányeszközt a Ve. szabályai alapján. A Kúria megítélése szerint annyiban helytállóak a felülvizsgálati kérelemben foglaltak, amennyiben a Ve. 209. § (2) bekezdését kell alkalmazni, de – s teszi hozzá a Kúria – csak akkor, ha kampányidőszakról van szó. Kampányidőszakban valóban a különös szabály, a folyamatosan fennálló tevékenység vonatkozik rá. Azonban jelen ügynek nem ez a tényállása. Az ügy tényállása, hogy a kampányidőszakot követően – a kampányidőszakot követő kilencedik napon – sérelmezte a beadványozó a kampánytevékenységet, amely ezért kívül esik a vizsgálhatóság körén. A Ve. 141. §-a szerint „kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.” Tehát lehet, hogy a választásokat követően a továbbra is látható plakátok által a választópolgárok befolyásolása tovább tart, csak ennek már semmi hatása nincs a befejezett szavazásra. Épp ezért nincs jelentősége a felülvizsgálati kérelemben szereplő kampányidőszakon túl kihelyezett, és a kampányidőszakban kihelyezett, de azon túl is közszemlén lévő plakátok közötti különbségtételnek. A Kúria az ügyben a fenti jogszabályi összefüggések figyelembevételével nem tudta megállapítani az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésben szereplő jogállamiság sérelmét sem.

[26] A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre juttatandó alapelvekről szólnak. Jelen ügyben plakátkihelyezést sérelmez a kérelmező. A Kúria a fentiekben már rámutatott, hogy a Ve. 144. §-ában szereplő plakát-szabályozás a választási kampányidőszakhoz kapcsolódik. A szavazás befejezésével véget ér a kampányidőszak, így a Ve. alapelvek alkalmazásnak a választásokat követően már nincs helye. A Kúria felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a Kvk.III.37.421/2018/8. határozat is kampányidőszakról és kampánytevékenységről szól, amikor megállapította, hogy „Magyarország Kormánya megsértette a pártok közötti esélyegyenlőséget azzal, hogy a 2018. március 26. napjától közzétett figyelemfelhívó kampányának STOP feliratú, tömött sorokban menetelő migránsokat/menedékkérőket ábrázoló plakátjaival a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek választási kampányát erősíti.” Tehát a szavazást és így a kampányt követő időszakot a Kvk.III.37.421/2018/8. végzés nem érinti. A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai tehát az ügyben nem sérülhetnek.

[27] A Ve. 209. § (1)-(2) bekezdésének alkalmazását tekintve a Kúria a következőkre jutott: A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 209. § (1) bekezdést alkalmazta, s azt állapította meg, hogy a jelen ügy tárgyát képező kifogást 2018. április 11-én 16. óráig lehetett volna benyújtani. Jelen ügyben ún. „folyamatos tevékenységről” van szó, amelyre a Ve. 209. § (2)  bekezdése az irányadó. A Ve. 209. § (2) bekezdés második mondata szerint ebben az esetben a a jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. A sérelmezett állapot a kampányidőszak végéig, azaz 2018. április 8-án 19 óráig állt fenn, ehhez képest a Ve. 209. § (1) bekezdésben meghatározott három napos határidőt az NVB helyesen állapította meg. Tehát a 2018. április 17-én benyújtott és 2018. április 19-én kiegészített kifogás elkésett.

[28] A Kúria a 951/2018 NVB határozatot a fenti indokolással helybenhagyta. Mivel a kifogás elkésett, ezért a Kúria nem tudta vizsgálni azt a körülményt, hogy a Kvk.III.37.421/2018/8. végzését követően a kampányidőszakra eső időszakban – 2018. április 7-én és 2018. április 8-án – a plakátok továbbra is láthatóak voltak. Szintén kívül esik ezért a Kúria vizsgálati körén, hogy a plakátok e két napban történő vissza nem vonása kihatott-e a választás eredményére.

[29] A Kúria a fentiek alapján a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[30] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[31] A Kúria kötelezi a kérelmezőt, hogy tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. § (5) bekezdése, a Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdése alapján fizesse meg.

[32] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 27.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró