Kvk.VII.39.036/2024/2. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.036/2024/2.

A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
                        Dr. Varga Eszter előadó bíró
                        Dr. Varga Zs. András bíró

A kérelmező: Civil Zugló Egyesület (cím)

A kérelmező képviselője: 

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 156/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás, a Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság a 2024. április 11. napján kelt 156/2024. számú határozatával visszautasította a kérelmező jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán. Megállapította, hogy a kérelmező bejelentése nem felel meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. §-ában foglaltaknak, mert az eljárt …nak a kérelmező képviseletére vonatkozó megbízása a szervezet bejelentkezésének időpontjában nem állt fenn.
  2. A jogorvoslati kioktatás – egyebek mellett – tartalmazza, hogy a határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 14. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet.

     

A felülvizsgálati kérelem

  1. A határozattal szemben … – magát a kérelmező elnökeként feltüntetve – az NVB-hez 2024. április 14. napján 15 óra 57 perckor e-mail útján megküldött – felülvizsgálati kérelemmel élt. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint „ügyvédként …1 fog eljárni”. Arra hivatkozott, hogy 2019-ben döntöttek az egyesület elnökének megválasztásáról, a közgyűlési jegyzőkönyv azonban nem érkezett meg a Fővárosi Törvényszékhez. 2022 augusztusában részt vettek az időközi választáson, az egyesületet ekkor jelölő szervezetként nyilvántartásba vették, sem az NVB, sem a Fővárosi Törvényszék nem jelzett problémát.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Ve. 222-225. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (1) bekezdés első mondata szerint, a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében, fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A Ve. 224. § (5) bekezdésének első mondata alapján a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
  3. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
  4. A Kúria megállapította, hogy a támadott határozat részletes jogorvoslati kioktatása ellenére a kérelmező a felülvizsgálati kérelmet ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be, az a kérelmező székhelyét és bírósági nyilvántartásba-vételi számát, továbbá a kérelem alapját képező jogszabálysértést nem tartalmazza, ezért érdemi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség.
  5. Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A választási ügyben hozott határozat ellen ügyvédi képviselet nélkül benyújtott, jogszabálysértést nem tartalmazó felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

         Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. április 16.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró