Kvk.V.39.306/2022/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.306/2022/2.

A tanács tagjai:

dr. Darák Péter a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező:

Az ügy tárgya: választási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 9-én kelt 159/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2022. március 7. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a jelen választási eljárás minden szempontból alkotmánysértő, mert az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), illetve az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény közjogilag érvénytelen.

[2] Kifogásának jogalapjaként a 2013. május 3-tól hatályon kívül helyezett, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 77.§ (1) bekezdését, valamint a Ve. 208. §-át jelölte meg, hivatkozott az Alkotmánybíróság határozataira.

[3] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[4] Indokolása szerint a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogás kiegészítésének nincs helye. A kifogás tartalmi hiányosságokban szenved, nem tartalmazza a kifogástevő személyi azonosítóját, a tételes, hatályos jogszabálysértésre való hivatkozást és az azzal kapcsolatos okfejtést, valamint a kifogás alátámasztására szolgáló bizonyítékokat. Emellett a kifogástevő által megjelölt jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 23-24/A. §-ai szerint az Alkotmánybíróság, és nem választási bizottság hatáskörébe tartozik. A kifogás mindezen okok folytán érdemi vizsgálatra a Ve. 212. § (2) bekezdés a), b), d) pontja értelmében nem alkalmas, azt a Ve. 215. § c) és d) pontja értelmében el kellett utasítani.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen – személyesen, jogi képviselő meghatalmazása, illetve a személyi azonosítójának, továbbá a megsértett jogszabályoknak a megjelölése nélkül – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

[6] Álláspontja szerint azon jogszabályok, amelyekre a Nemzeti Választási Bizottság határozatát alapította, jogszerűen nem léteznek, így kérelmét a régi Ve. 80.§ (4) bekezdése alapján és – nem az álláspontja szerint nem létező Kúriához – hanem a Legfelsőbb Bírósághoz címezve terjesztette elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség.

[8] A Ve. 229. § (1) bekezdés alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet Kúria bírálja el.

[9] A Ve. 223. § (3) bekezdés második fordulata értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező nem jelölte meg azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeket álláspontja szerint a választási határozat sért. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat, azaz a megsértett jogszabályhelyeket.

[10] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyi azonosítóját is, amely hiányában a kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

[11] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A Nemzeti Választási Bizottság határozata jogorvoslati részében tájékoztatást adott – egyebek mellett – arról, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, ennek ellenére a kérelmező jogorvoslati kérelmét személyesen eljárva terjesztette elő, és nem igazolta, hogy azért jár el személyesen, mert jogi szakvizsgával rendelkezik. A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével, azaz jogi képviselet nélkül nyújtják be.

[12] A megsértett jogszabályhelyek és a személyi azonosító megjelölése, illetve a kötelező jogi képviselet hiánya miatt a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség, ezért azt a Kúria a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

A megsértett jogszabályhelyek és a személyi azonosító megjelölése, illetve a kötelező jogi képviselet hiánya miatt a választási határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség, ezért azt a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Záró rész

[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.

[15] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 16.

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró