Kvk.I.39.038/2024/2. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.038/2024/2.

A tanács tagjai: 

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács
                     (cím)

Képviselője: Berki Ügyvédi Iroda
                    Dr. Berki Ádám ügyvéd
                    (cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
                                                  209/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 209/2024. számú határozatát helybenhagyja.

A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2024. április 16-án kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB), mint görög nemzetiségi szervezet, jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.

Az NVB 2024. április 19-én kelt 209/2024. számú határozatával a kérelmező jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasította. Döntését arra alapította, hogy a kérelmező vizsgált alapszabályaiban nem szerepel kifejezetten a görög nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a kérelmező bejelentése nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, ebből következően a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2) bekezdése alapján a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel visszautasításának van helye.

  1. Az NVB határozat indokolása szerint elsőként a Fővárosi Törvényszéktől 2024. április 17-ei megkeresés eredményeként beszerzett, a kérelmező 2021. január 1-jén hatályos, 2018. szeptember 10-én kelt, a 2021. október 11-én kelt, továbbá a döntés meghozatal időpontjában is hatályos, 2023. május 17-én kelt szövegváltozatú alapszabályok teljes körű tartalmi áttekintését végezték el, annak vizsgálata érdekében, hogy az alapszabályban szerepel-e a kérelmező tevékenysége között az adott nemzetiség képviselete. Az alapszabály vizsgálata eredményeként az NVB arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező tagságának harmadik személyek irányában fennálló képviselete nem azonosítható az adott nemzetiség képviseletével a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 14. pontja alapján, mely szerint csak azon egyesület minősülhet nemzetiségi szervezetnek, amely alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete. Az NVB határozata indokolása szerint a nemzetiség képviseletének globálisan, általános jelleggel kell fennállnia, és az nem korlátozódhat a nemzetiségen belüli szűk csoportra, konkrétan a tagok képviseletére. Az NVB határozata indokolása kitért arra is, hogy az alapszabály nem tartalmaz előírást a tagok görög nemzetiséghez tartozására vonatkozóan, egyetlen megkötést tartalmaz, mely szerint a magyar-görög relációban való érdekeltségét a tag meggyőzően valószínűsítse.
  2. Az NVB határozata indokolása a Kúria Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzés indokolására utalva hangsúlyozta, hogy az Njtv. 2. § 15. pont nemzetiségi egyesület fogalma a kulturális autonómiával áll összefüggésben, míg a 2. § 14. pont a nemzetiségi önkormányzati képviselet viszonylatában adja meg a nemzetiségi szervezet fogalmát, a két törvényi definíció eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására.
  3. Az NVB a kérelmező alapszabályának elemzése eredményeként megállapította, hogy a szervezet célja elsősorban a tagság érdekeinek képviselete, különös tekintettel a görög nemzetiségű tagok vonatkozásában, mely cél nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők a görög nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben.
  4. Az NVB határozata indokolása kitért arra is, hogy nincs jelentősége annak, hogy a 2019. október 13-ra kitűzött választáson a Fővárosi Választási Bizottság határozatával nyilvántartásba vette a kérelmezőt, ugyanis a kialakult joggyakorlat szerint (Kvk.III.39.021/2024/3. számú határozat [32] bekezdése) a 2019. évhez kapcsolódó jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel esetleges jogszerűsége vagy jogszabálysértő jellege nem befolyásolja az adott ügyben hozandó határozat jogi megalapozottságát.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte.
  2. A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB a kérelmező jelölő szervezetté nyilvánítását jogsértően tagadta meg arra hivatkozva, hogy nem igazolt „a nemzetiségi szervezet” jogszabályi feltételeinek fennállása, holott a kérelmező a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásban jogerősen szereplő szervezet volt. Jogsértőnek találta az NVB határozatát azért is, mert bár a szervezet célja konkrétan megjelölve a görög nemzetiség képviselete, de az egyéb tevékenységek párhuzamos megléte miatt mégsem értékelte egymástól függetlenül a nemzetiségi szervezet és nemzetiségi egyesület törvényi definícióinak való megfelelést, valamint az NVB határozata tartalmából megállapíthatóan az egész görögség képviseletét várta el az egyesülettől. Utalt arra, hogy az NVB határozata összefoglaló része, az indokolás [23] pontja csak arra hivatkozott - megalapozatlanul -, hogy a kérelmező alapszabályaiban nem szerepel „kifejezetten” a görög nemzetiség egyértelmű képviselete.
  3. A kérelmező szerint az NVB tévesen értelmezte az Njtv. 2. § 14. pontját, amely azt várja el a nemzetiségi szervezettől, hogy konkrétan jelölje meg, mely nemzetiséget képviseli, ugyanakkor a kérelmező az alapszabályában konkrétan megjelölte, hogy a görög nemzetiségű tagok képviseletét látja el.
  4. A kérelmező szerint a nemzetiségi szervezet lehet egyben nemzetiségi egyesület is, melynek fogalmát az Njtv. értelmező rendelkezése a 2. § 15. pontjában fogalmazza meg. Hangsúlyozta, hogy jogszabály alapján nem kizárt, hogy a szervezet más területeken is működjön, mint a választások jogi területe. Esetében éppen ez valósult meg, hiszen csak a választások előtti időszakban kell a szervezetet jelölő szervezetként nyilvántartásba venni. Ettől függetlenül maga az érdekképviselet ekkor is, és a két választás közötti időszakban és más területeken is érvényesülhet, úgy, mint tudományos, kulturális és üzleti célok tekintetében. Hivatkozott arra, hogy alapszabálya II.1. a)-d) pontjaiban a célok között szerepel a kulturális célok mellett az érdekképviseleti tevékenység is, kiemelten és konkrétan a görög nemzetiségű egyesületi tagok vonatkozásában.
  5. Az NVB - tagsági viszony kérdésében kialakított - álláspontjával összefüggésben megjegyezte, hogy bár tagsági létszáma kisebb, mint a Magyarországon élő görög nemzetiségű magyar állampolgárok száma, nincs olyan jogszabályi követelmény, hogy a kérelmező az adott nemzetiséghez tartozó valamennyi személy érdekképviseletét ellássa.
  6. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező azon személyek képviseletét vállalja, akik az egyesület tagjai és görög nemzetiségűek. Ez a megfogalmazás nem jelent tényleges korlátozást, mivel az egyesületi tagság, amely az alapszabály III/1. pontjában szabályozott, a magyar-görög relációban való érdekeltséghez kötött, amit pl. a görög nemzetiséghez való tartozás megvalósít. A belépési eljárás nem jelent semmiféle akadályt vagy korlátozást, egy belépési nyilatkozat kitöltésével a görög nemzetiségű leendő tag képviselete elérhető, vagyis megvalósul az az NVB határozatában megjelenő feltétel is, hogy a képviselet az adott nemzetiség vonatkozásában globális és általános kell, hogy legyen, ugyanis a belépéssel elérhetővé válik a kérelmező, mint nemzetiségi szervezet minden szolgáltatása, így többek között a képviseleti tevékenység is.
  7. A kérelmező végül hivatkozott arra, hogy az NVB határozatában idézett két kúriai határozat esetében az ügyazonosság nem állapítható meg, mert egyrészt a kérelmező alapszabályában II/1. a) pontban a célok között szerepel a görög nemzetiség képviselete, másrészt a kérelmező nem érvelt a korábbi választáson történt nyilvántartásba vétellel.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
  2. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a saját jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, ebből következően a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján az érintettsége fennállt. A kérelmező ügyvédi képviselettel eljárva terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a Kúria a kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelme, és a kérelmező alapszabályai vizsgálata eredményeként megállapította, hogy az NVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező az Njtv. 2. § 14. pontja alkalmazásával nem tekinthető nemzetiségi szervezetnek, így nem illeti meg az Njtv. 58. § (1) bekezdés, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése szerinti jelölt- és listaállítás joga, azaz az NVB határozata jogszerű az alábbiak miatt.
  4. A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet lehet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A nemzetiségi szervezet fogalmát az Njtv. 2. § 14. pontja értelmező rendelkezése adja, mely szerint „az (Njtv.) 50-72.§ alkalmazásában nemzetiségi szervezet a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.”
  5. A Kúria az Njtv. 2. § 14. pontját több határozatában értelmezte [Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/2., Kvk.I.37.934/2019/2., Kvk.III.37.021/2024/3.]. Ennek során azt vizsgálta, hogy az alapszabályban szerepel-e célként az adott nemzetiség képviselete, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Njtv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján. 
  6. A Kúria Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzésében kimondta, hogy az „alapszabályban rögzített cél” az adott alapszabály szövege/szövegrésze alapján bírálandó el, ennek alapján kell meghatározni az adott szervezet célkitűzéseinek Njtv. szerinti megfelelőségét. A Kúria jelen tanácsa ezt az értelmezést követi.
  7. A Kúria indokoltnak tartja hangsúlyozni, hogy az Njtv. 2.§ 14. pontja nemzetiségi szervezet fogalmát meghatározó értelmező rendelkezése szerint, az NVB határozatában ismertetett alapszabályok közül csak a 2021. január 1-étől hatályos alapszabályoknak van jelentősége, ugyanis csak ez alapján vizsgálható az értelmező rendelkezésben megfogalmazott „az önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve”, alapszabályban rögzített nemzetiségi képviseleti cél, mint feltétel. Ezzel összefüggésben a Kúria fontosnak tartja kiemelni, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének fő érve, hogy az alapszabálya tartalmazza a görög nemzetiségű tagok képviseletére vonatkozó kifejezett felhatalmazást. A Kúria a vizsgálata nyomán megállapította, hogy az alapszabály II.1. a) pontja csak a 2021. október 11-én kelt változatában rögzíti a „különös tekintettel a görög nemzetiségű tagokra” kitételt, mint civil szervezeti célt. Ezért a kérelmezői érvelés elfogadása sem eredményezhetné a bírósági felülvizsgálati kérelem szerinti megváltoztató döntés meghozatalát, mert az alapszabály 2021. január 1-től október 11-ig hatályos szövegváltozata nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában rögzített azon feltételt, hogy a választás évét megelőző 3 évig kell az alapszabályban a nemzetiség képviseletének, mint célnak szerepelnie.
  8. Emellett a Kúria megállapította azt is, hogy a 2021. október 11-étől hatályos szövegváltozatában sem teljesíti az alapszabály az Njtv. 2. § 14. pontja szerinti feltételt, a görög nemzetiség képviseletét, mert ez a cél csak a tagok egy része szakmai jellegű és szűkkörű érdekképviseletét jelenti az alábbiak szerint.
  9. A Kúria – a Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzésre figyelemmel – teljeskörűen megvizsgálta a kérelmező 2021. január 1-e óta hatályos alapszabályait, amelynek II.1. pontja az egyesület célját az alábbiak szerint határozza meg:

„a.) Az egyesület célja, hogy tevékenységével támogassa magyarországi székhelyű vagy magyar tőkével alapított görögországi tagjai tevékenységét Görögországban, illetve görög tagjai tevékenységét Magyarországon, és képviselje tagjai érdekeit [ez változott 2021. október 11-től: különös tekintettel a görög nemzetiségű tagokra].

b.) Az alapítók célul tűzték ki a tagok érdekei egyeztetését a befektetések helyzetét befolyásoló kérdésekben a Tanács mindenkori nagyságának szervezettségének megfelelő szinten.

c.) Az egyesület rendszeres időközönként tájékoztatja tagjait a két ország gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatait és a Görögország EU-kapcsolatait érintő hírekről, eseményekről, rendezvényekről.

d.) Az egyesület vezető szerepet kíván vállalni a magyar-görög gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésében és szervezésében ennek keretében ösztönzi a hazai és nemzetközi rendezvényeken való részvételt.”

A Kúria az alapszabály egyesület feladatait megfogalmazó II.2 pontját is vizsgálta, és megállapította, hogy a feladatok a)-e) pontban történő felsorolásában sem található nemzetiségi képviseletet megfogalmazó tartalom.

A Kúria az alapszabály vizsgálata eredményeként megállapította, hogy az NVB jogszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a kérelmező alapszabályában nem szerepel az egyesület rögzített céljaként a görög nemzetiségi képviselet, a szervezet az alapszabály vizsgálata eredményeként inkább tekinthető egy szakmai érdekképviseletet ellátó civil szervezetnek, melyre a kérelmező TEAOR száma is utal (9412).

A Kúria ezen értelmezése kialakítása során tehát figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.39.023/2024/2. számú határozatára, megállapítva, hogy a kérelmező alapszabálya amellett, hogy az egyesület célja meghatározása során nem tartalmazza a nemzetiségi képviselet ellátását, de a tevékenysége valós tartalma alapján sem lehet arra következtetni, hogy a kérelmező az Njtv.11-16 §-okban szabályozott egyéni, és az Njtv. 17-21. §-ok szerinti közösségi jogok érvényesítésével összefüggő nemzetiségi közügy megvalósítása érdekében jött volna létre.

  1. A Kúria álláspontja szerint – szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmében elfoglalt állásponttal – alappal vette figyelembe az NVB az Njtv. 2. § 14. pontjának értelmezésével összefüggésben a kérelmező alapszabályának az egyesület rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tagsága keletkezésére vonatkozó szabályait, s azt a körülményt is, hogy azok nem tartalmaznak semmilyen előírást a tagok görög nemzetiséghez tartozására, csupán egyetlen megjelölést rögzítenek, mely szerint a magyar-görög relációban való érdekeltséget meggyőzően kell valószínűsíteni. A kérelmező jogorvoslati kérelmében hivatkozott azon érv, hogy a belépési nyilatkozat kitöltésével a görög nemzetiségű, leendő tag képviselete elérhető, illetve hogy a belépéssel elérhetővé válik az egyesület, mint nemzetiségi szervezet minden szolgáltatása, többek között a képviseleti tevékenység is, a Kúria álláspontja szerint csak tovább erősíti azt az NVB határozatban megjelenő értelmezést, mely szerint a kérelmező alapszabálya szerint nem lát el görög nemzetiségi érdekképviseletet, mert az egyesületi tagság, s az ahhoz kapcsolódó képviselet a görög-magyar relációban való közreműködés meggyőző valószínűsítésével és nem a görög nemzetiséggel van összefüggésben.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében alaptalanul állította, hogy az NVB határozatában hivatkozott kúriai döntések felhívása „félreértelmezésen alapul”. A kérelmező ugyanis egyrészt eredménytelenül hivatkozott arra, hogy alapszabályában megfogalmazott céljai között szerepel a görög nemzetiség képviselete, ebből következően az NVB a Kúria Njtv. 2. § 14. pontjával kapcsolatos jogkérdésben kialakított gyakorlatára helyesen utalt. A felülvizsgálati kérelem azon állítása, hogy - hivatkozás hiányában - a korábbi választáson történt nyilvántartásba vételre vonatkozó kúriai gyakorlatra indokolatlan volt utalni, szintén alaptalan, mert az NVB határozatában a Kvk.III.39.021/2024/3. számú határozat indokolása [32] bekezdésére történő hivatkozás a határozati indokolás teljességét szolgálta.
  3. Végül a Kúria megjegyzi, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelméhez csatolt, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa részéről kiadott nyilatkozatot a Kúria figyelembe venni nem tudta, mert az adott jogvitában jogkérdésben kellett állást foglalnia, az Njtv. 2. § 14. pontját a kérelmező alapszabályában megfogalmazott célok ismeretében kellett értelmeznie.
  4. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az NVB, követve a kialakult kúriai gyakorlatot is, helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező az Njtv. 2. § 14. pontja figyelembevétele mellett nem minősül nemzetiségi szervezetnek, nem illeti meg az Njtv. 58. § (1) bekezdése, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése szerinti jelölt- és listaállítás joga. Ezért a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával az NVB határozat helybenhagyásáról döntött.

A határozat elvi tartalma

  1. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja szerinti jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel feltételét a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14. pontja nemzetiségi szervezetet értelmező rendelkezése adja meg.
  2. A jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételi eljárásban esetről esetre kell vizsgálni az érintett szervezet alapszabályában megfogalmazott célokat.
  3. Az Njtv. 2. § 14. pontjában szereplő azon feltétel, mely szerint az egyesület alapszabályában az egyesület céljaként kell szerepeltetni a konkrétan megjelölt nemzetiség képviseletét, nem azonosítható a civil szervezet tagsága egy része számára biztosított képviselettel.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentesség illette meg, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. április 26.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró