A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.407/2022/4.
A tanács tagjai:
Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
A kérelmező: ()
A kérelmező képviselője: Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd )
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 268/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2022. március 29-én 21:02-kor, a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP) 2022. március 30-án 14:42-kor kifogásokat nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató) által 2022. március 28-án a tenyek.hu oldalon közzétett videó tartalma miatt, melyben a médiatartalom-szolgáltató műsorvezetői és hírigazgatója Orbán Viktor melletti szavazásra buzdítanak.
[2] Hivatkozásaik szerint a médiatartalom-szolgáltató a videónak a tenyek.hu oldalon való közzétételével megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) és (3) bekezdéseiben rögzített kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztasága, a c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
Az NVB határozata
[3] Az NVB a kifogások folytán indult ügyek egyesítését követően, a 2022. április 2. napján meghozott 268/2022. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogásokat elutasította.
[4] Indokolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása alapján megállapította, hogy a tenyek.hu oldal nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás, hanem internetes sajtótermék. Érvelése szerint az Mttv. 203. § 44. és 47. pontjaiban meghatározott definíciókból következően a műsorszám közzététele rádiós, illetve audiovizuális (televíziós) médiaszolgáltatásra vonatkoztatható, internetes sajtótermékre nem. A kifogásokban hivatkozott Mttv. 12. §-a nem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, hogy az ott megfogalmazott követelményeket alkalmazni kellene az internetes sajtótermékekre is, következésképpen alaptalanul hivatkoztak a kifogástevők az Mttv. 12. § (2) és (3) bekezdéseinek megsértésére.
[5] Az alapelvi sérelem vizsgálata körében a Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzésben foglaltakat - amely az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatára utal vissza - irányadónak tekintve megállapította, hogy a kifogástevők nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy az internetes sajtótermék a Kúria végzésében megfogalmazott mértékben, tehát „nagyrészt” közpénzből működne. Mindebből következően, azzal szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása sem kérhető számon olyan módon, ahogyan az a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek esetében megtehető.
[6] Rögzítette továbbá, hogy az Mttv. megsértésének és a hivatkozott kúriai határozatban foglaltakkal tudatosan szembeszegülő magatartás hiányában a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelvek megsértése sem volt megállapítható.
[7] Megállapította, hogy az internetes sajtótermékkel kapcsolatban a választási kampányidőszakban a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie. A szerkesztési gyakorlatot a Ve. követelményei nem korlátozhatják, következésképpen a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg.
[8] A NVB határozatával szemben az MSZP bírósági felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozat kifogásának megfelelő megváltoztatását és annak megállapítását kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján, hogy a médiatartalom-szolgáltató és annak munkatársai megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), valamint e) pontjaiban foglalt alapelveket; kérte továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a médiatartalom-szolgáltató eltiltását a további hasonló jogszabálysértéstől; valamint a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján vele szemben a Ve. 152. § (2) bekezdése szerinti bírság kiszabását.
[10] Az érintettségével kapcsolatban a Ve. 222. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással előadta, hogy az ügyben természetes személyként érintett, így jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására. A kampánytevékenység a választói akaratának befolyásolására törekedett és arra alkalmas is volt, mert a kifogásolt videóval a tenyek.hu oldalon találkozott.
[11] Kiemelte továbbá, a választási eljárás során különösen fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a választásra irányadó jogszabályok, illetőleg a választási eljárás alapelvei a lehető legszélesebb körben érvényesüljenek, az esetleges törvénytelenségek napvilágra kerüljenek és a megfelelő jogorvoslati eljárás keretei között a választások törvényes rendje helyreállítható legyen.
[12] Előadta, hogy a bírósági felülvizsgálatot – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdéséből levezethető jogorvoslati alapjogra figyelemmel – a választási eljárásban a Ve. 222. § (1)-(2) bekezdései biztosítják. Az Alaptörvényben meghatározott jogorvoslathoz való jog – ezzel ellentétes rendelkezés hiányában – kiterjed a választási szervek által hozott döntések elleni jogorvoslatra is.
[13] Az ügy érdemét illetően kifejtette, hogy az Mttv. 12. § (3) bekezdése szerinti korlátozás kiüresítésével járna, ha tartalmilag azonos műsorszámok eltérő megítélés alá esnének attól függően, hogy azokat milyen felületet használva sugározzák, mutatják be.
[14] A médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátozhatósága kérdése körében kiemelte, hogy a támadott határozat ellentétes mind az Alkotmánybíróság határozataiban [165/2011. (XII.20.) AB határozat, 1/2007. (I.18.) AB határozat], mind a Kúria Kvk.I.37.469/2018/2. számú határozatában megjelenő joggyakorlattal.
[15] A Kúria felhívására az érintett médiatartalom-szolgáltató a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmére részletes nyilatkozatot tett, amelyben elsődlegesen az NVB határozat helybenhagyását kérte. Másodlagosan, illetve harmadlagosan a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérte arra figyelemmel, hogy azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be, továbbá mert az nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdésben foglalt kötelező elemeket.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség.
[17] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése deklarálja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
[18] A Ve. 14. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[19] A Ve. 208. §-a kimondja, hogy a kifogást a választásra irányuló jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[20] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[21] A kiemelt törvényi rendelkezésekből következik, hogy a Ve. a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak körét lényegesen szűkebben határozza meg, mint a kifogás előterjesztésére jogosultak körét. Kifogást a Ve. 208. §-ában meghatározott személyek minden további feltétel nélkül benyújthatnak, viszont a bírósági felülvizsgálat iránt már csak az nyújthat be kérelmet, aki az ügyben érintett. Ezért pusztán a kifogás benyújtásának, illetve annak NVB általi elbírálásának tényéből nem következik automatikusan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésének lehetősége, mert ahhoz a Ve. az ügyben való érintettséget, mint többletfeltételt támasztja.
[22] Az Alkotmánybíróság több határozatában is megerősítette, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az érintettség fogalmát nem határozza meg, ezt mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el [3081/2014. (IV.1.) AB határozat, 3082/2014. (IV.1.) AB határozat és a 3097/2014. (IV.11.) AB végzés].
[23] Az érintettség fennállását a kérelmezőnek kell igazolnia. E körben azt kell alátámasztania, hogy a választási ügy nyilvánvalóan befolyással van saját jogi helyzetére, közvetlen hatása van jogaira, kötelezettségeire. Az általános indokokra, a közérdek védelmére, illetve a jogorvoslathoz való jogra hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – az érintettséget nem alapozza meg.
[24] Önmagából abból a tényből, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztője természetes személy, még nem következik az Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége. Amellett, hogy a kérelmező az érintettsége körében még a választópolgári minőségére sem hivatkozott, a Kúria következetes és töretlen joggyakorlata azt támasztja alá, hogy pusztán a választópolgári minőségre történő hivatkozás sem elegendő a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztéséhez, az erre alapított érvelés a jogorvoslati kérelem alanyi jogon történő benyújtásának elfogadását jelentené, ami ellentétes lenne a Ve. érintettségi klauzulájával [Kúria Kvk.I.37.510/2019/2.].
[25] A bírósági felülvizsgálattal támadott határozatában az NVB a kérelmező kifogását elutasította. A kifogás tárgya egy weboldalon közzétett videó tartalma volt. A videóban elhangzottak nem a kérelmezőről, de nem is konkrétan a kérelmezőhöz szóltak, következésképpen az ügy a kérelmező jogát, kötelezettségét közvetlenül nem érintette, saját jogi helyzetét nem befolyásolta, a felvétel tartalma és a kérelmező között közvetlen és nyilvánvaló kapcsolat nem mutatható ki.
[26] A választási alapelvek, a Ve.-ben foglaltak és az alkotmányos követelmények tiszteletben tartása, a választási eljárás törvényes lebonyolítása, továbbá a választási bizottságok függetlenségének megőrzése a választások tisztaságának alapvető feltétele, általános közérdek. Ez azonban önmagában nem alapozza meg a természetes személy kérelmező ügyben való érintettségét. Az érintettséghez ennél több kell, a töretlen bírói gyakorlat szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat [Kúria Kvk.37.549/2018/2., Kvk.III.39.360/2022/5.].
[27] Az Alaptörvény általánosságban biztosítja a jogorvoslathoz való jogot, az alapjog részletes kifejtését azonban törvényi szabályozásra bízza. A Ve. 208. §-a és 222. § (1) bekezdése világos és egyértelmű szabályrendszere határozottan elkülöníti a kifogás benyújtására és a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslati jog a törvényi rendelkezések keretei között gyakorolható, ha a jogszabály a jogorvoslat igénybevételének feltételeként többletkövetelményt támaszt, akkor a jogorvoslatot csak az annak megfelelő személy veheti igénybe.
[28] Kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló érintettség hiányában a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére annak ellenére nem jogosult, hogy az NVB az ő kifogását (is) érdemben bírálta el.
[29] A kérelmező érintettségének hiányában a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[30] Bírósági felülvizsgálati kérelmet csak az ügyben érintett személy nyújthat be. Nem alapozza meg az érintettséget önmagában az, hogy a kérelmező természetes személy.
Záró rész
[31] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás illetékmentes.
[32] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerinti eljárásban bírálta el.
[33] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 9.
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró