Kvk.IV.38.229/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.IV.38.229/2019/2.

A tanács tagjai: dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, dr. Horváth Tamás előadó bíró, dr. Dobó Viola bíró
   
A kérelmező: Á. A.
                     
Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 444/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

– a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja;

– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2019. október 14-én 23 óra 1 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Jászberény Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) tevékenysége ellen, amely szerint a HVB a 2019. október 7-én kelt beadványát nem bírálta el határidőben.

[2] A kérelmező előadta, hogy 2019. október 7-én 18 óra 35 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz Jászberény polgármestere ellen, aki politikai kampányához hozzájárulása nélkül felhasználta Beadványozó kiskorú gyermeke fényképét.

[3] A kérelmező állítása szerint a Jászberényi HVB 2019. október 11-én törvényes határidőn túl – érdemi vizsgálat nélkül – elutasította kérelmét, véleménye szerint az ügy elbírálása elkésett.

[4] A kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálatát és a jogsértők szankcionálását kérte.

[5] A Nemzeti Választási Bizottság a kérelmező kifogását a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította tekintettel arra, hogy a kifogás nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket, a jogszabálysértés pontos megjelölését és kérelmező személyi azonosítóját.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[6] A személyesen eljáró kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság 444/2019. számú határozatával szemben „kifogás”-t egyben alkotmányjogi panaszt” (a továbbiakban: kifogás) nyújtott be. A kérelmező a kifogásában ismételten sérelmezte azt, hogy a HVB a 2019. október 7-én kelt beadványát nem bírálta el határidőben, illetve Jászberény polgármestere politikai kampányához hozzájárulása nélkül felhasználta kiskorú gyermekének a fényképét. Előadta, hogy a Jászberényi HVB 2019. október 11-én törvényes határidőn túl – érdemi vizsgálat nélkül – elutasította a kérelmét, azonban véleménye szerint az ügy elbírálása elkésett. Előadta, hogy minden szükséges adatot rendelkezésre bocsátott a kifogása elbírálásához, pontos jogszabályhelyek megjelölésével. Végezetül kifogásolta, hogy a jászberényi jegyző tevékenyen rész vesz a HVB tevékenységébe, amelyet 2019. október 11. napján szintén sérelmezett, azonban állítása szerint, ezen hivatkozását figyelmen kívül hagyták. Kérelmében a Ve. 214-220. §, Ve. 228-233. § és a Ve. 242. §-ának megsértésére hivatkozott.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[8] A Ve. 231. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha – egyebek mellett – nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani akkor is, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

[9] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

[10] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmet személyesen nyújtotta be, a Ve. 224.§ (5) bekezdés szerinti ügyvédi képviselet nem igazolt, ami már önmagában is a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi. A kötelező ügyvédi képviselet alól a jogalkotó csak azoknak a természetes személyeknek az esetében enged kivételt, akik jogi szakvizsgával rendelkeznek, és csatolják szakvizsga bizonyítványuk egyszerű másolatát.

[11] A kérelmező ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, a saját ügyben való eljárás feltételeit nem igazolta, noha a jogi képviselő szükségességéről a határozat a rendelkező részt követő jogorvoslati záradékban kétséget kizáróan tájékoztatta. Ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[13] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket az 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.

[14] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. október 22.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró