Kvk.VI.38.131/2019/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.38.131/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke,
                         Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró,
                         Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: ...

A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 415/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 415/2019. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 256/2019. határozatával a Szerb Szövetség-Szerbek Szövetsége Egyesületet (a továbbiakban: Egyesület) a szerb nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 2. § 14. pontja, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § 3.d. pontja, 119. §-a, 132. §-a, 307/D. §-a és a 308. §-a alapján megállapította, hogy az Egyesület jelölő szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelme megfelel a törvényben támasztott követelményeknek.

[2] A kérelmező kifogást nyújtott be az NVB-hez, állítva, hogy az Egyesület törvénytelenül működik. Az NVB a 408/2019. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező kifogását. Indokolása szerint az Egyesület törvényes működésének felügyelete a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nem tartozik az NVB hatáskörébe. Ezen kívül a kifogás elkésett, mert azt úgy kellett volna benyújtani, hogy az legkésőbb a támadott 256/2016. számú határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a választási bizottsághoz.

[3] A fentieket követően a kérelmező újabb kifogást terjesztett elő az NVB-nél, amelyben előadta, hogy az Egyesület megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a 119. § (2) bekezdésében foglalt szabályt. A bizonyítékként csatolt internetes cikkből jutott a tudomására ugyanis, hogy az Egyesület annak ellenére tartott választási gyűlést, hogy működése folyamatosan törvénysértő, képviselője, leadott mérlege, beszámolója továbbra sincsen. A 408/2019. számú határozathoz képest új érvelésként hangsúlyozta, hogy korábbi kifogása nem bírósági törvényességi eljárásra irányult, hanem az a jogszerűtlen működés alapján jogszerűtlenül jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételt követően folytatott ugyancsak jogszerűtlen eljárással függ össze. Új tényként jelölte meg, hogy az Egyesület folyamatosan eljár, kampányol a szerb nemzetiségi önkormányzati választásokon, miközben működése törvénysértő, mivel nyilvántartásba vétele óta nem adott le beszámolót, képviselőjének megbízatása lejárt, tisztújítás nem történt és változásbejegyzés nincs folyamatban, működése átláthatatlan. A jogszerű működés látszatával megjelenése alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.

Az NVB határozata

[4] A NVB határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint a kérelmező beadványában keverednek az Egyesület tevékenységével szembeni kifogás, valamint az NVB 256/2019. számú határozata és 408/2019. számú határozata elleni felülvizsgálati kérelem elemei. Az Egyesület működésével kapcsolatos megállapítások és a kifogásban megjelölt Ve. szabályok között ok-okozati kapcsolat nem lelhető fel, a kifogáshoz csatolt bizonyítékok ugyanis semmilyen választási szabályok megsértést nem támasztanak alá. Rögzítette, hogy az Egyesület képviseleti jogának vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel. Álláspontja szerint az Egyesület, mint jelölő szervezet működése, illetve részvétele a szerb nemzetiségi képviselők 2019. évi általános választásán megfelel a választásra irányadó jogszabályok által támasztott követelményeknek, a kifogásban hivatkozott Ve. szabályok megsértése nem támasztható alá.

A felülvizsgálati kérelem

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a kifogásban foglaltak szerint. Állította, hogy a támadott határozat sérti a Ve. 43. § (5), 133. § (1), 218. § (1) bekezdéseiben foglaltakat, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakba is ütközik.

[6] Jogi érvelése szerint az Egyesület jelölő szervezetkénti bejelentése jogosulatlan volt, mivel annak a közhiteles bírósági nyilvántartás szerint nem volt törvényes képviselője, az általa nem ismert bejelentő arra nem volt jogosult. A jelölő szervezet működése a közhiteles bírósági nyilvántartásból vett kivonat szerint továbbra sem törvényes, ennek ellenére folytatja a választási tevékenységét. A csatolt alapszabályt az Egyesület 2011. január 24. napján nyújtotta be, azóta semmilyen változásbejegyzési kérelmet nem terjesztettek elő.

[7] A folyamatos jogsértésre figyelemmel a választás szempontjából releváns kezdő időpont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának napja, kifogásában pedig az azt követően folytatott jogsértő állapot ellenére végzett tevékenységet sérelmezte.

[8] A jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elve megkívánja, hogy a jelölő szervezet jogszerűen működő, átlátható legyen, amely a helyi nemzetiségi közügyek képviseletére hiteles jelölteket ad. Ha ez nincs így, a választópolgárok nem tudják akaratuknak megfelelően gyakorolni választójogukat, hiszen nincsenek a számukra fontos információk birtokában. A jelölő szervezet jogi helyzete és eljárása csökkenti az esélyeiket, ez által sérült a választás tisztaságának alapelve is.

[9] A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cet.) 92. § (1) bekezdés a) pontjára és 86. § (1) bekezdésére utalással állította, hogy vizsgálni kellett volna az Egyesületek közhiteles nyilvántartását, az abból lekért, általa csatolt bizonyítékokat értékelni kellett volna.

[10] Az Egyesület nyilatkozatában a határozat helybenhagyását kérte, állította, hogy nyilvántartásba vétele és választási tevékenysége jogszerű.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[12] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[13] A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

[14] A Ve. 119. § (2) bekezdése kimondja, hogy a jelölő szervezetet a képviseletére jogosult személy jelentheti be.

[15] A Ve. felhívott szabályai megkövetelik a választások tisztaságát, a jóhiszemű, a jog céljának megfelelő választási eljárást, ennek keretében alapvető elvárás, hogy jelölő szervezetként csak olyan szervezet kerülhet nyilvántartásba, amelyik jogszerűen működik. Ezért biztosítja a Ve. a jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről szóló határozat elleni jogorvoslat lehetőségét.

[16] Az NVB az Egyesületet a 256/2019. számú határozatával vette nyilvántartásba. E nyilvántartásba vételről rendelkező határozat – ellene előterjesztett kifogás hiányában – jogerőre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az abban foglaltak már nem tehetők vitássá.

[17] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. egyes szabályait jelölte meg jogsértésként, ám ezek alapját az Egyesület törvénytelen működésében, illetve a jelölő szervezet jogosulatlan bejelentésében határozta meg. Állítása szerint tehát a Ve. szabályai az által sérültek, hogy az Egyesület a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásától folyamatos jogsértést valósít meg. Mindezzel a kérelmező lényegében azt állítja, hogy az Egyesület – jogszerűtlen működése miatt – nem lehet jelölő szervezet. Ezt a kérdést azonban az NVB a 256/2019. számú határozatával elbírálta. A folyamatos jogsértésre való hivatkozás nem lehet alap az elmulasztott jogorvoslati kérelem előterjesztésére, a jogorvoslatra nyitva álló törvényi határidő meghosszabbítására.

[18] A kérelmezőnek a Ve. szabályainak megsértése körében a választási szabályok megsértését kellett volna bizonyítania. E helyett azonban az Egyesület működésének, illetve képviseletének jogsértő jellegét állította. E kérdések megítélésére azonban az NVB-nek hatásköre nincs, a civil szervezetek választáson kívüli tevékenységét, működése jogszerűségét a választási bizottság nem ellenőrizheti, nem felügyelheti. Ennél fogva azt sem vizsgálhatja, hogy tartott-e az egyesület közgyűlést, adott-e le mérleget, beszámolót, megtörtént-e a tisztújítás, illetve van-e törvényes képviselője. E kérdések tekintetében az NVB jogsértést nem állapíthat meg, ez által – amint azt a támadott határozat is tartalmazza – nem lelhető fel ok-okozati kapcsolat a Ve. kérelmező által felhívott szabályaival.

[19] A fentiek szerint az NVB eleget tett a tényállás megállapítására vonatkozó törvényi kötelezettségének, a rendelkezésre álló adatok megfelelő értékelésével állapította meg a tényállást, amelyből helytálló következtetésre jutott a kérelmező kifogását illetően.

[20] A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára figyelemmel helybenhagyta.

Záró rész

[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7)  bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[22] A felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdésének megfelelően az állam viseli.

[23] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. október 3.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró