A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.38.005/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 313/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 313/219. számú határozatát helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Magyar Szociális Pártot a Szolnoki Törvényszék a 2018. február 26-án hozott jogerős döntésében 16-02-0002739. nyilvántartási számon nyilvántartásba vette oly módon, hogy a szervezetnek nincs rövidített neve, a szervezet típusa egyesület, az egyesület formája: párt.
A Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét kezdeményezte. Bejelentése szerint nem kérte rövidített név feltüntetését a szavazólapon, emblémáját nem mellékelte.
[2] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2019. szeptember 2-án hozott 18/2019. (IX.02.) számú határozatában – a civil szervezetet nyilvántartásba vevő Szolnoki Törvényszék tájékoztatását is bekérve – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választására a Magyar Szociális Pártot, mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette. Az indokolás szerint a TVB a benyújtott iratok és azok ellenőrzése alapján megállapította, hogy a Magyar Szociális Párt nyilvántartásba vétele iránti kérelme a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelel. A határozatban felhívásra került a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § 3. pontja, 119., 132. §-a, 133. § (1) bekezdése, 134. §-a és 307/D. § (1) bekezdése.
[3] A TVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, amelyben előadta, hogy egyrészt a Magyar Szociális Párt neve megtévesztésre alkalmas módon, mindössze két betű hiányával teljesen azonos a Magyar Szocialista Pártéval, így nem lehetséges más rövidített nevet használnia, mint az MSZP-t, amelyet a Magyar Szocialista Párt használ. E miatt a Magyar Szociális Pártot a Ve. 133. § (2) bekezdése szerint jelölő szervezetként jogellenes nyilvántartásba venni. Másrészt a kérelmező érvelése szerint a nyilvántartásba vétel sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, mert az közvetve vagy közvetlenül a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza a választók megtévesztése által.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 313/2019. számú határozatában a TVB határozatát helybenhagyta. Az indokolásban rámutatott, a Magyar Szociális Párt a kérelme mellékletét képező P3 nyomtatványon feltüntetett adatai teljes körű egyezést mutatnak a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adataival, továbbá azt a szervezet törvényes képviselője látta el kézjegyével. A bejelentés ezért megfelelt a Ve. irányadó követelményeinek, így a TVB jogilag helyes döntést hozott a nyilvántartásba vétellel.
[5] Az eljárás során nem volt figyelembe vehető a kérelmező szerinti megtévesztő névhasonlóság, mivel azt a Ve. irányadó rendelkezései értelmében nem kell vizsgálni. A kérelemről döntő választási bizottságnak nincs mérlegelési joga a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban, amennyiben a P3 nyomtatványon feltüntetett adatok egyezést mutatnak a közhiteles nyilvántartás adataival és a szervezet, illetve annak bejelentése megfelel a Ve. 3. § 3.c. pontjában és a 119. §-ában írtaknak.
[6] Az NVB rögzítette, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 35. § (2) bekezdése rendelkezik a névkizárólagosságról, ami alátámasztja, hogy a fellebbezésben hivatkozott névhasonlóság vizsgálata nem a TVB hatáskörébe tartozó kérdés.
[7] A Ve. 134. §-a nem rendelkezik ismételten a névkizárólagosságról, az csak a rövidített név tekintetében írja el. Ez a jogszabályhely a teljes azonosságot, nem pedig a hasonlóságot tiltja. A Magyar Szociális Párt rövidített nevet kérelmében nem tüntetett fel, így a kifogásban hivatkozott MSZP rövidítés sem a szavazólapon, sem a választási tájékoztató rendszerben nem szerepelhet.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti oly módon történő megváltoztatását, hogy fellebbezésnek a Kúria adjon helyt és a Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét utasítsa el. Érvelése szerint az NVB helytelenül alkalmazta a Ve. előírásait, egyes rendelkezéseit pedig figyelmen kívül hagyta. Az ügyben nem csak az NVB által hivatkozott Ve. 3. § (3) bekezdés c) pontja, 119., 132., 133, 134. és 307/D. §-ai, hanem a 2. § (1) bekezdése is alkalmazandó. Utóbbi jogszabályhely egyértelműen előírja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni valamennyi, a törvényben meghatározott alapelvet. Ennek megfelelően ezen alapelveket a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételekor is alkalmazni kell, a Ve. előírásait azokkal összhangban szükséges értelmezni. Az NVB ezen mulasztása önmagában megalapozza a határozat jogszabálysértését.
Az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiság követelményének megsértéséhez vezetne, ha a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvását és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét előíró alapelvek nem érvényesülnének.
[9] A választás tisztaságának elvét különösen sérti, ha egy jelölő szervezet a választókat megtévesztve akar más jelölő szervezet hátrányára jogellenesen előnyhöz jutni. A Magyar Szociális Párt megvárva a kérelmező jelöltállítását abból a célból kérte nyilvántartásba vételét, hogy a Magyar Szocialista Párttal való összetéveszthető nevét felhasználva, utóbbinak jogellenes hátrányt okozva csökkentse annak választási esélyeit. Ezzel egyértelműen megvalósul a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének a sérelme is. Önmagában az a tény, hogy a Magyar Szociális Párt nem adott le rövidített nevet, nem zárja ki, hogy a kampányát a megtévesztésre építse, amivel a jogellenes hátrányokozás már megvalósul, azt megelőzni vagy utólag teljes mértékben elhárítani lehetetlen.
[10] Az NVB nem tekintette releváns érvnek a megtévesztés alátámasztására hivatkozott azon tényt, hogy maguk a választási irodák is összetévesztik e két jelölő szervezetet, Tatabányán és Vácott a kérelmező helyett a Magyar Szociális Pártot tüntették fel jelölő szervezetként, ami jogilag elképzelhetetlen, hiszen nyilvántartásba vétele még nem jogerős. Az összetévesztés súlyossága fokozódott, a korábbi 3-4 hibás adatrögzítés helyett már 17 jelölt esetében került feltüntetésre a Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként.
[11] A fentiekre tekintettel az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, valamint 133. § (2) bekezdését.
[12] A Magyar Szociális Párt elektronikus kapcsolattartási címet nem jelentett be, ezért a Kúria nyilatkozattételre felhívni nem tudta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[14] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[15] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. A 132. § értelmében az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A 133. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi. A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A 134. § kimondja, a jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével.
[16] A Kúria hangsúlyozza, a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban elsődlegesen a TVB és az NVB által hivatkozott jogszabályhelyeket, vagyis a Ve. 3.c. pontját, 119., 132., 133., 134 és 307/D. §-ait kell alkalmazni.
[17] A Kúria rögzíti, a fenti rendelkezéseket az NVB támadott határozata nem sérti. A Magyar Szociális Párt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt volt, a P3 nyomtatványon feltüntetett adatok teljes körűen egyeznek a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adataival, a bejelentést a Magyar Szociális Párt törvényes képviselője írta alá.
Az eljárt választási bizottságok a Magyar Szociális Pártot nyilvántartásba vevő Szolnoki Törvényszék tájékoztatását bekérve a Magya Szociális Párt létezését és adatainak hitelességét ellenőrizték.
[18] A Ve. 134. §-a a jelölő szervezet rövidített nevének más jelölő szervezet rövidített nevével való azonosságát tiltja, amely jelen esetben nem áll fenn, mert a Magyar Szociális Pártnak nincs bejelentett rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában, ezért rövidített nevet a választási eljárásban sem használhat, így a szavazólapon sem.
[19] A Kúria rámutat, a kérelmező fellebbezésében a Ve. 134. §-ának sérelme mellett a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelmét is megjelölte. A fellebbezést az NVB határozatában nem teljes körűen bírálta el, mert a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja sérelmét állító kérelmezői okfejtést nem vizsgálta, erre vonatkozó álláspontját nem fejtette ki. Mivel a Ve. 231. § (5) bekezdésére tekintettel a Kúria a megtámadott határozatot nem helyezheti hatályon kívül és nem utasíthatja az NVB új eljárásra – csak a határozat helybenhagyására vagy megváltoztatására van lehetőség –, ezért a Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját állító kérelmezői okfejtést érdemben bírálta el.
[20] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[21] A Kúria véleménye szerint a választási eljárás Ve. 2. § (1) bekezdésében megjelölt alapelvei a teljes választási eljárást áthatják, azokat a választási eljárás szabályainak alkalmazásakor kötelező érvényre juttatni. Jelen esetben a Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele nem csak az NVB által hivatkozott konkrét jogszabályhelyeket, hanem a választási eljárás alapelveit is sértheti.
[22] A legfelsőbb bírói fórum hangsúlyozza, hogy a szavazólapon szerepelhet a jelölő szervezet neve mellett annak rövidítése és emblémája (logója) is. A Magyar Szociális Párt bejelentése rövidített nevet nem jelölt meg, nem kérte a rövidített név és az embléma feltüntetését a szavazólapon. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár egyértelműen meg fogja tudni különböztetni a szavazólapon a kérelmezőt – amely szervezet rövidített névvel és emblémával is rendelkezik – a Magyar Szociális Párttól.
Önmagában az, hogy a kérelmező állítása szerint egyes választási irodák néhány esetben összetévesztik a két jelölő szervezetet emberi mulasztás folytán, még nem jelenti azt, hogy ez általános tendencia és adminisztrációs úton a hiba javítható
[23] A Kúria rámutat, a kérelmező érvelésével szemben a Magyar Szociális Párt nevéhez kapcsolódóan jogellenes előnyt nem szerzett, a kérelmező jogellenes hátrányt nem szenvedett. Az NVB kérelemmel támadott határozata a fentiekre figyelemmel nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban szabályozott, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[24] A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[26] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[27] A Kúria határozata elleni további jogorvoslati lehetőséget a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 12.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró