A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.291/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselő: Dr. ... ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 281/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az ... elnevezésű jelölő szervezet az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistáját 2018. március 6-án 50 fő jelölttel bejelentette. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8. § (1)-(2) bekezdései szerint az országgyűlési képviselők általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében és a fővárosban legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös pártlistát állíthat.
[2] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 253. § (1) bekezdése alapján a pártlistát a szavazást megelőző 33. napig, azaz jelen választási eljárásban 2018. március 6-án 16 óráig lehetett bejelenteni. A Ve. 254. § (1) bekezdése szerint a pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek a nyilvántartásba vételét az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) elutasította.
[3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 281/2018. számú határozatában rögzítette, hogy a kérelmező jelölő szervezet 13 megyében és a fővárosban összesen 19 egyéni választókerületi jelöltet állított. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint az NVB a lista nyilvántartásba vételét visszautasítja, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. Mindenre tekintettel az NVB megállapította, hogy a kérelmező pártlistájának bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, az általa állított jelöltek száma nem éri el a Vjt. 8. § (1) bekezdésben foglaltat, ezért az NVB a rendelkező rész szerint döntött a pártlista nyilvántartásba vételének visszautasításáról.
A felülvizsgálati kérelem
[4] A határozattal szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet. Hivatkozott a Ve. 221. § (1) bekezdésére, a 231. § (5) bekezdés b) pontjára és a 223. § (3) bekezdés a) pontjára. Kérte az NVB 281/2018. számú határozatának megváltoztatását és a lista nyilvántartásba vételét, mert álláspontja szerint a határozat jogszabálysértő és ezért megalapozatlan. A felülvizsgálati kérelem utalt arra, hogy a „másodfokon eljáró” NVB határozatában megállapította, hogy „az ... elnevezésű jelölő szervezet 13 megyében és a fővárosban összesen 19 egyéni választókerületi jelöltet állított”. Az NVB határozatának meghozatalakor azonban nem vette figyelembe, hogy a jelölő szervezet számos egyéni jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása miatt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál, illetve a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló idő sem telt még el, így az NVB 281/2018. számú határozatában jogszabálysértően állapította meg, hogy a párt összesen 19 egyéni választókerületi jelöltet állított tekintettel arra, hogy a jogorvoslati eljárások jelenleg folyamatban vannak.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[6] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A 223. § (3) bekezdés a) pontja szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani.
[7] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy az NVB határozata melyik jogszabályi rendelkezést sérti. Arra hivatkozott, hogy „számos” egyéni jelölt nyilvántartásba vételének elutasítására tekintettel a jogorvoslati eljárás még folyamatban van. Nem jelölt meg olyan jogszabályhelyet, mely szerint az NVB-nek az eljárása során erre figyelemmel kellett volna lennie, (adott esetben az eljárás felfüggesztésével vagy elhalasztásával), melyre tekintettel a meghozott határozat úgymond „idő előtti”, azaz jogszabálysértő lenne. Erre a felülvizsgálati kérelem egyáltalán nem utalt.
[8] A megjelölt három jogszabályhely egyike sincs összefüggésben a vitatott kérdéssel. A 221. § (1) bekezdése nem a bírósági felülvizsgálati eljárásra vonatkozik. A 231. § (5) bekezdés b) pontja a bíróság megváltoztatási jogkörére vonatkozik, a 223. § (3) bekezdés a) pontja pedig éppen arra utal, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a jogszabálysértést.
[9] A Kúria rögzíti, hogy az NVB döntése a Ve. 254. § (1) bekezdésén alapult, amely úgy szól, hogy a pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az OEVB elutasította.
[10] A kérelmező e jogszabályhelyet nem nevesíti, meg sem említi, megsértésére vagy téves értelmezésére nem hivatkozik. Megjegyzi a Kúria, hogy egyébként az NVB jelen ügyben nem másodfokon járt el.
[11] A fentiekre tekintettel a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[12] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a kérelmező személyes illetékmentessége folytán az állam viseli (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pont).
[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[14] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 16.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró