Kvk.I.37.353/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.I.37.353/2018./2.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,            dr. Heinemann Csilla bíró  

A kérelmező: (...)

Képviselője: dr. Szalai Krisztina Ügyvédi Iroda

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 510/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 510/2018. számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy a kérelmező bírság megfizetésére kötelezését mellőzi, ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyja.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Magánszemély beadványozó 2018. március 13-án kifogást nyújtott be az Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) a választási eljárás Ve. 2.§ (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek megsértése miatt. Előadta, hogy a ... (továbbiakban: MTVA) M1 televízió ... című műsorában az országgyűlési választási kampány idején rendszeresen szerepelnek a FIDESZ-KDNP Párt és a Kormány képviselői, illetve a Kormányhoz köthető elemzők. 2018. február 28. és március 13. között összesen 11 műsorszámot jelölt meg, ahol a megjelent személyek a FIDESZ-KDNP Párt érdekében kampánytevékenységet folytattak és ennek során több esetben megnevezték a Jobbik Magyarországért Mozgalmat (továbbiakban: Jobbik) és ezt a pártot, valamint az ellenzéket megszólalásaikban negatív színben tüntették fel. A Jobbik azonban egyetlen egyszer sem kapott a műsorban megjelenési, reagálási lehetőséget, és a műsorba egyetlen ellenzéki politikus sem került meghívásra.

[2] Az NVB a kifogást megküldte az MTVA részére, a nyilatkozatát határozatának meghozatala során figyelembe vette.

[3] Az NVB támadott határozatában egyrészről rögzítette, hogy ugyan a kifogás a MTVA kapcsán került előterjesztésre, de az érintett műsor médiaszolgáltatója a kérelmező. Másrészről arra is kitért, hogy a műsorszolgáltató tevékenységének megítélésére nemcsak a Ve. előírásai, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) rendelkezései is irányadók. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók.

[4] Leszögezte, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. Ugyanakkor műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

[5] Az Mttv-ben foglalt alapelvek és a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ez utóbbinak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. Ebből következően az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben. A beadványozó által kifogásolt műsorokat ennek megfelelően vizsgálta.

[6] A műsorszámok azon részét, ahol különböző elemzők által kifejtett vélemények és álláspontok jelentek meg, szakmai megnyilvánulásnak tekintette, így ezek kívül estek a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen. Viszont kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy öt műsorszámban egyértelműen a jelölő szervezetekhez köthető személyek szólaltak meg, akik több alkalommal is lehetőséget kaptak politikai programjuk bemutatására, a közéleti témákkal kapcsolatos véleményük kifejtésére, mellyel egy időben azonban a Jobbik nem kapott megjelenési lehetőséget és ilyen lehetőség biztosítására a médiaszolgáltató a kifogással kapcsolatos levelében sem hivatkozott.

[7] A beadványozó által a kampányidőszakban megjelölt 14 nap elégséges időtartam volt ahhoz, hogy a kifogásban megjelölt műsorszámok vonatkozásában az alapelvek érvényesülését vizsgálni lehessen. Végső soron a médiaszolgáltatónak azt a magatartását, amely csupán egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosította a választási kampányidőszak átfogó időszakában politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorában a megjelenési lehetőséget, ellentétesnek ítélte a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelvvel. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértését viszont nem látta megállapíthatónak.

[8] Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3.,Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.III.37.465/2014/2., és Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéseire.

[9] A fentiekre figyelemmel az NVB a kifogásnak részben helyt adott. Az 510/2018. számú határozatával a Ve. 152.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel megállapította, a kérelmező azzal, hogy az M1 médiaszolgáltatás ... műsor 2018. február 28. és március 13-a közötti műsorfolyamában a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget, megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőséget. A kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy a határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, az M1 médiaszolgáltatás Ma reggel című műsorszáma előtt tegye közzé.

[10] Az NVB alkalmazta a Ve. 152. § (2) bekezdését, és a kérelmezőt 1.035.000 forint bírság megfizetésére is kötelezte. Kapcsolódó indokolása szerint figyelemmel volt az eset összes körülményeire, így különösen arra, hogy a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató közszolgálati médiaszolgáltató, mely által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás országos vételkörzetű.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabás mellőzését kérte.

[12] Eljárási hibaként jelölte meg, hogy a kifogást benyújtó nem jelölte meg pontosan, hogy mely médiaszolgáltatót kéri annak kötelezésére, hogy tevékenységét elmarasztaló határozatot tegye közzé. Az NVB hibát követett el akkor is, mikor nem a tényleges médiaszolgáltatót tájékoztatta a kifogásról és hívta fel nyilatkozattételre: határozatában valótlanul rögzítette, hogy a kérelmező nyilatkozott volna, a nyilatkozat valójában az MTVA-tól származott. A kérelmezőt olyannyira negligálta az eljárásban, hogy vele még a támadott határozatot sem közölték. Mindezzel sérült a kérelmező jogorvoslathoz való joga, továbbá bekövetkezett a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, és a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt közzétételi kötelezettségnek a sérelme is.

[13] Érdemben is vitatta a határozat megállapításait. A kifogás a sajtótartalmak és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerinti kiegyensúlyozottsági panasz, erre figyelemmel az Mttv. és Smtv. ide vonatkozó rendelkezéseinek a bírósági gyakorlatban kidolgozott követelményei kérhetők rajta számon. Hangsúlyozta, hogy a kifogásolt műsorszám vonatkozásában a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem sérült. Attól, hogy a Jobbik, mint jelölő szervezet képviselőjével stúdióbeszélgetésre nem került sor, még a felülvizsgálati kérelemhez mellékletként csatolt táblázatból követhetően a Jobbik a vizsgált időszakban számos alkalommal szerepelt a hírfolyamban (Híradókban). Nem a műsorszámoknak önmagukban, hanem a műsorszámok sorozatának egészét tekintve kell a kiegyensúlyozottságnak megvalósulnia, továbbá ez a kötelezettség nem keletkeztet alanyi jogot a médiában való személyes megszólalásra. Véleménye az volt, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megállapításához a kifogás pontosítására lett volna szükség, mely elmaradt.

[14] A médiakampányban való részvétel szabályaiban nincs olyan rendelkezés, amelynek alapján a kampánymentes időszakban is fennálló a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó rendelkezések vizsgálata mellőzhető lenne, és a két időszakot (kampány időszak – kampánymentes időszak) eltérően kezeljék. Az NVB határozata leszűkíti a jelölő szervezet megjelenési lehetőségét a szereplési lehetőségre, pedig ilyen tartalmú rendelkezést a Ve. sem tartalmaz. A Ve. rendelkezéseit kizárólag a politikai reklám, hirdetés tekintetében lehet irányadónak tekinteni, a médiaszereplések vonatkozásában ágazati szabályként az Mttv.-t kell figyelembe venni.

[15] Az NVB a Ve. esélyegyenlőség alapelvének sérelme miatt marasztalta el, de ezt az elvet sem lehet az Smtv-től és Mttv.-től elszakítottan értelmezni. Ezek figyelmen kívül hagyása jogbizonytalanságot eredményezne a médiaszolgáltatók körében. Kifejezetten vitatta, hogy az esélyegyenlőségi alapelvnek kizárólag a pártok képviselőinek személyes, műsorbeli szerepeltetése tehet eleget, ráadásul egyes hosszabb időszak tekintetében közel egyenlő arányban.

[16] Előadta, számos lehetőséget biztosít arra, hogy a kampányban a Ve. és az Mttv. rendelkezéseivel összhangban biztosítson megjelenési lehetőséget a kampányban résztvevő személyeknek, szervezeteknek. A felülvizsgálati kérelem mellékleteként csatolta a a pártokhoz címzett bemutatkozási lehetőségről szóló tájékoztatást, bemutatta a Közmédia Választási Iroda megalakulásáról és a megjelenési formáiról adott tájékoztatót, illetve a további médiafelületeken történő megjelenési lehetőségeket.

[17] Azt az NVB is elismerte, hogy az esélyegyenlőséget nem egy műsorszám, hanem műsorfolyam egésze vonatkozásában kell megítélni, ezért nem hagyható figyelmen kívül a kérelmező más csatornáin, más műsorszámokban való megjelenés sem. Az ezzel ellentétes határozati álláspont téves. Ennek a vizsgálatnak az elmaradása sérti a Ve. 43. § (5) bekezdésében foglaltakat.

[18] Kifogásolta a kiszabott bírság mértéket is, továbbá hiányolta annak indokait, a mérlegelés szempontjainak megjelenítését. Előadta, hasonló jogsértés miatt még nem volt elmarasztalva, illetve a jogsértés orvoslásának lehetősége sem került javára megállapításra.

A Kúria döntése és jogi indokai

[19] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint részben alapos.

[20] Az NVB határozata a kérelmező közvetlen kötelezéséről rendelkezik, így a kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerint érintettsége fennáll. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem elbírálásának.

[21] A kérelmező felülvizsgálati kérelemében a jogorvoslati jog hivatkozott sérelmét megalapozatlanul kapcsolta össze a Ve. 2.§ szerinti alapelvi rendelkezésekkel. A választási eljárási alapelvek a jogállamiság elvéből fakadó, a jogállamiságból folyó jogbiztonság érvényesülését is szolgáló intézmények, sérelmük szankcionálására a jogorvoslati eljárások keretei között kerül sor. A felperes jogorvoslati joga nem az alapelvi intézményeken, hanem a Ve. jogorvoslati rendjén alapul, eltérő feladatukra tekintettel a jogorvoslat esetleges sérelme nem kapcsolható össze a Ve. alapelveivel.   

[22] Az eljárásjogi kérdések körében a kérelmező alappal hivatkozott arra, hogy az NVB nem őt nyilatkoztatta, miközben a határozat indokolásában ő lett megjelölve nyilatkozattevőként. Azonban az is megállapítható, hogy a Ve. nem ír elő bizonyítási kötelezettséget az NVB részére. A Ve. 218.§ (1) bekezdése kifejezetten akként rendelkezik, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, és a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslatokban is csak arra ad lehetőséget, hogy az NVB a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat – amennyiben szükséges és a kifogás előterjesztője nem csatolta – a Ve. 151.§ (2) bekezdés szerint eljárva hivatalból beszerezze.
A kérelmezőnek a Ve. 43.§ (3) bekezdése szerinti esetben szóbeli nyilatkozattételre lett volna lehetősége: A választási bizottság a kérelmező részére – kérésére – biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét; ez esetben az ellenérdekű fél számára is – ha jelen van – lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. Ezen törvényi feltételek azonban az érintett eljárásban nem következtek be.

[23] A  Kúria a továbbiakban vizsgálta, akadálya volt-e a kifogás NVB általi elbírálásának, hogy a beadványozó a ... műsorszám médiaszolgáltatójaként tévesen az MTVA-t jelölte meg.

[24] A Ve. 212.§ (2) bekezdése határozza meg azokat a tartalmi elemeket, amelyek közül bármelyik hiánya akadálya a kifogás érdemi elbírálásának. Ezek között azonban nem szerepel az az elvárás, hogy kerüljön megjelölésre a jogszabálysértést megvalósító személy, vagy szervezet. Így nemcsak az nem akadálya a kifogás érdemi elbírálásának, ha a beadványozó nem tudja megjelölni az érintettet, hanem az sem, ha a megjelölésre pontatlanul kerül sor. Kötelezésre értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha a jogszabálysértő személye megállapíthatóvá válik.    

[25] A kérelmező az MTVA nyilatkozatában szereplő, az NVB határozatában a tényállás részévé tett adatokat, ideértve azt is, hogy ő maga a kifogásolt műsorszámok médiaszolgáltatója, nem vitatta, nyilatkoztatásának elmaradása miatt pedig a Ve. keretei között nem állapítható meg az NVB részéről jogsértés.

[26] Ugyanezt a következtetést kell levonni a közlés elmaradásáról is. Az NVB határozatát a Ve. 48.§ (1) és (3) bekezdésének szabályai szerint a kérelmezővel, mint az eljárás érintettjével közölni kellett volna: a határozatot azonban a kérelmezőnek nem küldték meg, neve alatt a beadványozó e-mail címe szerepel. Ennek ellenére az NVB határozatáról tudomást szerzett, annak bírósági felülvizsgálatát a Ve. 224.§ (2) bekezdés szerinti határidőn belül, a megfelelő helyen kezdeményezte. Jogorvoslathoz való joga ez okból sem sérült.

[27] A felülvizsgálati kérelem érdemi előadásainak elbírálása kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy az NVB határozatában a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának sérelmét állapította meg, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértését viszont nem látta megállapíthatónak. Kérelmező is ehhez képest terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét.

[28] A Kúria már több, az NVB határozatában is felhívott döntésében kifejtette, hogy a műsorszolgáltató számára törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot, a Ve. alapelvi szabályainak pedig a műsorszámok összességében kell érvényesülni. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatából is az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a média – azon belül a szerkesztési szabadság – olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol.

[29] A felülvizsgálati kérelem elbírálásánál további szempont, hogy azt nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó jogszabályok, az Mttv. vagy az Smtv. alapján kell megítélni, hanem a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelv alapján. Ebből következően nem tévedett az NVB amikor a kifogással érintett műsorszám tekintetében önállóan, egyéb jogszabályokban foglaltak figyelmen kívül hagyásával elemezte a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának teljesülését.

[30] A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében tehát nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni.
A műsorszám – műsorfolyam kapcsolat megteremthetősége során a Kúria irányadónak azt tekinti, hogy műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.). A ... a reggeli „főműsoridőben” – híradóktól, időjárás-, sportjelentésektől eltekintve – élő beszélgetést, továbbá stúdión kívüli kapcsolást tartalmazó műsor. A kérelmező által hivatkozott más műsorszám, a Híradó, tartalmában nem hasonlítható össze a ...-lel, a Híradó ebből a szempontból nem vonható be a műsorfolyamba.
A hivatkozott két hetes időtartamot a Kúria is megfelelő hosszúságúnak tekintette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltak vizsgálatánál.

[31] Minderre figyelemmel az NVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kampányidőszakban a politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorban nem lehet csak egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosítani a megjelenési lehetőséget. A kérelmező maga sem állította, hogy más pártok képviselői is megjelentek (vagy meghívást kaptak) a vizsgált időszakban, így az általa vitatott kevés számú – 5 db – megjelenés is lényegében 100%-os megjelenésnek számít, ami sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelvet.

[32] A Ve. 43.§ (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
A Jobbik megjelenéseinek vizsgálata során az NVB megállapította a tényállást. Tekintettel arra, hogy a Ve. már hivatkozott 151.§ (2) bekezdésén túlmenően a kifogás elbírálása során az NVB-nek nincs lehetősége a hivatalbóli bizonyításra, nem sérthette meg a Ve. 43.§ (5) bekezdésében foglaltakat, amikor nem vizsgálta a kérelmező más csatornáin, más műsorszámaiban való megjelenéseket.

[33] Alapos volt azonban a felülvizsgálati kérelem a kiszabott bírság körében.

[34] A bírság kiszabása kapcsán az NVB mérlegelési jogkörben járt el. Ennek során a Kúriának a [38] pontban foglaltak szerint alkalmaznia kellett a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 85.§ (5) bekezdését: mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.

[35] A bírság kiszabását az NVB határozata nem elégséges mértékben indokolta. A döntés ezen része során általánosságban hivatkozott az eset összes körülményeire, a mérlegelés konkrét szempontjaként megjelölt indokok (közszolgálati médiaszolgáltató, országos vételkörzet) pedig olyan elenyészőek, amelyek alapján nem lehet a bírság alkalmazásának okszerűségére következtetni. A határozat nem tartalmazza a kiszabás során figyelembe vett súlyosbító, vagy enyhítő körülményeket sem. Nem felel meg a Kp. törvényi követelményeinek.
A bírság jogszerű alkalmazásához szükséges általános és konkrét feltételek feltüntetése kapcsán a Kúra példaszerűen utal a Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzéssel érintett NVB 941/2014. számú határozatra.

[36] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdése b) pontja alapján az NVB határozatát megváltoztatta, a bírság kiszabását mellőzte, ezt meghaladóan a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a határozatot helybenhagyta.

Záró rész

[37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[38] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően figyelemmel volt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésére. A Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján fizetendő eljárási illeték a kérelmező részbeni nyertessége és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Itv. 5.§ (1) bekezdés j) pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán az állam terhén marad.

[39] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 22.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró