Kvk.V.37.326/2018/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.326/2018/4.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                         Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró
                         Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező:
Képviselője:  dr. Kaszai Csaba Ügyvédi Iroda

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 13. napján kelt 411/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 411/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

 

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 27/2018. (III.8.) számú határozatában (a továbbiakban: OEVB határozat) visszautasította a Lendülettel Magyarországért jelöltjének a nyilvántartásba vételét. Döntését az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ára és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 132-133. §-aira alapította. Határozatának indokolása szerint a jelölt eredetileg 505 db érvényes aláírással rendelkezett, de a magas számú többes ajánlások miatt szúrópróbaszerűen összevetette az ajánlásokat más szervezetek jelöltje által leadott ajánlásokkal. Ennek eredményeként egy adott jelölő szervezet jelöltje által leadott ajánlóíveken szereplő ajánlásokkal több esetben olyan azonosságot észlelt, amely 27 ajánlás esetében megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiba foglalt alapelvek megsértését, ezért ezeket - a Ve. 123. § (4) bekezdése szerinti szabályozás miatt - nem tudta elfogadni érvényesnek. Mindezek miatt azt állapította meg, hogy a jelölt „legfeljebb 478 érvényes ajánlással rendelkezik”, ami nem éri el a jelöléshez szükséges 500 érvényes ajánlást. 
[2]    A Lendülettel Magyarországért nevében az elnök nyújtott be fellebbezést az OEVB határozata ellen, amelyben előadta, hogy „jelöltjének leadott ajánlóívein szereplő 505 érvényes ajánlást kell figyelembe venni a választási bizottságnak, hiszen a 2013. évi XXVI. törvény 123. §-a szerinti ajánlási szabályok nem lettek megsértve és a 2013. évi XXVI. törvény 126. §-a szerint minden érvényes (jelen esetben 505) aláírást érvényesnek kell tekinteni”.
[3]    A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozata ellen benyújtott fellebbezést - a 2018. március 13. napján hozott 411/2018. számú határozatában - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[4]    Az NVB döntését - a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan - azzal indokolta, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba-vételi számát, székhelyét, továbbá annak a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját. A fellebbezésben ugyanis a jelölő szervezet székhelye helyett értesítési cím került feltüntetésre, és nem tartalmaz tételes jogszabálysértésre való hivatkozást sem, továbbá nem ismerteti, hogy a támadott határozat, milyen okból jogszabálysértő, az ebben megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.

A felülvizsgálati kérelem

[5]    A kérelmező kérte, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelmében előadottak alapján állapítsa meg a jogszabálysértéseket, változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el nyilvántartásba vételét országgyűlési képviselő jelöltként. 
[6]    A kérelmező álláspontja szerint az NVB „téves értelmezéssel” állapította meg, hogy a fellebbezés a Lendülettel Magyarországért nevében került előterjesztésre. Ez a jogorvoslati kérelem ugyanis „mint közvetlen módon érintett fél nevében lett benyújtva, akinek a személyi azonosítója a fellebbezésben szerepel”. Tévesnek kérte értékelni az NVB határozatába foglalt azon megállapítást is, mely szerint csak általánosságban hivatkozott volna az OEVB által megsértett jogszabályhelyekre „mert az OEVB által megvalósított cselekményekre nézve nincsen konkrétan nevesített jogszabályi rendelkezés, így ennek okán a Ve. alapelveire történő hivatkozás nem tekinthető csakis általános jellegű jogszabályi hivatkozásnak”.
[7]     A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elfogadhatatlannak kérte értékelni az OEVB állítását, amely a Ve. 123. § (4) bekezdésére hivatkozik, arra alapítottan, hogy „az ajánlások minden egyes törvényi kritériumnak teljes egészében megfeleltek”, és az ajánlók önként, mindenféle kényszertől mentesen tették meg ajánlásukat. Kifejtette, hogy a Ve. 122. § (3) bekezdése értelmében egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, és az OEVB jogellenesen mérlegelte a rendelkezésére álló adatokat, ezáltal megsértette a Ve. 2. §-át, „az 1/2018. (I.3.) IM rendelet 11., 15. §-ait és a Ptk.1:5. §-ban foglaltakat is”.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8]    A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[9]    A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti szabályozásra figyelemmel elfogadta a kérelmező érintettségét, mivel felülvizsgálati kérelmét a Lendülettel Magyarországért olyan országgyűlési képviselő jelöltjeként nyújtotta be, akinek nyilvántartásba vétele visszautasításra került.
[10]    Mindenekelőtt rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése és 229. § (1) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat tárgya jelen ügyben az NVB-nek az a határozata, amely az OEVB határozata ellen előterjesztett fellebbezést – hiányosságai miatt – nem találta érdemben elbírálhatónak.
[11]    A Kúria a rendelkezésére álló iratokból – a kérelmező által előadottakkal szemben – azt állapította meg, hogy az OEVB határozata elleni fellebbezést, ahogyan azt az NVB helytállóan rögzítette határozatában, nem a jelölt kérelmező, hanem a Lendülettel Magyarországért jelölő szervezet, illetve a nevében eljáró elnök nyújtotta be, mégpedig anélkül, hogy ebben feltüntette volna a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba-vételi számát és székhelyét, amely a Ve. 224. § (3) bekezdése értelmében kötelező tartalmi eleme a jogorvoslati kérelemnek. Rögzíti egyben azt is, hogy a fellebbezésen – a felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szemben - nem a kérelmező személyi azonosítója szerepel.
[12]    A Kúria végzésének 2. pontjában teljes terjedelmében idézett fellebbezésből egyértelműen megállapítható, hogy az NVB iratszerűen rögzítette határozatának 10. pontjában, hogy az nem tartalmaz konkrét adatokat, tényeket, körülményeket és törvényhelyeket. A fellebbezés tehát nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdésben rögzített azon kötelező előírásnak sem, mely szerint egyértelműen tartalmaznia kell a jogalapot, mivel jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem konkrétan meg kell jelölni a megsértettnek tekintett törvényhelyet, és elő kell adni az ennek megállapítására alapot adó konkrét tényeket, bizonyítékokat, amire jelen ügyben nem került sor.  
[13]    A Kúria jogi álláspontja szerint az NVB nemcsak az előző pontokban megjelölt törvényhelyet, hanem a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontját is jogszerűen alkalmazta, mivel e szabályozás értelmében érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítania a fellebbezést akkor, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. Az NVB a határozata tehát megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, és az e tárgyban követett következetes bírói gyakorlatnak is, mely utóbbit alátámasztó határozatok is megjelölésre kerültek az NVB döntésében. 
[14]    Rámutat a Kúria arra, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmében megjelölt és az előzőekben értékelteken felüli egyéb érvelések a Kúria által csak akkor lennének érdemben felülbírálhatóak, ha ezekkel kapcsolatosan az NVB a felülbírálni kért határozatában kifejtette volna a jogi álláspontját, amire csak akkor kerülhetett volna sor, ha ezek tárgyai lettek volna a fellebbezésnek. Ez azonban jelen ügyben nem valósult meg, mert az NVB-nek - a törvényben előírt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt – a fellebbezést, amely nem azonos tartalmú a felülvizsgálati kérelemmel, és nem rendelkezik a kötelezően előírt tartalmi kellékekkel, érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.
[15]    Kúria végzésében korábban rögzítettekből egyértelműen megállapítható, hogy a fellebbezésben, a felülvizsgálati kérelemben említett adatok, tények, körülmények, jogszabályhelyek nem kerültek megjelölésre. Ebből pedig az is következik, hogy a kizárólag felülvizsgálati kérelemben előadottak nem lehetnek a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásnak a tárgyai, mert a Kúria nem vonhatja el az NVB hatáskörét, döntési jogosultságát, nem csorbíthatja a jogorvoslathoz való jogát (Kvk.V.37.270/2018/2., Kvk.III.37.237/2018/2.).
[16]    Az előzőekben részletezettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan, ezért az NVB határozatát - a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján - helybenhagyta.

Záró rész

[17]    A Kúria az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
[18]    A Kúria döntése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 20.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró