A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a
Az ügy száma: Köf.5020/2019/3.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró
Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat (1024 Budapest, Mechwart liget 1.)
Az ügy tárgya: településképi önkormányzati rendeleti rendelkezés törvénybe ütközése
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
– megállapítja, hogy Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 45/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének 45. § (2) bekezdés b) pontja törvénysértő, ezért azt megsemmisíti;
– megállapítja, hogy a törvénysértő rendelkezés nem alkalmazható a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 10.K.30.714/2019. számú eljárásban, valamint valamennyi, a jelen határozat időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;
– elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
– elrendeli, hogy határozatának közzétételére, a kézbesítést követő nyolc napon belül, az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes, mint a Budapest II. kerületi .../4/A/2 hrsz.-on felvett, természetben B. O. u. 38. szám alatti társasházi lakás tulajdonosa 2018. október 12. napján településképi bejelentési eljárást indított a lakás átalakítása kapcsán homlokzati átalakítási munkák ügyében.
[2] A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Alpolgármestere 2018. október 25. napon kelt VI–1904-5/2018. sz. határozatában megállapította, hogy a felperes beadványa településképi szempontból elfogadható, ugyanakkor a közös tulajdont érintő beavatkozásra vonatkozó társasházi közgyűlési határozat hiánya miatt a tárgybani építési tevékenységet megtiltotta a Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 45/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: TKR) 45. § (2) bekezdés b) pontja alapján.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) alperes a 2018. december 20. napján kelt VI–1904-6/2018. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a településképi bejelentési eljárások lefolytatása során az első és a másodfokú hatóság a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányadó jogszabályokat alkalmazza, nevesítve az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet, valamint a TKR-t. Kifejtette, hogy a TKR 45. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített feltételt annak érdekében írta elő az önkormányzat, hogy érvényre tudja juttatni azt a közösségi, kerületi célt, hogy a lakóközösségek számára vitatott átalakítások, rendeltetésváltozások ne nehezítsék az együttélést, mely igény jogosságát és indokoltságát a jelen ügy is alátámasztja.
[4] A felperes az alperesi önkormányzat határozata ellen keresetet terjesztett elő, melyben elsődlegesen az első és másodfokú határozat megváltoztatását, a településképi belejelentés elfogadását és a munkálatok engedélyezését, másodlagosan az első és másodfokú határozat megsemmisítését és a közigazgatási hatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 127. §-a alapján mulasztás megállapítását kérte. Indítványozta továbbá a Kp. 144. §-a alapján a TKR 45. § (2) bekezdés b) pontja más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezését a bírósági eljárás felfüggesztése mellett.
[5] A felperes álláspontja szerint a TKR 45. § (2) bekezdés b) pontja magasabb szintű jogszabályba, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 21. § (1) bekezdésébe ütközik, azzal nem áll összhangban, ezért azt nem lehetett volna alkalmazni. A TKR ugyanis korlátozza a Tht.-ben adott jogorvoslati lehetőséget a társasházi közgyűlési határozat ellen.
[6] Megjegyezte továbbá, hogy a TKR 45. § (2) bekezdés b) pontja nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy milyen tartalmú közgyűlési határozatot vár el és ahhoz a közös tulajdont érintő beavatkozás és a tervezett rendeltetéstől eltérő használati mód együttes fennállása követelmény-e.
[7] Az önkormányzat perbeli védiratában a kereset elutasítását kérte, minden vonatkozásban fenntartotta a határozatában foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy a TKR 45. § (2) bekezdés b) pontja nem ellentétes a Tht. felperes által megjelölt rendelkezésével, hanem más formában kívánja meg a társasházi lakóközösség hozzájárulását a közös tulajdont érintő építési munkálatokhoz.
A bíróság indítványa és az önkormányzat védirata
[8] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.30.714/2019/10. számú végzésében a Kp. 144. § értelmében indítványozta annak megállapítását, hogy a TKR vonatkozó pontja más jogszabályba ütközik, egyidejűleg eljárását felfüggesztette.
[9] Az nem volt vitatott, hogy a felperes által tervezett átalakítási munkák a TKR 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint településképi bejelentési eljárás köteles tevékenységek közé tartoznak, illetve érintik a társasházi közös tulajdont.
[10] A Tht. 21. §-ban foglalt előírásaiból a bíróság szerint az következik, hogy a tulajdonostárs a társasházi közös tulajdonban akkor jogosult építési munkát végezni, ha ehhez az összes tulajdonostárs hozzájárul, míg a külön tulajdonban a lakásán belül tervezett építkezés megkezdése előtt megfelelő időben köteles beszerezni a munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát. A bíróság álláspontja szerint a TKR 45. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés a perbeli esetben ellentétes a Tht. 21. § (1) bekezdésével, mert az önkormányzat nem volt figyelemmel arra, hogy a Tht., mint magasabb rendű jogi norma, az építési munkák elvégzését írásbeli hozzájáruló nyilatkozat esetén teszi lehetővé.
[11] A Kúria a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése szerint az érintett Önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[12] Az önkormányzat védirat benyújtásának lehetőségével nem élt.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
I.
[13] Az indítvány megalapozott.
[14] A bírói indítvány a TKR vonatkozó pontja más jogszabályba ütközésének megállapítását és a perben való alkalmazás tilalmának kimondását kérte a Kúriától. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt tartalma szerint, a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. Jelen esetben ugyanis a konkrét jogszabályi ütközés és a TKR ebben érintett szakasza pontosan megjelölésre került. Ha ezek is hiányoznak, az az indítvány elutasítására okot adó körülmény (Köf.5007/2019/4.). Az indítvány tárgya ebben az ügyben pontosan megállapítható volt.
II.
[15] A TKR. 45. § (2) bekezdés b) pontja a következő környezetben az alábbit mondja ki.
„45. §
[16] [(1) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező 1 példány kérelmet (a Rendelet 5. melléklete) és 1 példány – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – nyomtatott építészeti-műszaki tervdokumentációt nyújt be postai úton vagy ügyfélfogadási időben személyesen.]
(2) A kérelem tárgyának megfelelően, a településképi követelményeknek és településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv dokumentáció tekintettel a bejelentett tevékenységre, egyéb munkarészekkel kiegészítendő:
a) gépjármű elhelyezési mérleg a rendeltetésváltoztatás esetén,
b) társasházi közgyűlési határozat a közös tulajdont érintő beavatkozás és a tervezett rendeltetéstől eltérő használati mód megváltoztatása esetén,
c) tükröződés mentesség igazolása napelemek elhelyezése esetén.
(…)”
III.
[17] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[18] A Tht. 21. § (1) bekezdés szerint az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.
[19] Másfelől a (2)–(3) bekezdés szerint az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn. Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
[20] Látható tehát, hogy a Tht. meghatározza a társasházi döntések egyes tárgyait, amelyek eljárásai tekintetében többletfeltételeket állapít meg. Másfelől garanciákat is fűz a jobban védett jogok érvényesítéséhez, a következők szerint.
[21] A Tht. 42. § (1) bekezdése szerint, ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
[22] A Tht. a társasházak jogviszonyai mint tárgykört illetően rendszert szabályoz. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 4. §-a szerint, ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.
[23] Megállapítható, hogy ha alacsonyabb jogforrási szintű szabályok új hatásköröket állapítanak meg a társasházi közgyűlésnek, akkor a törvényben meghatározott jogvédelmi rendszer módosul. A Tht. 42. §-ában említett kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével kapcsolatos védelem kiürül, ha további olyan tárgyakban kell dönteni, ahol viszont ez a garancia nem szükségképpen kell, hogy érvényesüljön.
[24] Jelen esetben a tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata a Tht. 21. § (1) bekezdés alapján peres úton pótolható, amennyiben a jognyilatkozat pótlásának további törvényi feltételei is fennállnak.
[25] Ezzel szemben, ha a társasház közgyűlése nem hoz elfogadó határozatot és nem engedélyezi a munkálatok elvégzését, vagy a közgyűlés elutasítja azt, ezen kedvezőtlen közgyűlési határozattal kapcsolatban a Tht. 42. §-a alapján kizárólag annak érvénytelensége megállapítását lehet kérni. Ezen, a törvényhez képest érvényesülő korlát két problémát is fölvet.
[26] Egyrészt, az ilyen megtámadás eredményeként a bíróság megállapíthatja ugyan a közgyűlési határozat érvénytelenségét a kisebbség jogos érdeksérelme miatt, azonban a bíróság ítélete abban az esetben sem eredményezne olyan „hozzájáruló” közgyűlési határozatot, amelyet a TKR megkíván.
[27] Másrészt nem rendezett a TKR által előírt tételes határozat jellege (milyen többséggel kell elfogadni) és elvárt pontos tartalma, holott a jogérvényesítés lehetőségeinek a végigvitele érdekében ez – éppen a Tht. rendszere okán – fontos lenne.
[28] Más megközelítésben a Tht. 21. §-ával való ellentét a miatt is fennáll, hogy a Tht. által előírt tulajdoni hányad szerinti írásbeli hozzájárulás (kétharmad, vagy egyszerű többség) nagyobb garanciát nyújthat a többség számára is, mint a TKR által előírt társasházi közgyűlési határozat. Míg a közgyűlési határozat meghozható (ismételt közgyűlés esetén) úgy is, hogy abban a tulajdoni hányadok szerinti szavazatarány nem megfelelően tükröződik, addig a Tht. 21. §-a a tulajdoni hányad szerinti állapotot nem oldja fel kiegészítő szabállyal.
Látható tehát, hogy a TKR magasabb jogszabállyal való ellentéte több szempontból is igazolható.
[29] A Kúria Önkormányzati Tanácsa szerint ezért, egyezőleg az indítványban foglalt bírói állásponttal, a TKR 45. § (2) bekezdés b) pontja magasabb szintű jogszabályba, a Tht. 21. § (1) bekezdésébe ütközik. A Jat. 4. §-a szerint törvényben rendezett tárgykör szabályozási célja megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat érinti az, hogy újabb hatáskör megállapítása az egyébként adott védelmi megoldások alkalmazási körébe való besorolás nélkül történt. A magasabb szintű jogszabállyal való összhang hiánya abban mutatható ki, hogy a TKR által elvárt közgyűlési határozat pontos tartalma tisztázatlan.
[30] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért az indítványnak részben megfelelően a TKR 45. § (2) bekezdés b) pontját a Tht. 21 § (1) bekezdésébe ütközően törvénysértőnek mondja ki, ezért azt ex nunc hatállyal megsemmisíti. Az általános alkalmazási tilalom megállapítása a Kp. 147. § (1) bekezdése alapján a bírói indítványra történő megsemmisítés fő szabály szerinti következménye.
A döntés elvi tartalma
[31] Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat. A törvényben rendezett tárgykör szabályozási célja megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat érinti, ha újabb jogosultság megállapítása a törvényi szabályozás rendszerére tekintet nélkül, így például az egyébként adott védelmi megoldások alkalmazási körébe való besorolás nélkül történik.
Záró rész
[32] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[33] Az TKR rendelkezésének megsemmisítése a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontján alapul. A Kp. 146. § (3) bekezdése alapján a TKR megsemmisített rendelkezése a közzétételt követő napon veszti hatályát, és e naptól nem alkalmazható.
[34] A Kúria a jogszabályba ütközés alkalmazásra vonatkozó további jogkövetkezményét a Kp. 147. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
[35] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[36] A Magyar Közlönyben való közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[37] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 17.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró