Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.270/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: ()

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Schubert Magdolna ügyvéd ()

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 2. napján kelt 121/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 121/2022. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A kifogás

[1] Dr. H. P. F. magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) 2022. március 1-jén elektronikus úton kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) Magyarország Kormánya, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által alapított „Kövess minket 2022 Kft.” (a továbbiakban: 2022 Kft.), valamint a FIDESZ és a KDNP megbízásából Pécs városában, Baranya megyében és az országban kihelyezett óriásplakátok miatt arra hivatkozással, hogy azok súlyosan sértik az 1993. évi XXXI. törvény által kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének első kiegészítő jegyzőkönyve III. cikkében megfogalmazott szabad választáshoz való jogát, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe foglalt, a politikai és más véleményre tekintet nélküli alapjogai biztosításához fűződő jogát, amit a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve szerint kellene számára biztosítani. Jogsérelmének legfőbb oka, hogy a hirdetmények kihelyezése súlyosan sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott, az  esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között alapelvet, az Alaptörvény C cikk (2) bekezdését: a kizárólagos hatalomgyakorlásra törekvést tiltó rendelkezést, a Q cikk (3) bekezdését: a nemzetközi jog általános szabályainak elfogadásáról szóló állami kötelezettségvállalást,  IX. cikk (2) bekezdését: a szabad tájékoztatás feltételeinek biztosítását, továbbá akadályozza a pártokat az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatuk teljesítésében, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában.

Kérte a törvénysértések megállapítását és a jogsértés orvoslását.

[2] Kifogása 1. pontjában arra hivatkozott, hogy a Magyarország közterületein adófizetői pénzből finanszírozott, a kormányzat mellett és az ellenzéki pártszövetség ellen folyó kampány keretében, kampányolási céllal kihelyezett óriásplakátokon és más hirdetményeken „készült Magyarország Kormánya megbízásából”, valamint „kormányinformáció” feliratok voltak olvashatók, továbbá a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” szlogen. A plakátok sértik az Alaptörvényt és több nemzetközi egyezményt, mivel rajtuk keresztül az állam súlyosan beavatkozott a pártok választási kampányába a kormánypártok oldalán. A szlogent fokozatosan a kampányidőszak alatt felváltották a FIDESZ-KDNP és a CÖF-CÖKA Kft-jének a kampányplakátjai és a kormányzat „Védjük meg a gyerekeket!” szlogenű óriásplakátjai, melyek jó ideig együtt, egymást felerősítve érvényesítették a kormánypártokat támogató ellenzéki pártok ellen szóló reklámhatást.

[3] A kifogás 2. pontjában előadta, hogy a 2022 Kft. által megrendelt, jelenleg utak mentén látható újabb óriásplakátok szintén a pártok választási versenyébe való állami beavatkozás eszközei, ugyanis a CÖF-CÖKA működését állami cégek adományai biztosítják, mely „álcivil” szervezetek a kormánypártok választási céljait népszerűsítik állami pénzből, így a „Főnöknek van egy klónja: mini Feri” óriásplakát kihelyezése szintén a pártsemlegességbe való súlyos állami beavatkozásnak minősül.

[4] A kifogás 3. pontjában foglaltak szerint a kampányidőszak első napjaiban megjelent, a FIDESZ-KDNP választási plakátjain, hirdetményein szerepel az „Előre menjünk, ne hátra!” szlogen, ami az állam által milliárdokért terjesztett „Magyarország előre megy! Nem hátra.” kampány szlogenjére rímel, a két kampány szlogen hasonlósága és együtt értelmezhetősége nem véletlen, ez egy közös kampány közös tervezéssel, koordinálással. A Kormány alkotmányellenes választási kampánya és a FIDESZ-KDNP választási kampányának kampányelemei összetartoznak, az állami beavatkozás az egész, közösen tervezett és közösen koordinált kampány tekintetében megállapítható.

[5] A kifogás 4. pontjában a kérelmező a kampányidőszak kezdetét követően „Védjük meg a gyerekeket! Április 3-án szavazzunk nemmel!” szövegű, „Magyarország Kormánya megbízásából” felirattal megjelent kampányplakátokkal kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 67. § (3) bekezdése alapján ilyen plakát kihelyezésére nem lett volna lehetőség. Az Nsztv. 67. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésével a Kormány a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját megsértve, a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” szlogenű óriásplakátokat a „Védjük meg a gyerekeket!” szlogenű plakátokkal felcserélve a kampányidőszakban folytatja az alkotmányellenes politikai kampányát úgy, hogy azzal a kormánypártok választási programját és kampányát támogatja az ellenzéki pártok ellenében. A „Védjük meg a gyerekeket!” kampány sérti a Ve. 2. § e) pontját is.

[6] Összegezte előadását, és hivatkozott az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozata indokolás 4. rész 2.2. pontjának (2) bekezdésére, valamint a nyugat-európai alkotmánybírói gyakorlatra. Hangsúlyozta, hogy a szabad választáshoz fűződő jog olyan alapvető jog, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezményének első kiegészítő jegyzőkönyve III. cikke is biztosít.  Véleménye szerint az ellenzéki szavazóknak a szabad választáshoz való joga azáltal korlátozott, hogy az állam szinte korlátlan anyagi, és a közhatalom-gyakorlásán alapuló nem anyagi erőforrásai miatt olyan erőfölényben van a pártokhoz képest a közvélemény alakításáért folyó versenyben, ami a választás kimenetelét is képes befolyásolni a kormánypárti szavazók javára.

[7] Beadványa mellékleteként óriásplakátokat ábrázoló 4 fényképfelvételt és a fidesz.hu oldalról készített két képernyő fotót csatolt.

Az NVB határozata

[8] Az NVB a 121/2022. számú határozatával a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasította.

[9] Indokolásában a kifogás első részében, a plakátok fellelhetősége körében ellentmondást állapított meg, mivel a kérelmező szerint a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” plakátokat felváltották a FIDESZ-KDNP, a CÖF-CÖKA és a „Védjük meg a gyerekeket!” plakátok, de azok egyidejűleg is láthatóak voltak, majd azt rögzítette, hogy a pécsi utcákon már nem találhatóak meg a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” plakátok. Az NVB a Ve.-nek a kifogás benyújtása időpontját szabályozó 209. § (1)-(2) bekezdései és a benyújtott bizonyítékok alapján megállapította, a kérelmező nem bizonyította, hogy a sérelmezett plakátok a kifogás benyújtását megelőző harmadik napon még láthatóak voltak, és a kifogását akkor nyújtotta be, amikor a sérelmezett állapot még fennállt. A fényképfelvételek 2021. december 19-én és 2022. február 17-én készültek. A Ve. 10. § (1) bekezdésében rögzített jogvesztő határidőre tekintettel a bizonyítékként csatolt 2022. február 17-ei képpel kapcsolatban legkésőbb 2022. február 20-án 16.00 óráig lehetett volna kifogást előterjeszteni, így az 2022. március 01-jén már elkésett. Az NVB a Ve. 215. § b) pontja alapján ezért a kifogást e részében érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[10] A kifogás második része, a CÖF-CÖKA választási kampány idején kifejtett tevékenysége vonatkozásában az NVB rögzítette, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. A kérelmező kizárólag a működés finanszírozása okán támadta a szervezeteket, így a kifogást e részében hatáskör hiányában, a Ve. 215. § d) pontja alapján szintén érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[11] A kifogás harmadik részével kapcsolatban megállapította, hogy a kérelmező által előadottakkal ellentétben nem a Kormány jelenít meg a FIDESZ-KDNP kampány szlogenjéhez hasonló szlogent, hanem a FIDESZ-KDNP kampányol a Kormány által kampányidőszakot megelőzően közzétett szlogennel. Utalt a Kvk.III.37.421/2018/8. számú kúriai végzésre, amelyben a Kúria kifejtette, hogy a jelölőszervezetek nem csak jogosultak kampánytevékenység folytatására, de nem tiltott a kormányzattal való egyetértésük sem, amelyre is figyelemmel a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

[12] A kifogás negyedik része tekintetében hivatkozott a választási és népszavazási kúriai joggyakorlat elemző csoport összefoglaló véleményének 197. oldalán kifejtettekre, mely szerint a Kormány az általa kezdeményezett országos népszavazási eljárásban az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése és az Nsztv. 5. §-a értelmében a szervezőkkel azonos státuszban jár el, vagyis az általa kezdeményezett népszavazási eljárásban megilleti a kampánytevékenység folytatásának joga, melyet az Nsztv. 66/A. §-a is rögzít. Mindezek alapján a Kormánynak az általa kezdeményezett országos népszavazáson a „Védjük meg a gyerekeket!” szlogenű plakátokkal kapcsolatos magatartása nem sérti a Ve. alapelveit, így a Ve. 220. §-a alapján a kifogást e részében is elutasította.

A felülvizsgálati kérelem

[13] Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, kérte a megváltoztatását, a hivatkozott alapjogai megsértésének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés c), e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésének megállapítását, és a Ve. 218. § (1) bekezdés alapján a jogsértés orvoslását.

[14] 1. A kifogás elkésettség okán történő elutasításával kapcsolatosan előadta, hogy az időben is folytonosságot mutató kormányzati kampányplakát-dömping hatásmechanizmusa folyamatosan érvényesül, így a 3 napos határidő lejártára és a kifogás elkésettségére hivatkozás alaptalan. Álláspontja szerint a több hónapon át, egészen a kampányidőszak első hetéig adófizetői pénzből folytatott kormányzati kampány hatása ma is komolyan érvényesül és jelentősen felerősíti a Ve. szerinti kampányidőszak kormánypárti kampányának hatását. A Kormány „Magyarország előre megy! Nem hátra.” kampánya által okozott jogsérelem érdemi kivizsgálásának mellőzése ezért indokolatlan és törvénysértő.

[15] 2. A CÖF-CÖKA választási kampány idején kifejtett tevékenységét sérelmező döntéssel kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy nem pénzügyi vizsgálatot kért az NVB-től, hanem a jogsérelem megtörténtének megítélését a bizonyítékok alapján. A döntéshozónak egyértelmű bizonyíték állt rendelkezésre a szervezetek állami forrásokból működéséről, az abból finanszírozott politikai tevékenységről, így a kifogás e részének elutasítása is alaptalan.

[16] 3. A kifogás harmadik részére vonatkozó NVB döntéssel kapcsolatosan kifejtette, annak feltételezése, hogy a Kormány korábbi kampányához nagyon hasonló („Magyarország előre megy! Nem hátra.”), a Kormány kampányára építő FIDESZ-KDNP szlogen („Előre menjünk, ne hátra!”) minden ezt alátámasztó körülmény ellenére teljesen független egymástól, és egy nem egységes irányítás alatt álló közös kampánnyal állunk szemben, észszerűtlen és életszerűtlen, ezért annak, hogy a Kormány több hónapon át tartó plakátkampánya előzte meg a kormánypártok plakátját és nem fordítva, érdemi jelentősége nincs. Utalt a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésére. A Kormány tájékoztatónak nevezett, de valójában a kormánypártok kampányát segítő kampánya sérti a pártok esélyegyenlőségét. Az NVB a két kampány összefonódására vonatkozóan megfogalmazott érveit nem említő, alapjogait (és a jelölő szervezetek jogait is) megsértő, az érdemi értékeléstől eltekintő döntése megalapozatlan és törvénysértő.

[17] 4. A kifogás negyedik részének elutasításával kapcsolatban sérelmezte, az NVB elmulasztotta a kifogásában is említett körülményeknek a vizsgálatát és értékelését, így azt, hogy a népszavazásra az országgyűlési választással azonos időpontban kerül sor. Ezt az Nsztv. biztosítja, azonban a jogszabály módosítás nem érintette a Ve. azon rendelkezését, mely a hazai és a nemzetközi bírói gyakorlat szerint is a szabad választás megtartásának alapfeltétele: a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének a biztosítása. Bár az Nsztv. elvileg lehetővé teszi a Kormány kampánytevékenységét is a népszavazási eljárásban, azonban a Ve. szabad választást garantáló rendelkezéseiben megfogalmazottak miatt kampányidőszakban a Kormánynak erre nincs törvényes lehetősége. A népszavazás sikere érdekében ebben az időszakban legfeljebb a Kormány népszavazási céljait támogató pártok, az állampolgárok és nem a kormányzati finanszírozású civilszervezetek végezhetnek kampánytevékenységet. Változatlanul fenntartotta a kifogásában előadott jogi érveit.

A Kúria döntése és jogi indokai

[18] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.

[19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem alapján a sérelmezett határozatot a Ve. 231. § (4) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálta, követve annak a kifogás 1-4. pontjaihoz igazodó tagolódását.

[20] A kifogás 1. részében, az NVB határozat [12] bekezdése alapján a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy jogszerű volt-e az NVB bizonyíték értékelésen alapuló, érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntése.

[21] Rögzíti a Kúria, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

[22] A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának, és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.

[23] A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

[24] A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A (2) bekezdés értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

[25] A kérelmező a sérelmezett óriásplakátok kihelyezésére vonatkozóan 2022. március 01. napján bizonyítékként 2021. december 19-én és 2022. február 17-én készült fényképfelvételeket csatolt.

[26] A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A (2) bekezdés alapján a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartalma alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. Az óriásplakátok kihelyezése esetében nem egyszeri az elkövetés, hanem folyamatosan fennáll a tevékenység, így a jogorvoslati határidő tekintetében a Ve. 209. § (2) bekezdése alkalmazandó.

[27] Az NVB határozatában helytállóan mutatott rá arra, a kérelmező kifogása 1. pontjában azt adta elő, hogy: „ma már a pécsi utcákon nem láthatók a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” óriásplakátok.”. A kérelmező e kijelentése, továbbá a becsatolt fényképfelvételek készítésének időpontjai nem igazolják a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtásakori, illetőleg a benyújtást megelőző harmadik napon való fennállását. A kormányzati tevékenység (óriásplakátok kihelyezése) vitatása 2021. december 19-én és 2022. február 17-én készült bizonyítékokon: fényképfelvételeken alapul, amelyek készítésétől számítottan a kifogás 2022. március 1. napján történt előterjesztése a törvényi szabályozás alapján elkésettnek minősül. Jogszerűen, a bizonyítékok megfelelő értékelésével döntött ezért az NVB, a kifogás e részének elkésettsége okán, az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról.

[28] A kifogás 2. pontja tekintetében a Kúria a Ve. 208. §-ának értelmezésével vizsgálta az NVB hatáskörét. A kifogás e részében a kérelmező a CÖF-CÖKA működésének finanszírozása okán sérelmezte a szervezetek óriásplakát kihelyező tevékenységét. Az NVB helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező tartalmában a CÖF-CÖKA működésének finanszírozását támadta.

[29] A Ve. 2. § (1) bekezdése szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.

[30] A Kúria a Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésében már megállapította, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 8. § és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. Ebben a körben a Kftv. az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre. A Kftv. az NVB-t érintően a 4. § (2) bekezdésében telepít hatáskört kizárólag a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeg tekintetében.

[31] A Kúria megállapította, a Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ilyen rendelkezéseket meg sem jelölt. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne.

[32] Helytállóan döntött akként az NVB, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését így nem kellett elvégeznie.

[33] A kifogás 3. pontja alapján az NVB-nek azt kellett vizsgálnia, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség sérelme a kormánypártoknak a Kormány korábbi kampányában használt szlogenjére („Magyarország előre megy! Nem hátra.”) rímelő szlogen („Előre menjünk, ne hátra!”) használatával megállapítható-e.

[34] Az NVB álláspontja szerint nem a Kormány jeleníti meg a FIDESZ-KDNP kampányszövegét, hanem éppen a FIDESZ-KDNP kampányol a Kormány szlogenjével, mely a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzése alapján nem tiltott.

[35] A Kúria - összhangban a Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzés [21] bekezdésében foglaltakkal - megállapította, önmagában az a körülmény, hogy a kormánypártok a kormányzati kommunikációban megjelenő üzeneteket használnak kampányuk során, nem jogsértő, a választási kampány során ugyanis a kormánypártok képviselik a kormányzat álláspontját. A Kormány által közzétett óriásplakátokon megjelenített szlogent a pártok felhasználhatják, melyre tekintettel az NVB helyesen döntött a kifogás elutasításáról, figyelemmel arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség megsértése nem állapítható meg.

[36] A kifogás 4. pontjában az NVB-nek arról kellett állást foglalnia, hogy a Kormánynak a népszavazási eljárás alatt, a népszavazás körében folytatott kampánya sérti-e a Ve. 2. § c) és e) pontjaiban foglaltakat. Az NVB utalt a Kúria választási, népszavazási joggyakorlat elemző csoportjának véleményében foglaltakra, arra, hogy a Kormány az általa kezdeményezett országos népszavazási eljárásban kampánytevékenységet folytathat.

[37] A Kúria több eseti döntésében (Kvk.II.37.890/2016/3., Kvk.IV.37.848/2016/3., Kvk.II.37.478/2014., Kmk.I.37.723/2016/3.) vizsgálta a Kormánynak az országgyűlési képviselők választásában és a népszavazási eljárásban betöltött szerepét. Egyértelműen megállapította, hogy a Kormány, valamint a hatáskörében eljáró központi államigazgatási szervek és a települési önkormányzatok a Ve. 1. §-2. §-aira tekintettel nem alanyai a választási eljárásnak, ugyanakkor tevékenységük a kampányidőszakban kétségkívül érinti a választásokkal kapcsolatos egyes közjogi viszonyokat. Ebből következően a Kormánynak a választási eljárásban semleges pozíciót kell elfoglalnia, azonban a választási eljárás során is feladat- és hatáskörébe tartozik a tájékoztatás, az információk szolgáltatása. A népszavazási eljárásban az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése és az Nsztv. 5. §-a alapján a Kormány aktív szereplő, a népszavazás szervezőjeként a Ve. alapján jogosult a választói akarat befolyásolására, „politikai vélemények” kifejtésére.

[38] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített alapelv a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényre juttatása kifejezetten az országgyűlési választásokhoz kapcsolódik, a parlamenti demokrácia, a politikai pluralizmus alapjaként értelmezhető. A Ve. elsősorban a választójog gyakorlásával összefüggésben tartalmaz alapelvi szabályozást, a népszavazásra vonatkozó politikai alapjog tartalmát az Alaptörvény és elsődlegesen az Nsztv. szabályozza. A népszavazási eljárásban a Ve. másodlagos, szubszidiárius jellegű.

[39] A Kormányt az általa kezdeményezett népszavazási eljárásban az Nsztv. 2018. december 28. napjától hatályos 66/A. §-ának beiktatásával a szervezők számára biztosított jogok illetik meg, melyből következően nem kell, hogy semleges maradjon.

[40] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a 2022. április 3-ára kitűzött országgyűlési képviselők választásával egy időben kerül sor a népszavazás lebonyolítására, amelyre a kérelmező is helytállóan hivatkozott. Ezen tény önmagában nem alapozhatja meg a Ve. 2. § c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését. Az országgyűlési képviselők választásának időszakában a Kormánynak a népszavazási kérdést népszerűsítő megnyilvánulása, plakátok kihelyezése nem eredményezi az alapelvek sérelmét, így az NVB helytállóan döntött a kifogás e részének az elutasításáról is.

[41] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[42] Választási ügyben a kérelmezőnek állításait bizonyítania kell.

Záró rész

[43] A kérelmező az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A § (5) bekezdése szerint meghatározott mértékű - illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

[44] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

[45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

Budapest, 2022. március 9.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró