Kvk.V.38.046/2019/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.38.046/2019/4.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                         Dr. Stefancsik Márta előadó bíró
                         Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező: Jobbik Magyarországért Mozgalom

A kérelmező képviselője: Staudt Ügyvédi Iroda
                                         ügyintéző: Dr. Staudt Gábor ügyvéd
                            
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
                  
A kérelmezett képviselője: Dr. Rádi Péter elnök

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata   

A felülvizsgálni kért határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 2019. szeptember 19-én kelt 398/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 2019. szeptember 19-én kelt 398/2019. számú határozatát – az indokolás [41] bekezdése utolsó mondatának mellőzésével – helybenhagyja.

Az eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A jogvita alapjául szolgáló tényállás

[1] A helyi önkormányzatok képviselői és a polgármesterek 2019. évi választásának kampányidőszaka 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart [a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet 25. §].

[2] A TV2 Médiacsoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: médiaszolgáltató) „TV2” nevű szolgáltatása a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos nyilvántartása szerint bejelentés alapján működő, országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás. Az  „Tények” című műsora (a továbbiakban: hírműsorszám) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 17. pontja szerinti hírműsorszám.

A választási kifogás

[3] A médiaszolgáltató 2019. szeptember 6-17. közötti időszakban sugárzott hírműsorszámai tartalmával kapcsolatban egy természetes személy (a továbbiakban: kifogást tevő) 2019. szeptember 18-án kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlősége, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelme miatt.

[4] Előadta, hogy a hírműsorszám 18:00 órakor, főműsoridőben sugárzott adásaiban –  szeptember 15-16-át kivéve, amikor nem volt a választásokkal kapcsolatos hír - csak a Fidesz- KDNP jelölő szervezet kampányáról számolt be, az ellenzéki jelöltekről nem, vagy kizárólag negatív hangnemben, ellenreakcióra nem adott lehetőséget, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok minden nap tartottak sajtóeseményeket. Utóbbi állítása igazolására a Magyar Távirati Iroda (MTI) sajtóközleményeit idézte. Kérte a jogsértés megállapítását, a médiaszolgáltató további jogsértéstől való eltiltását, valamint maximális összegű bírság kiszabását.

[5] A médiaszolgáltató nyilatkozatában vitatta a választójogi jogsértés elkövetését, az alapelvi sérelem igazoltságát és a kifogás elutasítását kérte.

A választási határozat

[6] Az NVB a 2019. szeptember 19-én meghozott 398/2019. NVB számú határozatával a kifogást elutasította.

[7] Határozatát a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaira, 151. § (1) bekezdésére, 301. §-ára és a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2., Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.572/2019/2., Kvk.II.37.651/2019/4., Kvk.V.37.637/2019/6., Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.V.37.683/2019/6., Kvk.IV.37.609/2019/3. és Kvk.V.38.003/2019/6. számú végzéseiben foglalt joggyakorlatra alapította.

[8] Indokolása szerint a kifogásban szereplő 12 nap 19 hírblokkjából 8 napon 14 riport volt összefüggésbe hozható a Fidesz-KDNP jelölő szervezettel, mert a többi más jelölő szervezetről, a Kormány tevékenységéről vagy egyéb közéleti eseményről szóló tudósítás. A kereskedelmi médiaszolgáltató műsorszerkesztési gyakorlata a megjelölt időszak műsorfolyama alapján a hírműsorszámokban a választásokon kívüli, egyéb közéleti események nagy terjedelmű bemutatása következtében az esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét nem sértette és a kifogást tevő a médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága szükséges és arányos korlátozását megalapozó más alapjog sérelmét nem igazolta. A kifogásban hivatkozott több jelölő szervezetet érintő kampányhír, illetve az MTI – sajtóközlemények a választási kampányhoz köthetők, a kereskedelmi médiaszolgáltatót azonban ezeket illetően közzétételi kötelezettség nem terhelte, a korábbi választási kampányokban tanúsított magatartása az eljárásban nem volt értékelhető, ezért a sajtószabadság korlátozását jelentő jogsértés megállapítására nem volt lehetőség.

A felülvizsgálati kérelem

[9] A kérelmező a Ve. 231. § (5) bekezdés a), másodlagosan b) pontjára hivatkozással előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, a médiaszolgáltató további jogszabálysértéstől való eltiltását, a Kúria döntése rendelkező részének közzétételére való kötelezését, valamint a bírság kiszabását kérte.

[10] Álláspontja szerint a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt "esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között" és az e) pontjában foglalt "jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás" választási alapelveket, döntése ellentétes a Kúria irányadó joggyakorlatával (Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.)

[11] Előadta, hogy a kifogásban megjelölt időtartam (10 nap 14 hírműsorszáma) olyan átfogó időszak, amely alkalmas a műsorszerkesztési gyakorlat kampányidőszakban való vizsgálatára. A műsorszámok ismétlődése a jogsértő tartalmat a nézőkben erőteljesebben rögzíti. A médiaszolgáltató gyakorlata által alapjogi sérelmet okoz, a formális jogkövetés égisze alatt megnyilvánult az a szándéka, hogy a jelölőszervezetek esélyegyenlőségét tartósan és súlyosan sértse (Kvk.IV.37.516/2019/4. 26. és 33. pontok, Kvk.II.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.).

[12] Álláspontja szerint az NVB a határozathozatal során megsértette a mérlegelési jogkörét, döntése így jogszabálysértő. Utalt arra, hogy a Kúria 2/2015.(XI.25.) KMK véleménye kérelme elbírálásakor nem alkalmazható.

[13] A Kúria felhívására a médiaszolgáltató nyilatkozatában a kérelem elutasítását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[15] A Ve. 222. § (1) bekezdés második fordulata szerint az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A 225. § szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

[16] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a kérelmezőt az NVB a 199/2019. számú határozatával mint jelölő szervezetet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán nyilvántartásba vette. A kérelmező jelölő szervezetként érintettnek minősül a médiaszolgáltatással kapcsolatosan a választási esélyegyenlőség és a választási jogok rendeltetésszerű gyakorlása szempontjából, így a felülvizsgálati kérelem előterjesztésre jogosult volt.

[17] A választási bizottság határozata ellen a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.

[18] A kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt "esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között" és az e)  pontjában foglalt "jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás" választási alapelveket.

[19] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében nem támadta az NVB megállapításait a kifogásolt műsorok Fidesz-KDNP kampányával való összefüggését, vagy annak hiányát illetően, ezért a Kúria a határozatban e körben rögzítetteket tényként vette figyelembe.

[20] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-a kimondja, hogy a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.

[21] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (1) – (3) bekezdése szerint a médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek. A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

[22] A Kúria ezen rendelkezések alapján kialakított gyakorlata szerint a Ve. alapelvi követelmények teljesülésének vizsgálata során nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas, meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség [EBH2018. K.15. 1. pont, Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.353/2018/2. Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.I.37.572/2019/2.].

[23] A Kúria megállapította, hogy a kifogásolt 12 napon belül 8 napon (szeptember 6-án 2 db, szeptember 7-én 1 db, szeptember 9-én 1 db, szeptember 10-én 1 db, szeptember 11-én 2 db, szeptember 12-én 1 db, szeptember 13-án 2 db, szeptember 14-én 2 db) közölt – a határozatban számítási hiba folytán szereplő 14 helyett - 12 hírblokk tekintetében állt fenn a Fidesz-KDNP kampányával való összefüggés, tehát 2019. szeptember 8-án, 15-én, 16-án és 17-én nem volt ilyen tartalmú híradás, vagyis a kifogásban szereplő napokon a hírműsorszám műsoridejének jelentős részét, vagy egészét egyéb közéleti témák foglalták el. Mindennek következtében megalapozottan helyezkedett az NVB arra az álláspontra, hogy a kifogásban szereplő időtartam műsorfolyamának vizsgálata alapján a műsorszerkesztés választási esélyegyenlőség elvét sértő jellege nem állapítható meg. Magában a kifogásban szerepel olyan adás is, amely más jelölő szervezet kampányáról szól, továbbá a 12 hírblokkban képben és szóban is megjelennek az ellenzéki jelöltek, azokból így nem lehet arra következtetni, hogy a kormánypártokon kívül más párt nem indul a választásokon.

[24] Mindemellett fenntartja a Kúria a korábban már kifejtett álláspontját: a kereskedelmi alapon működő médiaszolgáltatót hírügynökségi feladatok nem terhelik, szolgáltatásaival szemben  törvényi és alapjogi követelmény, hogy a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztassanak. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye valamennyi közéleti témára vonatkozik, és nem szűkíthető le a kampánytémákra. A helyi önkormányzatok képviselői és polgármester választás közérdeklődésre számot tartó esemény, így a médiaszolgáltató ezzel kapcsolatos híradásainak a választási kampányidőszakban meg kell felelnie a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó választási alapelvnek. A kampányidőszakban nyújtott szolgáltatásait az esélyegyenlőség szempontjából úgy kell megítélni, hogy a vele szemben támasztott követelmények ne haladják meg a szerkesztői szabadság korlátozásának a kiegyensúlyozott közérdekű tájékoztatáshoz szükséges mértékét. A riportok alanyai kifogást tevőnek nem tetsző, negatív véleménye vagy hangneme nem választási jogi kérdés, a véleménypluralizmus érdekében azok közlése a sajtószabadság megvalósítása. A hivatkozott kampányesemények és MTI-közlemények tekintetében a médiaszolgáltatót nem terhelte közzétételi kötelezettség, a közérdeklődésre számot tartó hírek kiválasztásának megilleti, a szerkesztői szabadsága indokolatlan korlátját jelentené azok hiányának terhére értékelése [Kvk.V.37.637/2019/6., Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.V.38.00362019/4.].

[25] A Ve. 2. § (1) bekezdés e)  pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás" választási alapelv sérelmével kapcsolatban sem a kifogás, sem a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz jogi okfejtést, utóbbi csupán a Kúria döntéseinek idézésével általánosan, a formális jogkövetés látszatára, szándékos, a szervezetek közti esélyegyenlőséget tartósan és súlyosan sértő magatartásra utalt. A Kúria ezért megállapította, hogy e körben az érdemi kifogás előterjesztésének hiányában az NVB határozatában megalapozottan állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített alapelv sérelmének hiányát.

[26] A kérelmező felülvizsgálati kérelmének másodlagos alapjaként az NVB mérlegelési jogkörének megsértését jelölte meg, továbbá vitatta, hogy a Kúria 2/2015.(XI.25.) KMK véleményében foglaltak alkalmazhatók lennének az NVB határozata elleni kérelem elbírálásakor.

[27] A Kúria utal arra, hogy a választási bizottságok, köztük az NVB közjogi státuszát a Ve. 14. § (1) bekezdése szabályozza. E szerint e testületek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladatuk a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az Alkotmánybíróság a 917/B/1998. AB határozatában a választási bizottságok jogállása tekintetében rögzítette, hogy azok „egyrészt a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei (társadalmi típusú szervek), másrészt hatóságok, amelyek mindenkire nézve jogot és kötelezettséget állapítanak meg tevékenységi körükben. Vegyes jellegű jogállását tekintve a választási bizottság leginkább közjogi feladatot ellátó társadalmi típusú szervezetnek tekinthető (...)”. A választási bizottságok, így az NVB határozatai hatósági jogkörben meghozott döntések, ezért a Kúria 2/2015.(XI.23.) KMK véleményében rögzített, a hatóság mérlegelési jogkörével kapcsolatos megállapítások a választási ügyekben is irányadók. Az NVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozata nem minősül még részben sem mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján - és nem az NVB mérlegelési jogkörében - hozott döntésnek minősül. Utóbbi jogkört a Ve. pl.: a bírság kiszabásakor biztosít a bizottságnak, amikor a megállapított jogsértés következményeként annak kiszabásáról, mellőzéséről, illetve mértékéről dönthet.

[28] Az NVB a választási kifogás elbírálásakor a bizonyítékok alapján döntött a jogsértés  hiányáról, így határozata nem minősül mérlegelési jogkörben hozott döntésnek, ezért a Kúria a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja sérelmét nem vizsgálhatta.

[29] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a kifogásolt műsorszámok ismétlésére, mint az alapelvi sérelmet megalapozó, súlyosbító körülményre megalapozatlanul hivatkozott, mivel a kifogásban nem szerepelt ismételt adás, azt az NVB sem állapított meg a műsorszámok értékelésekor. Ezért az NVB határozat [41] bekezdésének utolsó mondatát – amely a számadataiban sincs összhangban a határozati megállapításokkal, és nyilvánvaló elírást tartalmaz – az indokolásból mellőzi.
[30] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a médiaszolgáltató a felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint nem sértette a jelölő szervezetek és jelöltek esélyegyenlőségét, a szerkesztői szabadságát nem visszaélésszerűen, vagy rendeltetésellenesen gyakorolta, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[31] A kereskedelmi alapon működő lineáris médiaszolgáltató közéleti eseményekről való kiegyensúlyozott tájékoztatás iránti kötelezettsége a választási időszakban is a sajtószabadság arányos és szükséges mértékű korlátozásának elve alapján ítélendő meg.

Záró rész

[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[33] A Kúria megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 43. § (7) bekezdése szerint megállapított feljegyzett eljárási illeték a kérelmező Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alanyi illetékmentessége folytán az Itv. 59. § (1) bekezdése, a Kp. 115. § (2) bekezdése, 99. § (2) bekezdése és 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.

[34] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. szeptember 26.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk.