A KÚRIA
Kvk.I.37.597/2014/5.szám
A Kúria a ... által képviselt .... kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. május 16. napján meghozott 1107/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
Kérelmező, magát ... város polgármestereként megnevezve, kifogást terjesztett elő a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (7) bekezdésében foglaltak megsértése miatt, azzal, hogy 2014. május 7-ét követően több helyszínen több jelölt – közöttük ... - választási plakátja nem lett eltávolítva.
... Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 48/2014. (V.12.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott, ... jogsértőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől, valamint 168.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A ... fellebbezése nyomán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) a 1107/2014. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint a Ve. 208. §-a alapján kifogást természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján magánszemély kérelmező esetén szükséges a választópolgár személyi azonosítójának, továbbá lakcímének megjelölése, míg jogi személy kérelmező esetén a bírósági nyilvántartásba-vételi szám és a székhely megadása kötelező törvényi feltétel.
Az NVB rögzítette, hogy a kifogást ... város polgármestere magánszemélyként nyújtotta be, lakcíme helyett azonban az önkormányzati hivatal székhelyét jelölte meg. Mindezek alapján a kifogás nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, ezáltal az érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatás érdekében. Kifejtette, hogy a kifogást nem mint magánszemély, hanem ... Város Önkormányzata nevében, mint annak polgármestere nyújtotta be. Erre a tényre már a kifogása első mondatában utalt („Alulírott ... … ... város polgármestere …”), és ezért tüntette fel az általa képviselt szervezet székhelyét. Képviseletével kapcsolatban hivatkozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. §-ára. Álláspontja szerint tévesen minősítette az NVB a kifogást magánszemély beadványának, az érdemi vizsgálatra alkalmas volt.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja - egyebek mellett - úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 222. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.
Ellentétben a korábbi szabályozással, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg az egyes szakaszokban jogorvoslatra jogosultak alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani [221. § (1) bekezdés]. Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.
Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében érintettségére közvetlen módon nem hivatkozott. Azon körülményt azonban, hogy előadása szerint már a kifogást sem mint magánszemély, hanem ... Város Önkormányzata nevében nyújtotta be, a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdésébe tartozó érintettség körében bírálta el: ennek keretei között volt vizsgálható a kérelmező eljárásbeli státusza.
A Mötv. 41. § (1)-(5) bekezdései értelmében a helyi önkormányzat jogi személy, az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg és a képviselő-testületet a polgármester (megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester) képviseli.
A Kúria megállapította, hogy sem a kifogást, sem a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nem ... Város Önkormányzat Képviselő-testülete terjesztette elő. A polgármester képviseleti jogosultsága csak az önkormányzat eljárása esetén jeleníthető meg; továbbá arra vonatkozóan sem merült fel adat, maga a kérelmező sem utalt rá, hogy a polgármester átruházott hatáskörben közvetlenül eljárhatna. A polgármesteri tisztségnek a Mötv-vel való kapcsolat megjelölése nélküli feltüntetése nem keletkeztet a helyi önkormányzathoz rendelt képviseleti jogot.
A bírósági felülvizsgálatra vonatkozó jogi képviselőnek adott meghatalmazáson szereplő bélyegző használatból szintén nem következik, hogy a kérelmező a Mötv. szabályai szerinti képviselőként járna el. A meghatalmazáson a bélyegzőt nem az önkormányzati képviselő-testület meghatalmazást adó képviselőjeként a polgármester, hanem ... meghatalmazást adó használta. A Kúria a Mötv. szabályait nem tekinthette formálisnak, azokat a önkormányzati képviselet vizsgálata során maradéktalanul alkalmaznia kellett.
A Ve. 222. § (1) bekezdésének alkalmazásában tehát a kérelmező csak mint természetes személy jelenik meg, érintettsége csak ehhez képest vizsgálható.
Az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli. A kérelmező ezen kötelezettségének nem tett eleget, ezért az igazolás hiányának következményeit viselni ő köteles.
Érintettség igazolásának hiányában a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. említett rendelkezése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-a (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdésének f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján a kérelmezőt kötelezte.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. május 21.
Dr. Hajnal Péter sk. tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró