Kvk.VI.37.468/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.VI.37.468/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező: BAJA MARKETING Bajai Kommunikációs és Marketing Kft.

A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a kérelmezők

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 709/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 709/2018. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a támadott rész vonatkozásában azt megváltoztatja oly módon, hogy a kérelmező által fizetendő bírság összegét 2.300.000.- forintra szállítja le. Ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Hajdú Miklós 2018. április 1-jén a Bács-Kiskun Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) kifogást terjesztett elő. Ebben előadta, hogy a Baja Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló – rövidítve – Baja Marketing Kft., mint kiadó által nyomtatott formában és interneten is megjelentetett Bácskai Napló című önkormányzati lap, az általa működtetett Bajai Televízió és a baja.hu holnap a 2018. évi országgyűlési választási kampányban folytatott kiadói és szerkesztői gyakorlatával súlyosan megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.
[2] Az OEVB az 50/2018. (IV.4.) OEVB számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a Baja Marketing Kft. a Bácskai Napló 2018. február 22-i és 2018. március 22-i lapszámaival, valamint a baja.hu honlapon megjelenő egyes cikkeivel megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy Zsigó Róbert, a Fidesz-MPSZ és KDNP közös országgyűlési képviselőjelöltjét népszerűsítette. Az OEVB a Baja Marketing Kft.-t a további jogszabálysértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy a Bácskai Napló érintett lapszámait és a baja.hu holnapon az indokolásban kampánytevékenységként megjelölt cikkeket 2018. április 9. napjáig tegye elérhetetlenné. Kötelezte a médiatartalom-szolgáltatót, hogy e határozat rendelkező részét a Bácskai Napló legközelebbi számában a jogsértő közléshez hasonló módon, míg a baja.hu honlap esetében a közléstől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. Az OEVB egyebekben a kifogást elutasította.
[3] Az OEVB határozatát fellebbezéssel támadta a kifogást tevő magánszemély és a Baja Marketing Kft. is. Előbbi kérte a határozat megváltoztatását, a Baja Marketing Kft. jogszabálysértő tevékenységének teljes körű megállapítását, továbbá bírság kiszabását. A Baja Marketing Kft. indítványozta a határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását.

Az Nemzeti Választási Bizottság határozata

[4] Az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 709/2018. számú határozatában az OEVB határozatát részben megváltoztatta, a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a Baja Marketing Kft. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség alapelvét azzal, hogy a Bajai Televízió 2018. február 20. és március 29. közötti időszak során megjelent Híradó című műsorszámaiban Zsigó Róbert a Fidesz-MPSZ és a KDNP közös országgyűlési képviselőjelöltjének aránytalanul több megjelenési lehetőséget biztosított, mint más jelöltnek, illetve jelölő szervezetnek. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől, egyben kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Bajai Televízió médiaszolgáltató Híradó című műsorszáma előtt tegye közzé, továbbá kötelezte 6.900.000.- forint bírság megfizetésére.
[5] Az NVB szerint a baja.hu honlapon megjelent cikkekkel kapcsolatos jogsértés rendelkezésre álló bizonyíték hiányában nem állapítható meg. Az NVB a kifogást a Bácskai Napló című sajtótermék 2018. február 22. és március 22. közötti időszakban megjelent lapszámaival kapcsolatos jogsértés vonatkozásában a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[6] Az NVB rögzítette, hogy a médiaszolgáltató Híradó című műsora a bajaitelevizio.hu honlapon jelenleg is folyamatosan elérhető, így a Bizottság a Híradónak a kifogásban megjelölt időszak során megjelent összesen 26 műsorszám vizsgálta. Megállapította, hogy a médiaszolgáltató Zsigó Róbert, mint Baja és térsége országgyűlési képviselője, egyúttal a Fidesz-MPSZ és a KDNP közös országgyűlési képviselőjelöltje részére a kifogásban megjelöltek szerint aránytalanul sok alkalommal lehetőséget biztosított közéleti és helyi témákkal kapcsolatos megszólalások kifejtésére. Ezzel egy időben azonban más jelölő szervezetek részére nem, illetve elhanyagolható mértékben adott megjelenési lehetőséget. A megjelölt műsorszámok széles körben eljutottak a választókhoz, azok önmagukban elegendőek a választói akarat befolyásolására. Az ilyen mértékű – aránytalan – szerepeltetés alkalmas arra, hogy helyi szinten a jelölő szervezetek és a jelöltek egyenlő esélyét megbontsa a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérül. Másodlagos az, hogy a megjelenítésekhez nem kifejezetten a képviselőjelölti minőséghez, hanem részben a hivatalban lévő országgyűlési képviselő tisztséghez, részben általános közéleti szerepléshez kötődik. A szerepeltetés önmagában nem, hanem a fenti szempontok figyelembevételével kifogásolható, mivel minderre a kampányidőszakban és országgyűlési képviselőjelölt tekintetében került sor.
[7] Az NVB álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú és Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzéseiben foglaltakra. Ezek szerint a választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
[8] Az NVB összességében megállapította, hogy a Baja Marketing Kft. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti eljárási alapelvet, melynek megsértése vonatkozásában a kifogásnak helyt adott.
[9] A határozata indokolása 23. pontjában az NVB rámutatott, hogy a médiaszolgáltató a választókerületben jelentős eléréssel rendelkezik, ezért a jogsértés széles körben érvényesül. Az esélyegyenlőség megsértése ilyen időtávon egyértelműen szándékos, a szerkesztési gyakorlat a választási kampány egésze során fennállt. A médiaszolgáltató önkormányzati médiumként a közhatalom megjelenítője, aki számára a Ve.-nek megfelelő szerkesztési gyakorlatára vonatkozó kúriai joggyakorlat már széles körben ismert. Mindezek okán az NVB a média kampányban való törvénysértő részvétel miatt a kiszabható bírság maximumát határozta meg szankcióként.

A felülvizsgálati kérelem

[10] A Baja Marketing Kft. kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB fenti határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését vagy annak jelentős mérséklését kérte.
[11] Előadta, hogy a Bajai Televízió műsora Baja területén érhető el, a Híradó naponta jelentkező hírmagazin, mely elsősorban és kifejezetten a helyi közélet aktuális, napi eseményeiről számol be és mutat be összefoglalókat. A legtöbb esetben lakosok, civil szervezetek, egyesületek, közintézmények meghívására, kérésére ad hírt egy-egy városi eseményről. 2018. február 20. és 2018. március 29. között 26 híradó került sugárzásra, azokban 240 tudósításból Zsigó Róbert összesen 17 alkalommal szólalt meg, ezen kívül, mint felelős államtitkár két alkalommal szerepelt. A kérelmező által pontosan – dátummal, témával, helyszínnel és az esemény típusával – megjelölt rendezvényeken a Híradó stábja valamennyi esetben meghívó alapján forgatott.
[12] A kérelmező kiemelte, hogy a rendezvényeken más képviselőjelölt nem volt jelen, ezért értelemszerűen nem volt lehetőség más képviselőjelölt megszólaltatására. Véleménye szerint az események témájából egyértelmű, hogy azok nem mindegyike volt kampányrendezvény, a műsorszolgáltató előre nem láthatta, hogy a felszólaló mit mond. A Zsigó Róbert szereplésével érintett összesen 19 tudósítás a Bajai Televízió honlapján elérhető.
[13] A 2018. január 29. - 2018. április 8. között a Bajai Televízió négy alkalommal kapott meghívót a kormánypártokon kívüli helyi és országos jelölő szervezetektől, jelöltektől. A négy eseményen a stáb részt vett, azok mindegyikéről képes hírt készített és adott le a Híradóban.
[14] A kérelmező hangsúlyozta, hogy egyrészt a kifogással érintett rendezvények nem mindegyike volt kampányrendezvény, ezért nem mindegyik tartozott a Ve. hatálya alá, másrészt a Bajai Televízió valamennyi részére érkezett meghívásnak eleget téve tájékoztatott a kormánypártokon kívüli helyi és országos jelölő szervezetekről, jelöltekről.
[15] A kérelmező a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. és Kvk.VI.37.432/2018/2. számú végzéseire hivatkozott okfejtése alátámasztására. Véleménye szerint az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat. Megállapítható ugyanis, hogy a Ve. és a Kúria által megkívánt objektív, külső feltételeket a Bajai Televízió biztosította valamennyi képviselőjelölt és jelölő szervezet részére azzal, hogy amennyiben a médiaszolgáltató meghívást kapott, annak eleget tett és a rendezvényről képes beszámolót közölt. Nem kérhető rajta számon, hogy egyes jelölő szervezetek, valamint képviselőjelöltek közéleti passzivitás esetén más közéleti eseményekről mint médiaszolgáltató ne számoljon be.
[16] A kérelmező megítélése szerint az NVB határozata a bírságkiszabás körében a Ve. 219. § (1) bekezdésébe ütközik. Az NVB a bírság kiszabását, mind a jogalap, mind a mérték tekintetében elégtelen módon indokolta. Döntésében nem jelenítette meg a bírságmérték megállapításához szükséges egyedi körülményeket, azokat meg sem nevezte. A határozatban megjelenített indokok alapján nem lehet a bírság alkalmazásának okszerűségére következtetni, a döntés nem tartalmazza a súlyosító vagy enyhítő körülményeket sem, ezért nem felel meg a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) törvényi követelményeinek.
[17] A bírság mértéke a TV2 Médiaszolgáltató Mokka című műsorához kapcsolódóan kiszabott 517.000.- forintos összegszerűségéhez képest aránytalan, eltúlzott mértékű.

A Kúria döntése és jogi indokai

[18] A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
[19] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[20] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 3. § második mondata szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért. Az Mttv. 7. §-a alapján a médiaszolgáltatók az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni. Az Mttv. 203. § 41) pontja értelmében „Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza azok összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.”
[21] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni – többek között – az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvét.
[22] A jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség körében a Kúria a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében hangsúlyozta, hogy a választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, melyek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az is, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét. Ebből következően megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampányidőszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
[23] A Kúra a Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésében kiemelte, hogy bár a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható, mivel azonban az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, vagy akár csak látszat, ha a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
[24] Az Mttv. alapján a Baja Marketing Kft. médiaszolgáltatónak minősül, a társaságnak egyedüli tulajdonosa Baja Város Önkormányzata, ezért a felperes által működtetett Bajai Televízió Híradójának – egyebek mellett – biztosítania kell a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget a választási kampány idején, valamint meg kell felelnie az Mttv. hivatkozott rendelkezéseinek és a Kúria felhívott döntéseiben foglalt elveknek is. Vagyis a helyi közhatalom az általa működtetett médián keresztül sem adhatja fel a választási kampányban semleges pozícióját az egyik jelölő szervezet vagy jelölt támogatása érdekében.
[25] A Kúriának elsődlegesen abban kellett döntenie, hogy a Baja Televízió Híradójának 2018. február 20. - 2018. március 29. között sugárzott 26 adása sérti-e a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, avagy sem.
[26] A kérelmező – élve a Ve. 225. §-ában megjelölt azon jogával, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók – részletesen és pontosan megjelölte Zsigó Róbert, valamint a Fidesz-MPSZ-en és KDNP-n kívüli helyi és országos jelölő szervezetek, jelöltek szerepléseit. A kérelmező által leírtakból egyértelmű, hogy amíg Zsigó Róbert összesen 19 alkalommal szerepelt a Híradóban, addig a többi jelölő szervezet, jelölt összesen négyszer.
[27] A Kúria megítélése szerint ez olyan aránytalan és indokolhatatlan különbség, mely önmagában megalapozza a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmét. Nem érvényesülhet az egyenlő esélyek elve, amikor egy jelölő szervezet országgyűlési képviselőjelöltje a választási kampány részét képező 5 héten belül majdnem ötször több alkalommal szerepel a helyi önkormányzat által fenntartott televízió hírműsoraiban, mint az összes többi jelölő szervezet és annak jelöltjei.
[28] A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy az esélyegyenlőség elvét nem csak a kampányrendezvények vonatkozásában, hanem a teljes műsorfolyamban és azon belül a hírműsorokban alkalmanként és összességében is be kell tartania a médiaszolgáltatónak, jelen esetben a kérelmezőnek. A kampányidőszakban minden médiamegjelenés egyrészt – főszabály szerint – az érintett jelölő szervezetet és/vagy jelöltet népszerűsíti, másrészt lehetőséget biztosít a számára az általa elért eredmények propagálására és politikai tervei ismertetésére.
[29] A Kúria hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség elve érvényesülése biztosítása a gyakorlatban a médiaszolgáltató feladata, amelynek törekednie kell a kiegyensúlyozottság megvalósítására. A választókerületben érintett jelölő szervezetek, jelöltek számára a médiaszolgáltatónak egyenlő feltételek mellett kell biztosítania a megjelenést, mely különböző tartalmak, így televízió műsorok esetén más-más kötelezettséget jelent.
[30] A Kúria a Kvk.VI.37.432/2018/2. számú végzésében rámutatott, hogy amennyiben a műsorfolyamban való megjelenés lehetősége egyetlen adásra korlátozódik, akkor az ebből való kihagyás a kiegyensúlyozottságot, illetve az esélyegyenlőséget önmagában sérti.
[31] A Kúria nézete szerint összességében értékelve a vizsgált időszak 26 Híradóját a kiegyensúlyozottság és esélyegyenlőség nem valósult meg a korábban írtaknak megfelelően. Nem foghat helyt a kérelmező azon érvelése, mely szerint az aránytalan tájékoztatásban a felelőssége nem állapítható meg, mert nem csak a kormánypárti, hanem a többi jelölő szervezet és jelölt rendezvényeiről is beszámolt, arról pedig nem tehet, hogy jóval nagyobb számú rendezvényre kapott meghívást, ahol Zsigó Róbert szerepelt. A médiaszolgáltató ugyanis az esélyegyenlőséget – és ezen keresztül a kiegyensúlyozottságot – a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával köteles biztosítani a konkrét helyzetnek megfelelően. Ezen kötelezettségének a kérelmező nem tett eleget, a vizsgált időszakban Zsigó Róbert aránytalanul többször szerepelt a Bajai Televízió Híradójában, mint az összes többi jelölt.

[32] A felülvizsgálati bíróság szerint az NVB helyesen értelmezte és alkalmazta a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, a kérelmező megsértette a jelölő szervezetek és jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét.
[33] A Kúriának másodlagosan abban kellett döntenie, hogy jogszerűen került-e a kérelmezővel szemben bírság kiszabásra és annak összege megfelelően került-e meghatározásra.
[34] A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslatra irányadó szabályokat a Ve. 151-152. §-a tartalmazzák. A 152. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor tekintettel kell lenni arra is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A 152. § (2) bekezdése alapján a bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.
[35] A jogalkotó a Ve. 152. § (2) bekezdésében mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó számára a bírság kiszabása és annak mértéke megállapítása körében, nyitott felsorolásban meghatározva a figyelembe veendő lényeges körülményeket.
[36] A Kúria hangsúlyozza, hogy a bírság kiszabása és összegszerűsége vonatkozásában mérlegelési és indokolási kötelezettségének az NVB csak részben tett eleget. Rögzítette, hogy a kérelmező a választókerületben jelentős eléréssel rendelkezik, ezért a jogsértés széles körben érvényesült. Az esélyegyenlőség elvének megsértését az NVB szándékosnak minősítette, mely a választási kampány egésze során fennállt. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a kérelmező önkormányzati médiumként a közhatalom megjelenítője, amelynek ismernie kell a vonatkozó kúriai joggyakorlatot.
[37] A felülvizsgálati bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az NVB-t új eljárásra kötelezze, ezért a bírság kiszabása és annak összegszerűsége tekintetében jelen végzésében érdemben kellett döntenie.
[38] A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező – többek között – helyi televíziót működtet Baja és környéke vételkörzettel. Az elkövetett jogsértés nem csekély, de nem is kiemelten nagy súlyú, viszont a választási kampányban öt héten keresztül folyamatosan ismétlődött. A kérelmezőnek, mint önkormányzati médiaszolgáltatónak jogszabályi kötelezettsége a kiegyensúlyozott tájékoztatás, alappal nem védekezhet azzal, hogy nem tudta, hogy sérti az esélyegyenlőség elvét az egyik jelölt aránytalanul magas számú szerepeltetésével.
[39] A fentiekre tekintettel a Ve. 152. § (3) bekezdése alapján a bírság kiszabása jogszerűen történt. A bírság maximumban történő megállapítása ezzel szemben sérti a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdésében írtakat. Az ügy szempontjából jelentős valamennyi tény mérlegelése alapján a Kúria a maximum összeg 1/3-ában, vagyis 2.300.000.- forintban látta megállapíthatónak a bírság összegét. Ez az az összeg, mely szükséges és egyben elégséges ahhoz, hogy a kérelmező a továbbiakban tartózkodjon a jogsértésektől. A más ügyben kiszabott bírság összege jelen nemperes eljárásban nem releváns.
[40] A Kúria az NVB határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a támadott határozat felülvizsgálattal érintett részét a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára alapítottan megváltoztatta, a bírság összegét 2.300.000.- forintra szállította le, egyebekben a határozatot helybenhagyta.

Záró rész

[41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[42] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
[43] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 17.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró