A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.37.946/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, dr. Dobó Viola előadó bíró
dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: Bolgár Kulturális Fórum
(1112 Budapest, Cirmos u. 1-3. B lépcsőház VIII. em./47.)
A kérelmező képviselője: Gál és Társai Ügyvédi Iroda
eljáró ügyvéd: Dr. Czermann János
(1055 Budapest, Falk Miksa u. 4.)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
281/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 281/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. július 30-án meghozott 183/2019. számú határozatával 2019. október 13-ra tűzte ki a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választását. A kérelmező 2002, 2006, 2010 és 2014 években is állított jelöltet a bolgár nemzetiségi önkormányzati választásokon, erre is tekintettel a 2019. évi bolgár nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő az NVB-nél.
Az NVB határozata
[2] Az NVB 281/2019. számú, 2019. augusztus napján kelt határozatával a kérelmezőnek a bolgár nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította.
[3] Az előírt adatlapon való adatszolgáltatás eredményeképp megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a P4 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival.
[4] A szervezet bejelentkezéskor tett nyilatkozatának vizsgálata során azonban az NVB azt állapította meg, hogy a kérelmező nem felel meg a jogszabályban támasztott feltételeknek. A vizsgálatot a kérelmező Fővárosi Törvényszék által megküldött 2012. május 8-án kelt alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály1) és a bejelentkezéskor is hatályos, 2017. március 11-én kelt alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály2) teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el. A vizsgálat során figyelemmel volt a Kúria Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra is.
[5] Az NVB megállapítása szerint az Alapszabály2-ben szereplő egyesületi célok és tevékenységek, így többek között a „magyarországi bolgár nemzetiség érdekvédelmével, érdekképviseletével és a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység” egyértelműen kifejezik, hogy az Egyesület tevékenységének és működésének célja, összhangban van a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 2. § 14. pontja szerinti követelménnyel.
[6] Az Alapszabály1 ellenben nem rögzít sem az egyesület céljai, sem egyéb rendelkezései között olyan célkitűzést, feladatot, illetve tevékenységet, amely alapján megállapítható lenne, hogy a kérelmezőnek 2016. január 1. és 2017. március 11. között is célja volt a bolgár nemzetiség képviselete, ezért a kérelmező nem minősül e törvény szerinti nemzetiségi szervezetnek.
[7] Az NVB álláspontja szerint, mivel a szervezet 2016. január 1. és 2017. március 11. között hatályos alapszabálya nem tartalmazza a Nektv. 2. § 14. pontjában előírt, a bolgár nemzetiség képviseletére vonatkozó rendelkezést, ezért a szóban forgó nemzetiségi szervezet nem teljesíti a Nektv. alapján előírt 3 éves, 2016. január 1-től vizsgálandó nemzetiségi képviseletet, így a szervezet bolgár nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a Kúria azt változtassa meg és rendelje el az egyesületnek a bolgár nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét.
[9] Kifejtette, hogy az egyesület tevékenységében alapításától kezdődően folytonos és megszakítás nélküli volt a bolgár nemzetiség képviselete és a nemzetiségi önkormányzati tevékenység. A 2014. évi nemzetiségi választásokon nyilvántartásba vett jelölőszervezetként eredményesen szerepelt, nemzetiségi képviselői 3 budapesti kerületben és Kecskeméten 2016. január 1. és 2017. március 11. között is érvényes mandátummal rendelkeztek.
[10] E tény alapján a kérelmező állította, hogy a Nektv. 2. § 14. pontjának való megfelelése nem vitatható. A hivatkozott rendelkezés ugyanis nem mondja ki, hogy a létesítő okiratban kifejezetten rögzíteni kell az adott nemzetiség képviseletét. Véleménye szerint ezt támasztja alá a Kúria Kvk.III.37.927/2019/2. számú határozat [18] pontjának és a Kvk. I.37.934/2019/2. számú döntés indokolása is. Az Alapszabály1 3. pontja szerinti célok között szereplő bolgár nemzetiségi nyelv és kultúra védelme és fejlesztése, a bolgár nyelvű kiadói tevékenység, a magyarországi bolgár nemzetiség öntudatának megőrzése, illetve az érdekvédelem kimeríti a bolgár nemzetiség képviseletének fogalmát.
[11] Álláspontja szerint az Alapszabály1 és a fentiekben ismertetett tevékenységei alapján megfelel a törvényi követelményeknek, ezért jelölőszervezetként való nyilvántartásba vétele jogszerűen nem tagadható meg. Utalt ezzel összefüggésben az NVB döntése és a határozat 12 pontjában adott indokolás közötti ellentmondásra.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[13] A Kúria elsőként a kérelmező ügyben való érintettségét vizsgálta meg. Megállapította, hogy mivel saját jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, így a Ve. 1.§ c) pontja folytán a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is irányadó Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége igazolt volt.
[14] A kérelmező érvelését ténybélileg leginkább arra alapozta, hogy a 2014. évi választás alkalmával nyilvántartásba vették. Az NVB határozatának meghozatalára azonban a kérelmező 2016. évben hatályos Alapszabály1 és annak 2017. március 11-én történt módosítása, az Alapszabály2 szerint került sor. A Kúria már a Kvk.I. 37.934/2019/2. számú döntésében rámutatott arra, hogy „ a 2014. évhez kapcsolódó jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel esetleges jogszerűsége, vagy jogszabálysértő jellege nem képes befolyásolni a jelen határozat jogi megalapozottságát.” Ami a kérelmező által benyújtott jelöltállítást engedő 2014-es határozatot illeti, abból semmilyen formában nem következik, hogy a Nektv. 2.§ 14. pontjának nem megfelelő szervezet a Nektv. 58. § (1) bekezdése ellenére jelöltet állíthatna, hiszen mindezt a törvény szabályai alapján kell megítélni, a korábbi kerületi választási bizottság határozata az NVB-t nem kötötte.
[15] A Kúriának ezért jelen ügyben kizárólag az Alapszabály1-szövege alapján kellett elbírálni a kérelmező szervezet célkitűzéseinek törvényi megfelelőségét, mivel e megfelelőség a jelenleg hatályos Alapszabály2 szerint az NVB részéről elfogadást nyert.
[16] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdésének 3 d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[17] A Nektv. 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Nektv. 2 § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja a Nektv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[18] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[19] Az NVB megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019 (VII.30) IM rendelet 8. melléklete szerinti P4 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival.
[20] A Ve. 307/D. § (2) bekezdése továbbá előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek; továbbá a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi a nemzetiségi szervezet alapszabályát.
[21] A nemzetiségi szervezetnek való megfelelés vizsgálatakor a 2019. évben hatályos rendelkezések alapján az NVB-nek tekintettel kellett lennie arra, hogy a választás évét megelőző 3 évben a kérelmező alapszabályában rögzített céljai között szerepel-e a nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mivel csak ebben az esetben minősülhet nemzetiségi szervezetnek, csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60.§ (1) és (2) bekezdése alapján.
[22] A kérelmező szervezet Alapszabály1 nyilvántartás szerinti szövegét a Kúria teljes körűen tartalmilag is áttekintette. Megállapítható volt, hogy a célkitűzések között szereplő különböző intézményekkel és önkormányzattal való együttműködésből a bolgár nyelv és kultúra megőrzésére és fejlesztésére irányuló tevékenységük segítése érdekében, valamint a bolgár származású tagjai érdekeinek védelméből nem következik automatikusan, hogy a kérelmező a bolgár nemzetiséget kívánja képviselni a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. Az Alapszabály1 még nem tartalmazott érdek-képviseleti tevékenységet, ez csak a 2017. évi módosítással került rögzítésre, mint az egyesület által ellátott egyik tevékenység. Az Alapszabály további részei a kérelmező szervezetére, működésére, képviseletére és megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak, így ezeket az NVB figyelmen kívül hagyhatta az Nektv. 2.§ 14) pontjának való megfelelés vizsgálata során.
[23] Az NVB tehát helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező – a Nektv. 2.§ 14) pontja alkalmazásában – nem minősül nemzetiségi szervezetnek, így nem illeti meg a Nektv. 58.§ (1), valamint 60.§ (1) és (2) bekezdései szerinti jelölt-és listaállítás joga. Azáltal, hogy az Alapszabály1 nem felel meg a Nektv. követelményének, a kérelmező nem teljesíti az előírt 3 éves nemzetiségi képviseletet, ennélfogva a bejelentése nem fogadható el.
[24] A Kúria minderre való tekintettel, a hatásköre gyakorlására jelen ügykörben irányadó Ve. 231. § (5) bekezdése a) pontjára figyelemmel, az NVB 281/2019. számú határozatát helybenhagyta.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó Knptv. 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[26] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§ (7) bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazott Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján döntött, tekintetbe véve ugyanezen jogszabályi szakasz (2) és (3) bekezdését is. Mivel a kérelmező nem nyilatkozott a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról, ezért az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékmentesség jelen eljárásban nem illette meg. Az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért a kérelmező viseli.
[27] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 1.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró