Kvk.V.39.405/2022/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.405/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: kérelmező (cím1)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 263/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A magánszemély kérelmező 2022. március 29-én kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) a levélszavazatok biztonságos tárolásával kapcsolatban.  

[2] Az NVB a 2022. április 1-jén meghozott 263/2022. számú határozatával a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 215. § (1) bekezdés d) pontja alapján, hatáskör hiányára hivatkozással.

[3] Indokolása szerint a kérelmező jogszabálysértésként lényegében azt jelölte meg, hogy nem tartalmaz kellő garanciális szabályokat a levélszavazatok őrzésére vonatkozóan a Ve. és az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet. Az NVB rögzítette, hogy kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására, és a mulasztó szerv felhívására a feladatai teljesítését illetően. Sem az NVB, sem más választási bizottság nem jogosult annak megítélésére, hogy a jogalkotó a hivatkozott jogszabályok megalkotása során megfelelő garanciális elemeket épített-e be a szabályozásba a levélszavazatok biztonságos tárolása érdekében.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[4] A kérelmező – jogi képviselő nélkül, hiányos tartalommal benyújtott – felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte. Előadta: „Az lehet, vagy sem, hogy az NVB nem rendelkezik hatáskörrel vagy nem kérheti az Alkotmánybíróság döntését sem”. Utalt többek között az Alaptörvény T Cikk (3) bekezdésére, Q cikk (2)-(3) bekezdésére, 2. Cikk (1) bekezdésére és állította, hogy a levélszavazatok, a választói névjegyzék nem alkalmasak a választói akarat szabad kifejezésének biztosítására, valamint a névjegyzék tekintetében hangsúlyozta a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának hiányát.   

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[6] A Ve. 222.-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat.

[7] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

[8] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének érdemi vizsgálatát kizárja a jogi képviselet hiánya, mert a Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

[9] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmét az NVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 75. § (1) bekezdésében felsorolt más módon sem gondoskodott a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviseletéről.

[10] A kötelező jogi képviselet hiánya miatt a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt feltételnek meg nem felelő felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[11] Ezen túlmenően utal a Kúria arra, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza az NVB határozatát illetően a konkrét jogszabálysértés megjelölését sem. A megjelölt alaptörvényi rendelkezések nem alkalmasak arra, hogy a kérelmező által kifogásolt, az NVB hatáskörének hiánya téves megállapítását érintően jogszabálysértésként értékelhetők lennének.  A konkrét, azaz határozatban foglalt döntéssel összefüggő, azzal szoros kapcsolatot mutató jogszabálysértés megjelölése a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján, és amelynek hiánya önálló elutasítási ok a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

A döntés elvi tartalma

[12] Választási ügyben a jogi képviselet hiánya és jogszabálysértés megjelölésének hiánya okán a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása.

Záró rész

[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.

[15] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
Dr. Darák Péter s.k. bíró