Kvk.VII.39.392/2022/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.392/2022/4.

A tanács tagjai:

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó bíró

A kérelmező: FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (...)     

A kérelmező képviselője: Dr. Biczi és Turi Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Biczi Tamás László (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Nemzeti Választási Bizottság 249/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 249/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] ... (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 24-én kifogást nyújtott be a Veszprém Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) amiatt, mert Benedek Szilveszter, Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) közszereplői Facebook oldalán 2022. február 17. óta több mint 705.000 forint értékben jelent meg hirdetés, amelynek finanszírozója a kormanyvaltas2022.eu nevű internetes honlap volt. Álláspontja szerint a Jelölt az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, kampánykiadásokat korlátozó rendelkezés megkerülésére irányuló tevékenységet folytat. Ezen keresztül sérül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvását, c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, és e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró alapelv. A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatban analógiaként a nevelési intézményekben folytatott választási kampány kérdését érintő Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatot hívta fel, amely szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) megszegése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.

[2] Kifogásában annak megállapítását kérte, hogy a Jelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azzal, hogy a Jelölt internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülésével folytatták, egyúttal kérte eltiltásukat a további jogsértéstől.

[3] Az OEVB a 20/2022. (III. 25.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 215. § d) pontja alapján. Határozatának indokolásában kiemelte, hogy a Kftv. a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört.

[4] A Kérelmező fellebbezésében az OEVB határozatának megváltoztatását, és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte. A hatáskör hiányára vonatkozó érvelést megalapozatlannak tartotta, mert az elbírálandó jogsértés a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. alapelveinek sérelme, nem pedig önmagában a Kftv. sérelme. Az OEVB határozata nem oldotta fel azt az ellentmondást, amely a választásra nem irányadó jogszabályok és a Ve. alapelveinek sérelme közti összefüggés kapcsán kialakult. Álláspontja szerint következetlen annak megítélése, hogy a választásra nem irányadó jogszabályok sérelme okoz-e választási eljárási alapelvi sérelmet. Hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. és Kvk.VII.39.244/2022/4. számú határozataira. Álláspontja szerint az Nkt. és a Kftv. jelöltek általi megsértése között sem olyan ténybeli, sem olyan jogi eltérés nem lelhető fel, amely alapot adna az eltérő megítélésre.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[5] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát a 2022. március 30-án kelt 249/2022. számú határozatával helybenhagyta a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján.

[6] Határozatának indokolásában utalt arra, hogy a 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket. A Kúria sem csupán egyetlen határozatában mondta ki azt, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, a Kvk.III.39.264/2022/4. és a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozatokat a fellebbezéssel támadott ügy elbírálása során is irányadó, követendő joggyakorlatnak tekintette.

[7] Rámutatott, hogy az NVB és a Kúria is a Kifogástevő által analógiaként felhívott – az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító – Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg az említett döntéseit. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése konkrét tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, amely rendelkezés megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok, a jogkövetkezmény e bizottságok határozatában jelenhet meg. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben a Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: MÁK), a Kftv. 7. § (1) bekezdésének sérelme esetén felmerülő jogkövetkezmények nem választási bizottsági döntés formájában jelennek meg, hanem azok alkalmazására a Kincstár rendelkezik hatáskörrel. Mindezek miatt nem megalapozott a kérelmező érvelése, amely szerint az Nkt. kapcsán érvényesülő joggyakorlat alapján megállapítható a Ve. alapelveinek sérelme a Kftv. szabályainak megsértése miatt, ezért a Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre irányuló érvelése sem alapos. A Kúriának ez a döntése mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.

A bíróság felülvizsgálat iránti kérelem, az érintett nyilatkozata

[8] Az NVB határozatával szemben a Kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását, és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdései, valamint 208. §-a megsértésére hivatkozással.

[9] Álláspontja szerint a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzése nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben. A Kifogástevő nem a kúriai végzés felülvizsgálatát kérte, hanem az abban foglalt jogi álláspont fenntartása ellen érvelt. Hivatkozott arra, hogy ha az adott ügyben a megállapított tényállás és a felmerülő jogi érvek eltérő irányú döntést indokolnak, akkor a korábbi kúriai végzéstől el lehet térni. Kifogásolta, hogy az NVB az ügynek a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésében foglalt kérelemmel való hasonlósága miatt elmulasztotta a tényállás tényleges vizsgálatát. A megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, ezért a kifogás automatikus elutasítása jogsértő.

[10] Az NVB határozata azért sérti a Ve. hivatkozott rendelkezéseit, mert az NVB figyelmen kívül hagyta a választási eljárási alapelvek bizonyítékokkal alátámasztott sérelmét. A kifogás nem a Kftv. rendelkezései megsértésének megállapítására irányult; a tényállás ugyan felveti a választási eljáráson kívüli szabályok (Kftv.) sérelmét, de enélkül is fennáll a választási eljárás alapelveibe ütközés. Az NVB – téves megközelítése miatt – elmulasztotta a tényállás tisztázását, határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegéről értekezett, és nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, hogy a kormanyvaltas2022.eu honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, ezért a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Emiatt pedig arról sem döntött, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampány, amely névlegesen nem a jelölt vagy a jelölő szervezete által finanszírozott. A kérelméhez újabb bizonyítékokat csatolt, kiemelve, hogy a Jelölt kampányköltései tovább emelkedtek.

[11] Álláspontja szerint az NVB-nek az Nkt. analógia útján történő alkalmazására vonatkozó érvelése téves, és nem világos, miért lehetne különbséget tenni az Nkt-t, illetve a Kftv-t érintő, választási eljárási alapelvet is sértő tényállások megítélése között. A Kvk.II.37.395/2014/2. számú kúriai végzés lényege, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének megsértése önmagában megalapozza a Ve. alapelvi sérelmének megállapítását, az oktatási jogszabály megsértése jogtalan előnyhöz juttatja a jogsértő jelöltet, amely analógia pontosan lefedi a jelen ügyben vizsgált tényállást. A Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja is konkrét tilalmat fogalmaz meg, az Nkt. és a Ve. pedig nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést sem, amely a nevelési-oktatási intézményben folytatott politikai tevékenység tilalmának megszegése esetére megállapítaná a választási bizottságok hatáskörét. A Kftv. által meghatározott hatásköri szabályok a kampánykiadások utólagos elszámolására vonatkoznak, a választási bizottságok hatásköre a választási eljárás alapelveinek törvénysértő gyakorlat folytán bekövetkezett sérelme kapcsán állapítható meg. Hangsúlyozta, hogy ha a megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához.

[12] A Kúria tájékoztatta a Jelöltet arról, hogy – jogi képviselője útján – nyilatkozatot tehet, azonban a Jelölt a megadott határidőben nyilatkozatot nem terjesztett elő. A Kúria megkísérelte a kormanyvaltas2022.eu internetes honlap nyilatkozattételre való felhívását is, ez azonban a honlap elérhetősége hiányában nem vezetett eredményre.

A Kúria döntése és jogi indokai

[13] A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – megalapozatlan.

[14] A felülvizsgálati kérelmet a Kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül; tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak; az eljárásban a Kérelmezőt ügyvéd képviseli; a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségét illetően kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta; mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmet érdemben bírálta el. A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta.

[15] A Kúria a jogvitával érintett jogkérdésben korábban már állást foglalt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozataiban, továbbá a Kvk.III.39.363/2022/3. és a Kvk.V.39.373/2022/5. számú határozatokban. A Kérelmező által a határozatoktól való eltérés lehetőségével kapcsolatban kifejtetteket illetően a Kúria kiemeli: a Kúria ítélkező tanácsát a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatai jogkérdésekben kötik, azoktól csak előzetes döntéshozatali indítvánnyal jogegységi eljárást kezdeményezve térhetne el. A választási ügyekben irányadó a Ve. 228. § (2) bekezdése szerinti határidő, amely szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon kell dönteni. Erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelemben szereplő érveléssel ellentétben nem tér el az azonos ténybeli és jogi alapokon nyugvó ügyben a közzétett, a fentiekben megjelölt határozataiban foglaltaktól.

[16] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Kúriának a Ve. 208. §-ának értelmezésével, és annak az egyedi ügy tényállására történő alkalmazásával azt kellett vizsgálnia, hogy fennáll-e a választási bizottságok hatásköre a Kifogástevő kifogásának elbírálására.

[17] A kifogásban foglalt jogi érvelés alapja az volt, hogy sérült a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés, mert a Jelölt közszereplői Facebook oldalán úgy jelentek meg hirdetések, hogy azok kiadásainak fedezésére külső finanszírozót vont be, ami által sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített egyes választási eljárási alapelvek is. A Kifogástevő kérelme annak megállapítására irányult, hogy a Jelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azzal, hogy a Jelölt internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülésével folytatták.

[18] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, az (5) bekezdés szerint pedig a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Ehhez kapcsolódóan a Kúria rámutat arra, hogy a tényállás tisztázási kötelezettség mindig az adott ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések által megkívánt mértékben terheli a választási bizottságot. A konkrét esetben az OEVB és az NVB a választási bizottság hatáskörének hiányára alapították a döntésüket, a hatáskör vizsgálata pedig értelemszerűen megelőzi, míg annak hiánya ki is zárja a kifogás érdemi elbírálását.

[19] A Kúria ebben az ügyben is követendő Kvk.III.39.264/2022/4. és Knk.VII.37.918/2018/2. számú határozataiban megállapította, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre, a Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. Ebben a körben a Kftv. az Állami Számvevőszékhez és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre. A Kftv. az OEVB-t mint hatáskörrel bíró szervet nem említi. A Kúria rögzítette, hogy a Kftv. – figyelembe véve a Ve. zárt szabályrendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez tartozó hatásköreit. A Kftv. az OEVB-hez egyáltalán nem, míg az NVB-hez a vizsgált ügyet érintően nem telepít hatáskört. Önmagában az a tény, hogy a kifogást előterjesztő a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik, nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az OEVB és – fellebbezés előterjesztése esetén – az NVB hatáskörrel rendelkezik.

[20] A Kúria a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozatában – a fentiek megerősítése mellett – kiemelte, hogy helytállón döntött az NVB amikor megállapította, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését ezért nem kellett elvégeznie.

[21] A Kúria a Kvk.III.39.363/2022/3. számú határozatában kifejtette azt is, hogy téves – és a kifogásban foglaltakkal ellentétes – a kérelmező álláspontja, amely szerint ebben az esetben az alapelvi sérelmekre történő hivatkozások a Kftv. szabályainak megsértésével összefüggő vizsgálat nélkül is értelmezhetőek. A kifogásban állított alapelvi sérelmek megvalósulásáról a Kftv. 7. §-ának sérelmével összefüggésben hivatkozottak elbírálása nélkül nem lehet állást foglalni, ami viszont nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. A Kúria rámutatott arra, hogy a Kvk.II.37.395/2014/2. számú ügyben csupán az Nkt. egy jogszabályi rendelkezését kellett értelmeznie, ezért nem összehasonlítható azokkal az ügyekkel, amelyekben olyan, a kampány finanszírozásának jogszerűségéhez kapcsolódó »előkérdésre« hivatkozott a kifogást előterjesztő, illetve a kérelmező, amely kérdésben történő döntés a Ve. és a Kftv. vonatkozó szabályainak figyelembevételével nem feladata egyetlen választási bizottságnak sem.

[22] A Kúria a fenti határozataiban megjelenő gyakorlatát a Kvk.V.39.373/2022/5. és a Kvk.VI.39.377/2022/3.  számú határozatában fenntartotta, továbbá az Alkotmánybíróság a 2022. április 5-én kelt IV/888-3/2022. számú, a Kúria Kvk.III.39.363/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasító végzésének [17] bekezdésében megállapította „[a]z, hogy a Kúria ebben a korábbi döntésében ágazati törvény, az Nkt. rendelkezéseinek sérelmét a Ve. választási eljárási alapelvei sérelmeként értékelte, nem mond ellent a jelen ügyben hozott döntésének. Az Nkt. kifejezetten a politikai célú kampány-tevékenységet tiltja. Az elbírált ügyben tehát egy, a Ve.-n kívüli, ágazati jogszabályban (anyagi jogi jellegű szabályban) meghatározott magatartás tilalmazásáról, konkrétan kampánytilalomról volt szó. A jelen indítvány ugyanakkor nem a kifejtett kampánytevékenység érdemét, hanem annak hátteréül szolgáló finanszírozói magatartást sérelmez, amelyet jelenleg a Kftv. szabályoz. Ve.-beli szabályozás hiányában, a Kftv. nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül rendezne választási anyagi- és eljárásjogi jogviszonyokat, vagy amely hatáskört adna a választási szervek számára a kampányfinanszírozás szabályszerűségének az ellenőrzésére.”

[23] A Kúria kiemeli, hogy a Kftv. 7. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakkal kapcsolatos vizsgálódásra, annak eljárásrendjére és a szabály megsértése esetén irányadó jogkövetkezményekre nézve a Kftv. 8-9. §-ai kifejezett szabályozást tartalmaznak, egyúttal meghatározzák azokat a szerveket, amelyeknek ebben az eljárásban hatáskörrel rendelkeznek. E szervek között pedig a választási bizottságok nem szerepelnek, ezért ebben a tárgyban tényállást megállapítani, és annak következményeit levonni sem jogosultak. Ezzel analóg szabályozás az Nkt-ben nem található, ezért fel sem merülhet, hogy valamely választási bizottság más szerv hatáskörét vonná el, amikor nevelési-oktatási intézményben folytatott, tiltott kampánytevékenység kérdésében dönt.

[24] A fentieken túl a Kúria utal arra is, hogy követendő határozatai (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.IV.39.300/2022/5.) szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét a vitás hatásköri kérdések elbírálása esetén is, továbbá hatáskör hiányában az NVB nem értékelhette az ügy érdemére vonatkozó, becsatolt bizonyítékokat, ezért az ennek hiányát kifogásoló felülvizsgálati érvelés is alaptalan.

[25] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[26] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló, és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre.

Záró rész

[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[28] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmezőt az Itv. 4. § (1) bekezdése, valamint 5. § (1) bekezdés d) pontja körében tett nyilatkozatára figyelemmel – teljes személyes illetékmentessége folytán – nem kellett kötelezni, ezért az a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.

[29] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s. k. bíró