Kvk.V.39.307/2022/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.307/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: kérelmező neve (cím1)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 163/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A képviselőjelöltként nyilvántartásba vett kérelmező tevékenységével kapcsolatban jelölt neve képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) 2022. március 7-én ismételten kifogást terjesztett elő. A Bács-Kiskun Megyei 03. számú Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 27/2022. (III. 7.) számú határozatával az ismételten előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[2] A kérelmező 2022. március 8-án fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben.     

[3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. március 11-én meghozott 163/2022. számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján, mert a kérelmező a fellebbezésében nem jelölt meg jogszabálysértést, így a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja, 223. § (3) bekezdése szerinti fellebbezés kötelező tartalmi elemének hiánya miatt a fellebbezés nem volt érdemben elbírálható.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[4] A kérelmező – jogi képviselő nélkül, hiányos tartalommal benyújtott – felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte. Mivel a határozat kötelező jogi képviseletet ír elő, előadta, hogy az ünnepekre tekintettel ügyvédi képviseletről nem tudott gondoskodni. Kifejtette, hogy eljárásjogi és alkotmányjogi aggályai vannak a Ve. rendelkezéseivel kapcsolatban; álláspontja szerint „semmilyen érv nem támaszthatja alá, hogy a választási eljárásban résztvevő, önmaga, képviselet nélkül ne járhasson el az ügyében”, ez a helyzet Alaptörvény-ellenes. Álláspontja szerint az ügyvédi képviselet megkövetelése indokolatlan az ügy súlyára, az ügyértékre tekintettel. Utalt arra, hogy szakértelme van benyújtani a felülvizsgálati kérelmet, de azt „nem engedi a törvény”.  Jogi képviselő „kirendelését” kérte, amennyiben arra lehetőség van. 

[5] A Kúria a Jelöltet a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem megküldésével nem nyilatkoztatta a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának – alábbiakban kifejtett – akadályára tekintettel, mint ahogy arra a bírósági peres eljárásokban sem kerül sor, ha a keresetlevél, vagy a felülvizsgálati kérelem visszautasításra kerül, mert a keresetlevél, vagy felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, az érintett (az ellenérdekű fél) nyilatkozatát csak érdemi elbírálás esetén kell beszerezni, mert az csak ilyen esetben kerülhet figyelembe vételre, értékelésre.  

A Kúria döntése és jogi indokai

[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[7] A Ve. 222.-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat.

[8] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének érdemi vizsgálatát kizárja a jogi képviselet hiánya, mert a Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

[10] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmét az NVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 75. § (1) bekezdésében felsorolt más módon sem gondoskodott a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviseletéről. A felülvizsgálati kérelmében utalt arra, hogy szakértelme van benyújtani a felülvizsgálati kérelmet, de azt „nem engedi a törvény”. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztése során a jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül eljárhat, miként az erre vonatkozó tájékoztatást a felülvizsgálni kért NVB határozat jogorvoslati záradéka is tartalmazta. A kérelmező a saját ügyében való eljárás feltételeit nem igazolta. A kötelező jogi képviselet szabálya alól nem ad felmentést sem a rövid jogorvoslati határidő, sem a határidőkre eső napok ünnepnap jellege.

[11] A pártfogó ügyvéd igénybevételével kapcsolatban kiemeli a Kúria, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a Ve. 228. § (2) bekezdése szerinti eljárási határidőben a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem elbírálásának bevárását nem teszi lehetővé a következők szerint.

[12] A bíróság a felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A pártfogó ügyvéd engedélyezésének lehetőségéről, valamint az ezzel összefüggő költségkedvezményekről – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 26. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján irányadó – Pp. 73. és 94. §-a tartalmaz rendelkezéseket. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 23. § (1) bekezdése szerint, a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt. A költségmentesség engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatását tehát a Ve. rövid eljárási határidőt előíró rendelkezése nem teszi lehetővé, mert a kérelem szabályszerű elbírálása a Ve. szerinti határidők betartását veszélyeztetné. A Ve.-beli határidők túllépésével a bíróság a választási eljárás alapelveit is súlyosan sértő törvénysértést valósítana meg.

[13] A kötelező jogi képviselet hiánya miatt a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt feltételnek meg nem felelő felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[14] Ezen túlmenően utal a Kúria arra, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését sem, amely a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján, és amelynek hiánya önálló elutasítási ok a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

Záró rész

[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.

[17] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 16.

Dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
Dr. Darák Péter s.k. bíró