Kvk.VI.39.390/2022/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.390/2022/4.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ()

A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Biczi Tamás ügyvéd ()

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 247/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 247/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A kifogás

[1] N. A. magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2022. március 23-án a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Csongrád-Csanád Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) kifogást terjesztett elő. Hivatkozott arra, hogy Dr. Márki-Zay Péter Csongrád-Csanád Megye 04. számú választókerületében nyilvántartásba vett képviselőjelölt (a továbbiakban: érintett), illetve a vele együttműködő kormanytvaltok.hu nevű internetes honlap (a továbbiakban: Honlap) megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelölő szervezetek között, illetve az e) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A jogsértést abban jelölte meg, hogy az érintett internetes kampányát az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében külső finanszírozó igénybevételével folytatta.

[2] Kifejtette, hogy a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására jelöltenként legfeljebb 5 millió Ft fordítható. Ezzel szemben az érintett közszereplői Facebook-oldalán csak 2022. március 12-e óta több mint 24 millió Ft értékben jelentek meg olyan hirdetések, amelyeknek finanszírozója a Honlap volt. A kifogáshoz bizonyítékként a Meta Hirdetéstár-jelentés oldaláról készült képernyőfotókat csatolt.

[3] Álláspontja szerint az érintett a Honlap igénybevételével a kampánykiadásokat korlátozó rendelkezéseket megkerülve olyan előnyhöz jutott, amely a többi képviselőjelölt számára nem elérhető, mindez a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását és ezáltal a Ve. megjelölt alapelveinek sérelmét eredményezi.

[4] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel összefüggésében utalt a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 98/2022. és 129/2022. számú határozataira és a Kúriának az utóbbi határozatot helybenhagyó Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére, mely szerint a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságnak nincs hatásköre. Ez a joggyakorlat azonban megítélése szerint nem fenntartható, figyelemmel a Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú döntésére, mely szerint a Kftv. nem minősül ugyan választásra irányuló jogszabálynak, azonban a Ve. érintettsége kimutatható azáltal, hogy a Kftv. megsértése kihat a jelöltek közötti versenyre.

[5] Hivatkozott analógiaként a nevelési intézményekben folytatott választási kampány kérdését érintő, a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben úgy foglalt állást, hogy a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvi sérelmének megállapítására. A Kftv. jelen ügyben megvalósuló sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására.

[6] Kérte a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértők további jogsértéstől eltiltását és bírság kiszabását a jogsértés súlyára és folyamatosságára tekintettel.

Az OEVB döntése

[7] Az OEVB 2022. március 25-én kelt 24/2022. (III. 25.) számú határozatában a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[8] Indokolása szerint a Kftv. rendelkezésének megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. és Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozataiban foglaltakra tekintettel nincs hatásköre.

A fellebbezés

[9] Az OEVB határozatával szemben a kérelmező, mint jelölő szervezet terjesztett elő fellebbezést, jogszabálysértésként hivatkozott a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára, a 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira és a 215. § d) pontjára. Sérelmezte, hogy az OEVB nem vizsgálta kellő alapossággal a kifogást, helytelenül állapította meg a tényállást, ebből adódóan következtetései iratellenesek, indokolása hiányos.

[10] Kérte a határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy az érintett és a Honlap megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban meghatározott alapelveket, kérte eltiltásukat a további jogsértéstől, valamint a kampányköltségek felső határának kiemelten nagy mértékű túllépése miatt bírság kiszabását.

Az NVB határozata

[11] Az NVB az OEVB fellebbezéssel támadott határozatát helybenhagyta.

[12] Indokolásában – a Ve. 231. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végzett vizsgálat alapján - megállapította, hogy a kérelmező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, mivel az NVB [98/2022., 129/2022., 204/2022. és 217/2022. számú], és a Kúria [Kvk.VI.39.270/2022/2. és Kvk.III.39.264/2022/4. számú] döntéseiben ugyanilyen tényállás mellett állást foglalt már abban a jogkérdésben, hogy a választási bizottságoknak van-e hatásköre a Kftv. megsértésén keresztül a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértését állító Ve. 208. § alapján benyújtott kifogás elbírálására, melyet jelen ügyben is irányadónak tekintett.

[13] Rögzítette, hogy Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdései alapján a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni. A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg feladat- és hatáskört.

[14] A Kftv. a választási szervek részéről kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) számára határoz meg feladat- és hatáskört, ezen kívül más választási szerv részére – így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – nem. Az NVI részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

[15] Mindezek folytán megállapította, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében egyetlen választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel, és az a tény sem teremt eljárási jogosultságot, hogy a kifogástevő a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozott.

[16] Rámutatott arra, hogy a Kvk.II.37.395.2014/2. számú kúriai határozat alapjául szolgáló ügyben alkalmazott jogszabály, az Nkt. 24. § (3) bekezdése egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, melynek megítélésére kampányidőszakban a választási bizottságok jogosultak a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok alapján. Ezzel szemben a Kftv. megsértése esetén nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot.

A felülvizsgálati kérelem

[17] Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján, kérte a megváltoztatását és a kifogásban foglaltak teljesítését.

[18] Az érintettség alátámasztása körében a Ve. 221. § (1) bekezdésére és a Kúria ítélkezési joggyakorlatára (Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntésekre) hivatkozva kifejtette, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vették, és mivel az érintett választókerületben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az ellenérdekű jelölt feltételezhetően jogszabálysértő magatartása megalapozza az érintettségét.

[19] Vitatta az NVB azon álláspontját, miszerint nem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére a választási eljárási alapelvek sérelmére hivatkozás, ha a kifogást előterjesztő azzal valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. Megítélése szerint, ha a megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához.

[20] A kifogás nem arra irányult, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állapítsa meg az NVB, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott. A 177/2022. NVB határozathoz hasonlóan jelen esetben is az lett volna megállapítható, hogy a tényállás a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét is felveti, de anélkül is egyértelműen helytálló a választási eljárás alapelveinek sérelmére hivatkozás.

[21] Utalt arra, hogy az NVB félreérti saját gyakorlatát, a Kúria döntése nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben. A hasonló ügyekben, amennyiben a tényállás és az ahhoz kapcsolódó jogi érvelés eltérő irányú döntést indokol, úgy az NVB-nek megvan a jogosultsága, hogy a kúriai döntéstől eltérjen.

[22] Sérelmezte, az NVB határozatában nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztották-e azt a megállapítást, amely szerint a „kormanytvaltok.hu” honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Ennek elmulasztása miatt arról sem tudott dönteni, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampányeszköz, vagy folytatható-e olyan kampánytevékenység, amely igazoltan nem a jelölt vagy jelölő szervezet által finanszírozott. Tételes Ve. rendelkezés hiányában ez csak a választási eljárás alapelvei szerint vizsgálható.

[23] Álláspontja szerint a bizonyítékok alátámasztják, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve, mert az érintett nem maga finanszírozta a hirdetéseit és mindezzel megtévesztette a választópolgárokat, követhetetlenné tette a kiadások áttekintését, a jogszerű és a jogellenes kampányeszközök egymástól elválasztását. Az esélyegyenlőség sérelmét okozta az, hogy az érintett tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, amelyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozata alapján a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz.

[24] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét eredményezte, hogy az érintett olyan forrásokat vont be a kampányba, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ráadásul a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.

[25] Utalt arra, az NVB nem igazolta, hogy van bármilyen létjogosultsága a különbségtételnek az Nkt., illetve a Kftv. választási eljárási alapelvet is sértő tényállásainak megítélése között.

[26] A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt újabb bizonyítékok (képernyőfotók) véleménye szerint megerősítik a kifogást előterjesztő azon állítását, hogy az érintett közösségi oldalon folytatott kampányának átvállalt finanszírozása zajlik. Mindezért nélkülözhetetlen a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítása, a kifogásban kért jogkövetkezmény alkalmazása.

[27] A kifogástevő a Kúria által megküldött felülvizsgálati kérelemre akként nyilatkozott, hogy azzal egyet ért és fenntartja a kifogásában foglaltakat.

A Kúria döntése és jogi indokai

[28] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[29] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, valamint az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza az elektronikus aláírást. A Kúria a fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.

[30] Az NVB - a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasító - OEVB határozatot helybenhagyta, ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy a kifogás elbírálása valóban nem tartozik-e egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[31] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Kúria ítélkező tanácsát köti a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai döntés.

[32] A Kúria a Kfv.III.39.264/2022/4. számú végzésében elvi éllel kimondta, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre, míg a Kvk.III.39.363/2022/3. számú végzésének elvi tartalma szerint a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az NVB-nek nincs hatásköre. Ezekkel egyezően mondta ki a Kúria a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésében, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. A közzétett határozatokban kifejtett elvi tételektől való eltérés a Kúria szerint – az alapul szolgáló tényállás és az alkalmazandó jogszabályok azonosságára figyelemmel - nem indokolt.

[33] A bíróságok a Bszi. 2. § (2) bekezdésének megfelelően biztosítják a jogszabályok érvényesülését. Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabályok megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.

[34] A választójogot Magyarországon az Alaptörvény XXIII. cikke deklarálja, míg a 2. cikk garantálja, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon válasszák.

[35] A demokratikus jogállami működés szempontjából alapvető jelentőségű a választások jogszerű lebonyolítása. Az Alaptörvényen kívül a Ve., mint önálló eljárási törvény biztosít szabályozási hátteret a választás lebonyolításához. A Ve. alapelvként rögzíti, hogy – egyebek mellett – meg kell óvni a választások tisztaságát, meg kell akadályozni a választási csalásokat, biztosítani kell az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, meg kell teremteni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeit.

[36] A Kftv. preambuluma alapján az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítése, a jóhiszemű és rendelltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvása érdekében alkotta meg a Kftv.-t.

[37] A Kftv.-hez fűzött indokolás értelmében annak megalkotását – többek között – az tette szükségessé, hogy ne áramolhassanak korlátlanul a pártok felé a sokszor ellenőrizetlen forrásból származó pénzösszegek, mely a különböző üzleti érdekkörök, sőt külföldi politikai erők befolyását is növelheti a politikai döntésekre. Ezt szolgálják a törvény azon rendelkezései, amelyek jelentős összegű költségvetési támogatást biztosítanak a jelöltek és a jelölő szervezetek részére szigorú elszámolási szabályok mellett, továbbá ezt szolgálja a külföldről származó és belföldi szervezetek által nyújtott adományok elfogadásának megtiltása is.

[38] A Kftv. 1. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A 2. § (6) bekezdése alapján az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adó előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. A 7. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat. A 9. § (4) bekezdése értelmében a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az ÁSZ felhívására a központi költségvetés részére befizetni.

[39] A Kftv. számos, a választási eljárással kapcsolatos feladatkört rögzít az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tétele érdekében. Ennek során pontosan meghatározza és egymástól jól elhatárolja az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatáskörét. A hatáskört törvény állapítja meg, azt jogértelmezéssel, alapelvi rendelkezésekre hivatkozással szűkíteni, vagy tágítani, az egyes hatásköröket keverni nem lehet. A hatáskör garanciális szabály, amely sérül, ha hiányzik a jogszabályi felhatalmazottság az adott döntés meghozatalára.

[40] A kifogástevő által hivatkozott Kftv. 7. § (1) bekezdés megsértésének jogkövetkezménye a Kftv. 9. § (4) bekezdésében meghatározott szankció, amelynek alkalmazására a Kftv. egyértelmű rendelkezése szerint az ÁSZ-nak van hatásköre.

[41] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.

[42] A választási eljárási alapelvek kiemelt jelentőséggel bírnak. Áthatják a választási eljárás egészét, iránymutatásul szolgálnak a választások lebonyolításánál és a választással kapcsolatos jogorvoslatok elbírálásánál.  Hézagpótló szerepet is betöltenek, mert ha egy adott jogviszonyt a Ve. tételes rendelkezései nem szabályoznak, akkor a jogvitát az alapelvi rendelkezések alapján kell eldönteni.  

[43] A választási eljárás alapelvei önmagukban nem értelmezhetők, mindig a konkrét tényállás viszonylatában, azzal összefüggésben vizsgálhatók.

[44] A kérelmező sem csak a Ve. alapelveire hivatkozott, érvelése szerint a Kftv. 7. § (1) bekezdésének megsértésén keresztül sérültek az alapelvek, a Kftv. 7. § (1) bekezdésének megsértésével jutott az érintett meg nem engedett előnyhöz.  A Ve. alapelvi rendelkezéseinek sérelme ezért közvetlenül nem vizsgálható, ezt meg kell, hogy előzze a Kftv. 7. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata. Erre azonban egyik választási szervnek sincs hatásköre. 

[45] A Ve. rendelkezései alapján a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt előterjesztett kifogás elbírálására – főszabály szerint – a választási szerveknek van hatáskörük. A Kftv. megalkotásával azonban a jogalkotó ebből az általános jellegű felhatalmazásból – a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel a Ve. alapelveinek hatékonyabb érvényesülése érdekében - leválasztotta a kampányköltségekkel kapcsolatos szabályok megsértéséből fakadó alapelvi jogsérelmeket, és elbírálásukat a szakértelemmel rendelkező pénzügyi ellenőrző szervek hatáskörébe utalta. A törvény által telepített hatáskörök nem keverhetők, ugyanazt a tényállást, ugyanazon alapelvi rendelkezések alapján nem bírálhatja el két különböző szerv még akkor sem, ha bizonyos, választási eljárással kapcsolatos hatáskörrel rendelkeznek is. A kérelmező által kifejtett jogértelmezés jogbizonytalansághoz vezetne, de sértené a tisztességes eljáráshoz való jogot is.

[46] Hatásköri szempontból az Nkt. nem hasonlítható a Kftv.-hez, mert míg ez utóbbi törvény tételesen meghatározza a kampányköltségek tekintetében hatáskörrel rendelkező egyes szerveket, addig az Nkt. által meghatározott általános tilalommal összefüggésben nem telepít hatáskört egyetlen szervre sem. Ezért érvényesülhet a Ve. általános hatásköri szabálya.        

[47] A bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a Kúria rámutat még arra, hogy a Kúriának az előtte fekvő jogvitát, a konkrét felek között felmerült egyedi ügyet kell elbírálnia a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés és felhozott indokok mentén, az e körön kívül eső, a választási kampányban előforduló bizonyos tendenciák, jelenségek értékelésére, jogi megítélésére nincs lehetősége.     

[48] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó vizsgálat nélkül a Ve. alapelvi rendelkezéseire való hivatkozás nem értelmezhető, a Kftv. 7. § (1) bekezdése megsértésének megállapítására pedig egyik választási szervnek sincs hatásköre, így a bizonyítékokat sem kellett értékelniük, ezért helytállóan döntött az NVB akként, hogy az OEVB 19/2022. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyta.

[49] Mindezek folytán a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a támadott határozatot helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[50] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az NVB-nek nincs hatásköre.

Záró rész

[51] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül, mely miatt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (6) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

[52] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

[53] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró