A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.V.37.290/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
dr. Kárpáti Magdolna bíró
A kérelmező: Demokrata Párt
Képviselője: dr. Németh Renáta ügyvéd
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
A per tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 9. napján kelt 262/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 262/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezett Nemzeti Választási Bizottság a kérelmező Demokrata Párt jelölő szervezet által - az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán - állított pártlista nyilvántartásba vételét a 2018. március 09. napján kelt 262/2016. számú határozatával visszautasította.
[2] A kérelmezett határozata indokolásában a nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés körében rögzítette, hogy a kérelmező 10 megyében és a fővárosban összesen 18 egyéni választókerületi jelöltet állított.
[3] Az irányadó törvényi rendelkezés, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8.§ (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 253.§ (1) bekezdése alapján az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni, ami a jelen választási eljárásban 2018. március 6-án 16.00 óráig tartott. A Ve. 254.§ (1) bekezdése szerint a pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította.
[4] A kérelmezett megállapította, hogy a kérelmező pártlistájának bejelentése a törvényes feltételeket nem teljesíti, mert az általa állított jelöltek száma nem felel meg a Vjt. 8.§ (1) bekezdésében foglalt jogszabályi követelményeknek. A kérelmezett ezért a Ve. 133.§ (2) bekezdése alkalmazásával a kérelmező által állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését, a kérelmezett új eljárásra kötelezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását és a párlista nyilvántartásba vételének elrendelését kérte.
[6] Előadta, hogy 14 megyében és a fővárosban 31 egyéni választókerületi jelöltet állított, amelyből 12 egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére került sor jogerősen, 19 jelölt vonatkozásában pedig a fellebbezés elbírálás alatt van. Álláspontja szerint a fellebbezések elbírálását követően kerül a kérelmezett abba a helyzetbe, hogy a Ve. 254.§ (1) bekezdésének alkalmazásával megállapítást tehessen arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a Vjt. 8.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelelt-e. A kérelmezett határozata ezért megalapozatlan és jogszabálysértő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[8] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hatályos jogi szabályozás alapján a kérelmezett köteles-e bevárni a pártlista nyilvántartásba vételénél az egyéni választókerületi jelöltállítással kapcsolatos jogorvoslati eljárás/ok jogerős befejeződését.
[9] A Ve.-nek a kérelmező által hivatkozott 8.§ (1) bekezdése szerint pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. E törvényhelyben foglaltak teljesítettségét kell vizsgálnia a kérelmezettnek a Ve. 254.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján akként, hogy a pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította. A Kúria álláspontja szerint a kérelmezett a Ve. 254.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el akkor, amikor a feltételeket a lista benyújtása időpontjában vizsgálta. A Kúria választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában eljárt joggyakorlat elemző csoportjának összefoglaló véleménye szerint: „Nincsen törvényi szabályozás arra vonatkozóan, hogy a kérelmezettnek az eljárást fel kellett volna függesztenie, vagy határozathozatalát el kellett volna halasztania az egyéni választókerületi jelöltállítással kapcsolatos jogorvoslat befejeződéséig, e kérdésekről való jogszabályi rendelkezés jogalkotói hatáskörbe tartozik.”.
[10] A Kúria jogi álláspontja azonos a legfelsőbb bírói fórumnak a Kvk.I.37.369/2010/2., Kvk.VI.37.361/2010/2., Kvk.I.37.218/2014/2., Kvk.I.37.219/2014/3. számú eseti döntéseiben foglaltakkal.
[11] A Ve. 254.§ (2) bekezdése a pártlista törlése vonatkozásában szabályoz utólagos korrekciót („A Nemzeti Választási Bizottság törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.”), amely törvényhely az ügyben (eltérő tényállás okán) nem alkalmazható.
[12] A Kúria megállapította: a kérelmező felülvizsgálati kérelmében állításokat fogalmazott meg („12 egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére került sor jogerősen, 19 jelölt vonatkozásában pedig a fellebbezés elbírálás alatt van”), amelyekhez konkrét adatokat, tényeket nem közölt, okirati bizonyítékot nem nyújtott be. Állításainak valósággal egyezőségét semmilyen módon nem igazolta, így ezek érdemi felülvizsgálatra sem alkalmasak.
[13] Mindezek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos, ezért a kérelmezett határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[14] A Kúria az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 45/A.§ (5) bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére.
[15] A Kúria döntése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 17.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró