Kvk.V.39.389/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.389/2022/3.

A tanács tagjai:

Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (cím1)

A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2) 

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 246/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 246/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A kifogás

[1] kifogást tevő neve (a továbbiakban: kifogást tevő) 2022. március 23. napján elektronikus úton kifogást nyújtott be a Komárom-Esztergom Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához arra hivatkozással, hogy jelölt neve képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) és a vele együttműködő külső finanszírozó,  a honlap címe (a továbbiakban: Honlap) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve az e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit azáltal, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételérő szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták a Jelölt internetes kampányát, aki a Komárom-Esztergom Megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, e minőségénél fogva vonatkozik rá a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt azon szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan ötmillió forintos felső határt állapít meg. Bizonyítékként a Jelölt közszereplői Facebook oldaláról olyan képernyőfotót mellékelt, amelyen az látszik, hogy a Jelölt közszereplői oldalán megjelenő hirdetések tekintetében finanszírozóként a Honlap került megjelölésre. A Honlap finanszírozta hirdetések eddig 824.956 forint költést jelentettek. Véleménye szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja, mint alapelv, azáltal sérül, hogy a Jelölt egy tőle látszólag független honlapot használ a kampánya finanszírozására, ezáltal csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy betartják a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértése kapcsán az esélyegyenlőség sérelmét abban látta, hogy a Jelölt a Honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem biztosított. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatban kritikai éllel hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, a Kvk.llI.39.264/2022/4. számú kúriai végzésre. Álláspontja szerint a Kftv. sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására; a hivatkozott joggyakorlat ezért nem fenntartható. Utalt a Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. és Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozataira, utóbbiban a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. Habár álláspontja szerint a természetes személynek nem minősülő entitásoknak, amely körbe a Honlap is tartozik, joguk van politikai véleményt kifejteni, azonban jelen ügyben nem önálló véleménynyilvánításról van szó, hanem arról, hogy egy honlap az érintett kampányeszközeit kommentár, értékelés, egyetértés kifejezése nélkül terjeszti ellenérték fejében. Az általa szolgáltatott bizonyíték pedig egyértelművé teszi, hogy a Jelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység történik. A kifogás előterjesztő úgy ítélte meg, hogy a Honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére, kijátszására jött létre és ezen cél érdekében folytat tevékenységet. Ez a magatartás pedig arra irányul, hogy eltakarja a Jelölt esetlegesen jogszabálysértő mértékű kiadásait, egyben kivonja a tevékenységet a Kftv. személyi hatálya alól.

Az OEVB határozata

[2] A Komárom-Esztergom Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 16/2022. (III. 25.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint habár a Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről, azonban ezek tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár jogosult eljárni a Kftv. 8. §-ában foglaltak alapján. Továbbá a Ve. 3. § 15. pontja a választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár részére állapít meg számos feladat- és hatáskört. A Kftv. ugyanakkor a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört, amelyek azonban nem a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzésére vonatkoznak. Önmagában a választási eljárás alapelveinek sérelmére történő hivatkozás az OEVB részére nem teremt eljárási jogosultságot, mert valójában a kifogást előterjesztő a Kftv. szabályainak megsértését állítja, a tárgyi ügy elbírálása ezért nem tartozik a hatáskörébe.

A fellebbezések

[3] Az OEVB döntésével szemben a kifogást tevő és a kérelmező terjesztett elő elektronikus úton 2022. március 28-án azonos tartalmú fellebbezést, amelyben a kérelmező az érintettsége alátámasztására előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amely a Komárom-Esztergom Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben egyéni jelöltet is állított. A Jelölt a Komárom-Esztergom Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt, ebből adódóan vonatkozik rá a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabály. A Jelölt a rendelkezésre álló tények és adatok alapján olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul, a tőle látszólag független finanszírozó bevonásán keresztül. Ez pedig magában foglalja annak lehetőségét is, hogy hirdetéseinek elérését oly mértékben növelje, mely törvényes keretek között nem lenne lehetséges. A Jelölt tevékenysége ezért a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelvek sérelmét okozza. A kifogás benyújtása óta a nyilvánosan elérhető források szerint a Jelölt további 605.000 forint elköltéséről intézkedett március 19.-március 25. között, melyet igazol az új bizonyítékként csatolt képernyőmentés is és ezt összeadva a kifogásban megjelölt összeggel, a Kftv. 1. § (1) bekezdés és 7. § (1) bekezdés b) pontja által meghatározott költési plafonhoz képest is számottevő. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont sérelme kapcsán hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára: „A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét”.Egyértelmű, hogy amennyiben egy külső finanszírozó bevonása jogellenes, a Jelölt mégis jogkövetkezmények nélkül alkalmazhatja, az az esélyegyenlőség sérelméhez vezet, hiszen más jelöltek számára e lehetőség nem adott. Véleménye szerint az OEVB határozata nem oldotta fel azt az ellentmondást, amely a választásra nem irányadó jogszabályok és a Ve. alapelveinek sérelme közötti összefüggés kapcsán kialakult. Habár a Kúria újabb gyakorlatában egyetlen határozat állítja, hogy a Kftv. nem tartozik a választásra irányadó jogszabály kategóriájába, következetlen annak megítélése, hogy a választásra nem irányadó jogszabályok sérelme okoz-e választási eljárási alapelvi sérelmet. Érvelése alátámasztására hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú precedensképes határozatára. A döntés figyelembevételével – álláspontja szerint – helytelen az az érvelés, amely a Kftv. rendelkezéseit veszi figyelembe a hatáskör vizsgálata során, hiszen az Nkt. sem telepít hatáskört a választási bizottságokra, így ezen érvelés alapján a köznevelési intézményekben folytatott kampánytevékenység kapcsán sem lett volna megállapítható a jogsértés. A hatáskör hiányára vonatkozó érvelés megalapozatlan, az elbírálandó jogsértés a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. alapelveinek sérelme, nem pedig önmagában a Kftv. sérelme.

Az NVB határozata

[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. március 30-án kelt 246/2022. számú határozatával az OEVB 16/2022. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyta. A kifogást tevő fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[5] Határozata indokolása szerint a kérelmező érintettsége fennáll, ezért a fellebbezését érdemben vizsgálta. Kifejtette, hogy a kérelmező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a 98/2022., 129/2022., 204/2022. és 217/2022. NVB számú határozatokban ugyanilyen tényállás alapján eljárva született döntés, miként a Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre (Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.VI.39.270/2022/2.). Az NVB a Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdése, a Ve. 3. § 15. pontja, a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzése (Indokolás [44] pontja), a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzése (Indokolás [31]-[32] pontja) alapján megállapította, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. A Kftv. nem választásra irányadó jogszabály és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást tevő a kifogásában a Ve. alapelveinek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak a megsértését állítja. A Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg, hogy kifogás e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne. A Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára.

[6] Rögíztette továbbá, hogy a   Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzéssel összefüggésben az Nkt. 24. § (3) bekezdése jelentős eltér a tárgyi ügyhöz képest, az ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezzel szemben a Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt.

[7] A kifogást tevő fellebbezését ugyanakkor érdemi vizsgálatra nem találta alkalmasnak az érintettsége hiányára tekintettel. Kifejtette, hogy önmagában az a körülmény, hogy a fellebbezés benyújtója és a kifogást előterjesztő ugyanaz a személy, természetes személy kérelmező esetében az ügy érdeméhez kapcsolódó érintettséget még nem alapozza meg (Kvk.I.37.510/2019/2.). Természetes személy érintettségének igazolásához nem mellőzhető a közvetlen jogsérelem fennállása (Kvk.III.37.322/2019/3., Kvk.II.37.515/2019/2.).

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[8] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte. Az érintettség alátámasztása körében – a Kúria ítélkezési gyakorlatára rámutatva (Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.III.37.298/2014/2.) – az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán történt jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételre hivatkozott. Mivel az érintett választókerületben a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az ellenérdekű jelölt feltételezhetően jogsértő magatartása megalapozza az érintettségét.

[9] Nem értett egyet az NVB-nek a hatáskör hiányára vonatkozó okfejtésével. Álláspontja szerint a kifogás NVB határozatban megjelölt indokai alapján nem irányult arra, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állapíttassa meg a választási szervekkel, e helyett arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott, amely egy jelölt kampányának jogkerülő jellegére vezethető vissza, továbbá az átvállalt kampányfinanszírozással a választókat is megtévesztik. A kifogásból kitűnő szemlélet megjelenik a 177/2022. (III. 16.) NVB határozatban is, amikor az OEVB hatáskör hiányára vonatkozó döntésének felülbírálatát indokolva kiemelte: „Mindez független attól a ténytől, hogy egyes választójogi jogsértések ezzel párhuzamosan más jogágak tekintetében is jogsértésnek minősülnek és szankciót vonhatnak maguk után”.Jelen ügyben hasonló a jogi helyzet. A megállapítható tényállás ugyanis a választási eljáráson kívüli szabályok (Kftv. szabályai) sérelmét is felvetik, de egyértelműen enélkül is fennáll a választási eljárás alapelveinek sérelme. Az NVB a határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegéről értekezik, nem vizsgálja, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, hogy a honlap neve honlap nem önálló politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Mulasztása révén pedig arról sem tudott dönteni, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampány, amely névlegesen nem a jelölt vagy a jelölő szervezet által finanszírozott. A bizonyítékok alátámasztják, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont], mert a jelölt nem maga finanszírozza hirdetéseit, amellyel megtéveszti a választópolgárokat. Az esélyegyenlőség sérelmét [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] az okozza, hogy a jelölt tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, mely a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak. Irányadó joggyakorlat ezzel összefüggésben megállapítja a jogsértést akkor is, ha a jelölt olyan eszközt vett igénybe, amelyet más jogszerűen nem használhatott volna (Kvk.IV.37.359/2014/2.). A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] az okozza, hogy a jelölt olyan forrásokat von be kampányába, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ráadásul a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul. Az NVB határozatában a felhívott Nkt. analógia elvetése komoly hibában szenved. A Kúria általános gyakorlatát megjelenítő Kvk.III.37.608/2019/4. számú határozatban is megjelenő álláspont szerint „A választási eljárásban a Ve. szabályai kérhetők számon, és az Mttv. vagy más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi”.A kifogást tevő által felhívott kúriai döntés lényege, hogy önmagában alapelv sértő a választási eljárásban az Nkt. 24. § (3) bekezdésének a megsértése. A Kúria rendelkezik azon eszközökkel, amely az Nkt. és a Kftv. rendelkezéseinek választási eljárási alapelvek sérelmére vezető megsértése, megkerülése egységes és helyes joggyakorlatba terelhető. Jelen ügyben ugyanis a hatáskör elvetése azt eredményezi, hogy a jogalkalmazó szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azt üzeni, az egyenlő feltételrendszer a kampány során azt jelenti, hogy a Kftv. alkalmazása során elkövetett jogsértésekkel szerzett előny a választási eljárás során jogszerűen megtartható, az a választás eredményének jogerős megállapításáig és a jogerőnek következően azt követően sem reparálható, továbbá azt az üzenetet is megfogalmazza, hogy a választók megtévesztése a választási eljárásban elfogadható. A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt újabb bizonyítékok alátámasztják, hogy a Jelölt közösségi oldalon folyó kampányának átvállalt finanszírozása zajlik, kampányainak hirdetési összege 824.000 forintról tovább emelkedik, március 22. és 28. között kb. 451.000 forinttal, illetve a hirdetésekre elköltött teljes összeg az elmúlt 30 napban kb. 1.510.000 forint. Mindezért nélkülözhetetlen a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítása és a kifogásban kért jogkövetkezmények alkalmazása.

[10] A Kúria felhívására egyik érintett sem tett nyilatkozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

[1] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[2] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül. Érintettségére nézve kétség nem merült fel, azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező minősített elektronikus aláírással látta el, annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a felülvizsgálati kérelmet ezért a Kúria érdemben vizsgálta.

[3] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy megalapozott-e a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített szabály megsértésén keresztül átsugárzó, kifogásolt Ve. alapelvi rendelkezések érdemi vizsgálatának kizártsága a hatáskör hiányában.

[4] A Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat. A választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről a Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik. E szabályok szorosan kapcsolódnak a 7. § (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott úgynevezett költési limit szabályhoz, hiszen a kampányfinanszírozás visszásságai kapcsán a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről kapcsolatos hatáskört a Kftv. az Állami Számvevőszékhez (a továbbiakban: ÁSZ) és a Magyar Államkincstárhoz telepíti, a 9. § (4) bekezdésében kifejezetten rendelkezik arról, hogy a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az ÁSZ felhívására 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni.

[5] A Kúria rögzíti, hogy a Kftv. sui generis szabályai a preambulumban megfogalmazott azon jogalkotói cél mentén kerültek megfogalmazásra, hogy a kampány költségek átláthatóvá váljanak és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítése a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvása alapelvek érvényesítése a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályokkal is elősegítésre kerüljenek. Miként a preambulumhoz kapcsolódó végső előterjesztői indokolás is tartalmazta „A kampányfinanszírozás átláthatóvá és ellenőrizhetővé tételére tett kísérletek mindeddig kevés sikerrel jártak, holott a politikai élet szereplői – pártok, szakértők, korrupció ellen küzdő civil szervezetek egyaránt – lényegében véve egyetértenek abban, hogy ezen kérdések rendezése nélkül nincs esély a korrupció elleni hatékony fellépésre. Addig, amíg korlátlanul áramolhatnaka pártok felé a sokszor ellenőrizhetetlen forrásból származó pénzösszegek, ez a különböző üzleti érdekkörök, sőt, külföldi politikai erők befolyását is növelhetik a politikai döntésekre. Ennek megakadályozása érdekében szükséges az Alaptörvényben és a választási eljárásról szóló törvényben rögzített kampányszabályokon kívül egy olyan szabályozás, amely megfelelő nagyságrendű, ugyanakkor átlátható forrást biztosít a pártok számára programjuknak a választók számára történő bemutatásához, miközben a választás évében nem lesznek jogosultak a pártok az éves működési támogatásra. Ezt szolgálják a törvény azon rendelkezései, amelyek jelentős összegű költségvetési támogatást biztosítanak a jelöltek és a jelölő szervezetek részére szigorú elszámolású szabályok mellett […]”.

[6] A végső előterjesztői indokolásból, valamint a Kftv. idézett szabályaiból is kitűnik, hogy normatív szabályainak szükségessége a választási alapelvek érvényesítését is elő kívánja segíteni, de ezek a szabályok alapvetően olyan sui generis szabályok, amelyek megsértésének vizsgálata nélkül a Ve. alapelvei megsértésére történő hivatkozások nem értelmezhetők, nem vizsgálhatók. A Kúria Kvk.III.39.363/2022/3. számú végzésének [27] pontja elvi éllel mutatott rá arra, hogy „Téves […] a kérelmező azon álláspontja, hogy jelen esetben a Kftv. szabályainak megsértésével összefüggő vizsgálat nélkül is értelmezhetőek az alapelvi sérelmekre történő hivatkozások. A kifogásban állított alapelvi sérelmek megvalósulásáról ugyanis nem lehet állást foglalni a Kftv. 7. §-ának sérelmével összefüggésben hivatkozottak elbírálása nélkül, amely viszont nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit.”.

[7] Az NVB helytállóan döntött a hatáskör hiányáról és helyesen foglalt állást abban is, hogy a Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzés és a jelen ügy kapcsán nem vonható analógia, nem összehasonlítható a jelen üggyel, hiszen miként arra a Kvk.III.39.363/2022/3. számú végzés [29] pontja is rámutatott, egy olyan, a kampány finanszírozásának jogszerűségéhez kapcsolódó előkérdésre hivatkozott a kifogást előterjesztő, illetve a kérelmező, amely kérdésben történő döntés nem képezheti egyetlen választási bizottság feladatát sem a Ve. és a Kftv. vonatkozó szabályainak figyelembevételével, hiszen éppen a Kftv. alkalmazása során elkövetett jogsértésekkel szerzett előny alapján a jogsértés megállapítása következményeként vezethető le a választási eljárás alapelveinek megsértése.

[8]    Az NVB helytállóan járt el ezért amikor a Kúria által kialakított bírói gyakorlatot követte döntésének meghozatalakor, az attól való eltérést sem a tényállás valamely sajátossága, sem a hatályos jogszabályi környezet nem indokolta.

[9]    Hatáskör hiányában az NVB nem értékelhette a becsatolt bizonyítékokat, ezért az ennek hiányát kifogásoló felülvizsgálati érvelés is alaptalan.

[10]     A Kúria ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatot helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[11]     A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre.

Záró rész

[12]     A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.

[13]     A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pont alapján személyes illetékmentesség illette meg, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.

[14]     A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 6.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró