Kvk.VII.39.378/2022/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.378/2022/4.

A tanács tagjai:

Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Farkas Katalin bíró

A kérelmező: FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség …

A kérelmező képviselője: … ügyintéző: Dr. Biczi Tamás László ügyvéd …

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 235/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 235/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Egy magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23-án kifogást nyújtott be a Somogy Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) amiatt, hogy … Somogy megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) közszereplői Facebook oldalán 2022. február 17-e óta több mint 817.000 forint értékben jelent meg hirdetés, amelynek finanszírozója a … nevű internetes honlap volt.

[2] Álláspontja szerint a Jelölt olyan tevékenységet folytat, amely az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, kampánykiadásokat korlátozó rendelkezés megkerülésére irányul, amely szerint a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat. Ezen keresztül pedig sérül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvását, c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, és e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró alapelv. Analógiaként hivatkozott a nevelési intézményekben folytatott választási kampány kérdését érintő Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatra, amelyben a Kúria megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének megszegése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.

[3] Kifogásában annak megállapítását kérte, hogy a Jelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azáltal, hogy a Jelölt internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülésével folytatták, egyúttal kérte eltiltásukat a további jogsértéstől.

A Somogy Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság elsőfokú határozata

[4] Az OEVB a 29/2022. (III. 24.) számú, fellebbezett határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 215. § d) pontja alapján.

[5] Határozatának indokolásában kiemelte, hogy a Kftv. a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört.

A fellebbezés

[6] A kérelmező fellebbezésében az OEVB határozatának megváltoztatását, és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte.

[7] A hatáskör hiányára vonatkozó érvelést megalapozatlannak tartotta, mert az elbírálandó jogsértés a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. alapelveinek sérelme, nem pedig önmagában a Kftv. sérelme. Az OEVB határozata nem oldotta fel azt az ellentmondást, amely a választásra nem irányadó jogszabályok és a Ve. alapelveinek sérelme közti összefüggés kapcsán kialakult. Álláspontja szerint következetlen annak megítélése, hogy a választásra nem irányadó jogszabályok sérelme okoz-e választási eljárási alapelvi sérelmet. Hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatára. Álláspontja szerint az Nkt. és a Kftv. jelöltek általi megsértése között sem olyan ténybeli, sem olyan jogi eltérés nem lelhető fel, amely alapot adna az eltérő megítélésre.

A Nemzeti Választási Bizottság másodfokú határozata

[8] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. március 30-án kelt, felülvizsgálni kért határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján.

[9] Határozatának indokolásában utalt arra, hogy a 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket. A Kúria sem csupán egyetlen határozatában rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, a Kvk.III.39.264/2022/4. és a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozatokat a jelen ügy elbírálása során is irányadó, követendő joggyakorlatnak tekintette. Rámutatott, hogy az NVB és a Kúria is a kifogástevő által analógiaként felhívott – az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító – Kvk.II.37.395/2014/2. számú kúriai végzés ismeretében hozta meg az említett döntéseit. Kifejtette, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdése konkrét tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, amely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok, a jogkövetkezmény e bizottságok határozatában jelenhet meg. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben a Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: MÁK), a Kftv. 7. § (1) bekezdésének sérelme esetén felmerülő jogkövetkezmények nem választási bizottsági döntés formájában jelennek meg, hanem azok alkalmazására a MÁK rendelkezik hatáskörrel. Így nem foghat helyt a kérelmező érvelése, amely – az Nkt. kapcsán érvényesülő joggyakorlatra hivatkozva – megállapíthatónak tekinti Ve. alapelveinek a sérelmét a Kftv. szabályainak megsértése okán. Ennélfogva a Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre irányuló érvelést nem tartotta alaposnak. A Kúria ezen döntése mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható, és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

[10] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte.

[11] Hangoztatta, hogy a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzése nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben. A Kifogástevő nyilvánvalóan nem e kúriai végzés felülvizsgálatát kérte, hanem az abban foglalt jogi álláspont fenntartása ellen érvelt. Ha egy adott ügyben a megállapított tényállás és a felmerülő jogi érvek eltérő irányú döntést indokolnak, akkor a korábbi kúriai végzéstől el lehet térni.

[12] Kifejtette, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseit, valamint 208. §-át, mert figyelmen kívül hagyta a választási eljárási alapelvek bizonyítékokkal alátámasztott sérelmét. A kifogás nem a Kftv. rendelkezései megsértésének megállapítására irányult; a tényállás ugyan felveti a választási eljáráson kívüli szabályok (Kftv.) sérelmét, de enélkül is fennáll a választási eljárás alapelveibe ütközés. Az NVB – téves megközelítése miatt – elmulasztotta a tényállás tisztázását, határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegéről értekezett, és nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, hogy a … honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Emiatt pedig arról sem döntött, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampány, amely névlegesen nem a jelölt vagy a jelölő szervezete által finanszírozott. A kérelméhez újabb bizonyítékokat csatolt, kiemelve, hogy a Jelölt kampányköltései tovább emelkedtek.

[13] Hibásnak tartotta az NVB Nkt.-analógiát elvető érvelését. Nézete szerint nem világos, miért lehetne különbséget tenni az Nkt.-t, illetve a Kftv.-t érintő, választási eljárási alapelvet is sértő tényállások megítélése között. A Kvk.II.37.395/2014/2. számú kúriai végzés lényege, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének megsértése önmagában megalapozza a Ve. alapelvi sérelmének megállapítását, az oktatási jogszabály megsértése jogtalan előnyhöz juttatja a jogsértő jelöltet, amely analógia pontosan lefedi a jelen ügyben vizsgált tényállást. A Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja is konkrét tilalmat fogalmaz meg, az Nkt. és a Ve. pedig nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést sem, amely a nevelési-oktatási intézményben folytatott politikai tevékenység tilalmának megszegése esetére megállapítaná a választási bizottságok hatáskörét. A Kftv. által meghatározott hatásköri szabályok a kampánykiadások utólagos elszámolására vonatkoznak, a választási bizottságok hatásköre a választási eljárás alapelveinek törvénysértő gyakorlat folytán bekövetkezett sérelme kapcsán állapítható meg. Hangsúlyozta, hogy ha a megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához.

[14] A Kúria megkísérelte a kifogással érintettek nyilatkoztatását. A Jelölt a nyilatkozattételi lehetőségével nem élt, a … honlap értesítéséhez nem állt rendelkezésre adat.

A Kúria döntése és jogi indokai

[15] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – nem alapos.

[16] A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, a jelen jogvitában érintett jogkérdésben érdemben már állást foglalt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kvk.III.39.264/2022/4. és Kvk.VI.39.270/2022/2., valamint a Kvk.III.39.363/2022/3., Kvk.V.39.373/2022/5. és Kvk.VI.39.377/2022/3. számú határozataiban. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az eltérés lehetőségével kapcsolatban kifejtettekre kiemeli: a korábbi kúriai határozatoknak kétségtelenül nincs normatív ereje, mindazonáltal a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Kúria ítélkező tanácsát a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatai jogkérdésekben kötik. Azoktól csak előzetes döntéshozatali indítvánnyal jogegységi eljárást kezdeményezve térhetne el, ezt azonban a választási ügyekben az eljárás sommás jellege, a Ve. 228. § (2) bekezdése szerinti határidő – amely szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönteni kell – nem teszi lehetővé.

[17] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Kúriának a Ve. 208. §-ának értelmezésével, és annak az egyedi ügy tényállására történő alkalmazásával a jelen ügyben is azt kellett vizsgálnia, hogy fennáll-e a választási bizottságok hatásköre a Kifogástevő kifogásának elbírálására, avagy sem.

[18] E kérdés kapcsán emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgált kifogás azon alapult, hogy sérült a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja, ebből következően pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási eljárási alapelvek. Azaz, a Kifogástevő a kifogásában – a bírósági felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben – kifejezetten hivatkozott a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjának megsértésére, és ebből vezette le az alapelvi sérelmeket. Kérelme egyértelműen annak megállapítására irányult, hogy a Jelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azáltal, hogy a Jelölt internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülésével folytatták.

[19] A bírósági felülvizsgálati kérelemben felhívott Ve. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, az (5) bekezdés szerint pedig a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Ehhez kapcsolódóan rámutat a Kúria, hogy a tényállás tisztázási kötelezettség mindig az adott ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések által megkívánt mértékben terheli a választási bizottságot. A konkrét esetben az OEVB és az NVB a választási bizottsági hatáskör hiányára alapították a döntésüket, a hatáskör vizsgálata pedig értelemszerűen megelőzi, annak hiánya pedig ki is zárja a kifogás érdemi elbírálását.

[20] A Kúria másik tanácsa a Kvk.III.39.264/2022/4. számú, közzétett határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy „a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre”. Kifejtette: A Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. Ebben a körben a Kftv. az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre. A Kftv. az OEVB-t mint hatáskörrel bíró szervet nem említi, az NVB-nek a 4. § (2) bekezdésében határoz meg hatáskört kizárólag a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeg tekintetében. A Kúria megítélése szerint a Kftv. – figyelembevéve a Ve.  zárt rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Ezt az érvelést támasztja alá a Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú végzésének [28] bekezdése. (…) A Kúria egyetért az NVB azon okfejtésével, miszerint az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. Ugyanakkor – a korábban rögzítetteknek megfelelően – a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és az OEVB-hez egyáltalán nem, míg az NVB-hez a jelen ügyet érintően nem telepít hatáskört. Önmagában az a tény, hogy a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a kifogást előterjesztő a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik, nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az OEVB – és fellebbezés előterjesztése esetén – az NVB hatáskörrel rendelkezik.” {Kvk.III.39.264/2022/4., Indokolás [41]-[46]}

[21] A Kúria a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú, közzétett határozatában a fentiek megerősítése mellett arra is rámutatott: „Helytállóan döntött akként az NVB, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését így nem kellett elvégeznie.” {Kvk.VI.39.270/2022/2., Indokolás [32]}

[22] A Kúria a Kvk.III.39.363/2022/3. számú határozatában pedig továbbmenően kifejtette, hogy Téves – és a kifogásban foglaltakkal ellentétes – a kérelmező azon álláspontja, hogy jelen esetben a Kftv. szabályainak megsértésével összefüggő vizsgálat nélkül is értelmezhetőek az alapelvi sérelmekre történő hivatkozások. A kifogásban állított alapelvi sérelmek megvalósulásáról ugyanis nem lehet állást foglalni a Kftv. 7. §-ának sérelmével összefüggésben hivatkozottak elbírálása nélkül, amely viszont nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit.” „A Kúria rámutat arra, hogy a Kvk.II.37.395/2014/2. számú ügyben csupán az Nkt. egy jogszabályi rendelkezésének az értelmezésére került sor, így nem összehasonlítható jelen üggyel, ahol olyan, a kampány finanszírozásának jogszerűségéhez kapcsolódó »előkérdésre« hivatkozott a kifogást előterjesztő, illetve a kérelmező, amely kérdésben történő döntés nem képezheti egyetlen választási bizottság feladatát sem a Ve. és a Kftv. vonatkozó szabályainak figyelembevételével.” {Kvk.III.39.363/2022/3., Indokolás [27], [29]}

[23] A Kúria a Kvk.V.39.373/2022/5. és Kvk.VI.39.377/2022/3. számú határozataiban fenntartotta a fenti határozatokban megjelenő gyakorlatát.

[24] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében szereplő érvelésre is válaszoló megállapításoktól a Kúria az azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyben nem térhetett el, azokat a jelen ügyben is irányadónak kellett tekintenie a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel. A Kúria kiemeli, hogy a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakkal kapcsolatos vizsgálódásra, annak eljárásrendjére és a szabály megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre nézve a Kftv. 8-9. §-ai kifejezett szabályozást tartalmaznak, meghatározva egyúttal azokat a szerveket, amelyek ebben az eljárásban hatáskörrel rendelkeznek. E szervek között pedig a választási bizottságok – nem vitatottan – nem szerepelnek, így e tárgyban tényállást megállapítani, és annak következményeit levonni sem jogosultak. Ezzel analóg szabályozás az Nkt.-ben nem található, így ott fel sem merülhet, hogy valamely választási bizottság más szerv hatáskörét vonná el, amikor nevelési-oktatási intézményben folytatott, tiltott kampánytevékenység kérdésében dönt. Rámutat a Kúria: kizárólag konkrétan megállapított történeti tényállás feleltethető meg a választási eljárás alapelveinek. Míg az Nkt. sérelmére alapozott kifogás és annak szükségszerű bizonyítékai lehetővé teszik a választási eljárás alapelveinek való megfelelés vizsgálatát, addig a Kftv. megsértése körében – tényállás-megállapítási hatáskör hiányában – érdemben az alapelvek esetleges (a kifogásban felvetett) sérelme sem volt vizsgálható.

[25] Az Alkotmánybíróság a 2022. április 5-én kelt IV/888-3/2022. számú – a Kúria fentebb idézett Kvk.III.39.363/2022/3. számú határozata elleni alkotmányjogi panaszt visszautasító – végzésében a Kvk.II.37.395/2014/2. számú üggyel kapcsolatban egyértelművé tette: „Az, hogy a Kúria ebben a korábbi döntésében ágazati törvény, az Nkt. rendelkezéseinek sérelmét a Ve. választási eljárási alapelvei sérelmeként értékelte, nem mond ellent a jelen ügyben hozott döntésének. Az Nkt. kifejezetten a politikai célú kampány-tevékenységet tiltja. Az elbírált ügyben tehát egy, a Ve.-n kívüli, ágazati jogszabályban (anyagi jogi jellegű szabályban) meghatározott magatartás tilalmazásáról, konkrétan kampánytilalomról volt szó. A jelen indítvány ugyanakkor nem a kifejtett kampánytevékenység érdemét, hanem annak hátteréül szolgáló finanszírozói magatartást sérelmez, amelyet jelenleg a Kftv. szabályoz. Ve.-beli szabályozás hiányában, a Kftv. nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül rendezne választási anyagi- és eljárásjogi jogviszonyokat, vagy amely hatáskört adna a választási szervek számára a kampányfinanszírozás szabályszerűségének az ellenőrzésére.” {IV/888-3/2022., Indokolás 5.1.}

[26] Minderre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[27] A Kftv. kampányfinanszírozási előírásai esetleges megsértésének vagy kijátszásának a vizsgálata nem a választási szervek hatásköre, ilyen vizsgálatra a jelenleg hatályos Ve.-beli szabályok alapján az országgyűlési választást és a költéseknek a jelöltek/jelölő szervezetek általi közzétételét megelőzően nincs mód és lehetőség.

Záró rész

[28] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.

[29] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmezőt az Itv. 4. § (1) bekezdése, valamint 5. § (1) bekezdés d) pontja körében tett nyilatkozatára figyelemmel – teljes személyes illetékmentessége folytán – nem lehetett kötelezni, így az a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.

[30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró