A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.38.006/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 314/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 314/2019. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező – másokkal együtt – kifogást nyújtottak be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB), amelyben előadták, hogy a Budapest, XXI. kerületi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) és a Budapest Főváros XXI. kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 49. § (2) bekezdését és 2. § (1) bekezdés a) pontját azzal, hogy a HVB 17/2019. (VIII.30.) számú határozata nyilvánosságra hozatalakor elmulasztották a személyes adatok anonimizálását.
[2] A HVB a 95/2019. (IX.05.) FVB számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint a Ve. 49. § (2) bekezdésében szabályozott nyilvánosságra hozatalt nem lehet az ettől elkülönülő §-ban foglalt, a 48. § (1) bekezdésében előírt, a határozat érintettekkel való közlésére vonatkozó rendelkezéseket egyként kezelni, ez utóbbi nem a választási bizottság feladata. A kifogást tevők a Ve. 48. § (1) bekezdés alkalmazása során jutottak a határozathoz, illetve a személyes adatokhoz, ezért a HVB elmarasztalásának nem volt helye.
[3] A kérelmező fellebbezésében állította, hogy a határozat sérti a Ve. több rendelkezését. Érintettsége alátámasztására előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán jelölőszervezetnek minősül, e körben hivatkozott még a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában foglaltakra is.
Az Nemzeti Választási Bizottság határozata
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. szeptember 6. napján kelt 314/2019. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[5] Indokolásában a Ve. 2018. szeptember 1-től hatályos 221. § (1) bekezdésére utalással hangsúlyozta, hogy a fellebbezési eljárásban a kérelmezőnek igazolnia kell az érintettségét. A Kúria egyes választási ügyben hozott határozatára hivatkozással leszögezte, hogy a kérelmező jelölőszervezeti minősége, a kifogás benyújtásának ténye és a hivatkozott Kvk.I.37.513/2019/2. számú végzése az érintettséget nem alapozza meg. A hivatkozott döntés nem alkalmazható, mert ott a választási kampány szabályának megsértése volt a jogvita tárgya olyan szervezetek tekintetében, amelyek azonos választókerületben állítottak jelöltet. Jelen ügyben azonban nem azonos választókerületben jelöltet állító jelölőszervezetek között áll fenn a jogvita a választási kampány szabályainak megsértése miatt, hanem egy kifogást benyújtó magánszemély személyes adatainak nyilvánosságra hozatala okán.
[6] A fellebbezésből nem állapítható meg, hogy a kérelmező mely jogára és kötelezettségére hat ki közvetlenül az állított jogsérelem, vagyis az anonimizálás hiánya.
A felülvizsgálati kérelem
[7] Az NVB határozatának megváltoztatása iránt előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a kérelmező – a Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatra utalással – előadta, hogy az NVB a jelölőszervezetek státuszát a magánszemély választópolgárok státuszával összemosva, a jelölőszervezetek érintettségét korlátozó álláspontra helyezkedett.
[8] Kiemelte, hogy maga is jogerősen nyilvántartásba vett jelölőszervezet, a Budapest Főváros XXI. kerületét képező választókerületben jelölteket állít. A felülvizsgálati kérelem alapját képező ügy a jelölőszervezetként végzett kampánytevékenységét elbíráló választási bizottsági és polgármesteri hivatali jogsértéshez, mulasztáshoz kapcsolódik. A kampánytevékenységet érintő választási jogorvoslat a Kúria hivatkozott határozata alapján megalapozza az érintettségét.
[9] Álláspontja szerint a Ve. 48. §-a is megalapozza az érintettségi minőséget, hiszen az az érintettek részére való kézbesítésről rendelkezik. Jelen ügy pedig pont a határozat érintett részére való kézbesítésével kapcsolatos jogellenes mulasztáson alapul.
[10] Egyebekben a HVB és a Polgármesteri Hivatal általi, a Ve. szabályainak megsértése minden, a választókerületben tevékenykedő jelölőszervezet érdekét sérti. A személyes adatok jogellenes nyilvánosságra hozatal számos választópolgárt elrettenthet attól, hogy a törvényben biztosított jogával éljen.
[11] Az ügy érdemét illetően – a korábban előadottak fenntartásával – részletesen kifejtette érveit.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[13] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[14] A Ve. 21. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
[15] A kiemelt törvényi rendelkezésekből látható, hogy a fellebbezés benyújtására jogosultak köre nem azonos a kifogás benyújtására jogosultak körével. Míg kifogást a Ve. 208. §-ában felsoroltak minden további feltétel nélkül előterjeszthetnek, addig fellebbezésre csak azok a személyek jogosultak, akik az ügyben érintettek. Az eltérő személyi körből következik, hogy önmagában a kifogás benyújtása, illetve annak a HVB általi elbírálása még nem jogosít fellebbezésre, ahhoz a Ve. által előírt többletfeltételt az ügyben való érintettséget is igazolni kell.
[16] Az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatása van jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések maradéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg.
[17] A kérelmező által kiemelten hivatkozott Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozat jelen esetben iránymutatásul nem szolgálhat. Abban az ügyben a jogvita tárgya a választási kampány szabályainak megsértése volt. Erre figyelemmel mondta ki a Kúria, hogy az azonos választókerületben jelöltet állító jelölőszervezetek – ezen státuszukból fakadóan – érintettek az ott folyó kampánytevékenységben. Jelen esetben egy kifogást benyújtó magánszemély személyes adatainak nyilvánosságra hozatala volt a sérelmezett jogsértés. Az anonimizálás elmaradása és a kérelmező joga, kötelezettsége között közvetlen kapcsolat azonban nem mutatható ki. Az FVB határozata nem a kérelmezőről szólt, a kifogásolt jogsértés őt közvetlenül nem érintette, saját jogi helyzetére nem hatott ki, a határozat rendelkező része és a kérelmező között direkt kapcsolat, közvetlen összefüggés nem állapítható meg.
[18] A HVB 17/2019. (VIII.30.) számú határozat nem ennek az eljárásnak tárgya, pusztán az a tény, hogy abban az ügyben a kérelmező érintett volt, nem alapozza meg a kampánytevékenységtől eltérő tárgyú ügyben való érintettségét. Közömbös ezért a Ve. 48. §-ára való hivatkozás is, hiszen a HVB ügyben való kérelmezői érintettséget senki nem vonta kétségbe.
[19] Kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló érintettség hiányában a kérelmező nem jogosult fellebbezést benyújtani az FVB határozatával szemben.
[20] A kifejtettekre figyelemmel az NVB helyesen, a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő értelmezésével és alkalmazásával rendelkezett a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról.
[21] A Kúria ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.
Záró rész
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[23] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[24] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 12.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró