A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsa
Jpe.IV.60.038/2022/10. számú végzés
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria Mfv.VIII. tanácsa által előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő
végzést:
A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi.
Indokolás
I.
[1] A Kúria előtt Mfv.VIII.10.028/2022. számon vezetői megbízás visszavonása jogellenességének jogkövetkezményei és sérelemdíj megfizetése iránt folyamatban lévő eljárásban az eljáró tanács (a továbbiakban: indítványozó) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő a jogegység érdekében, mert el kívánt térni a Kúria Kpkf.IV.39.178/2022/2. számú határozatától.
[2] Az indítványozó annak a jogkérdésnek a megválaszolását kérte, hogy vissza kell-e utasítani az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél perorvoslati kérelmét, ha azt ugyan elektronikus úton, és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által rendszeresített űrlapon nyújtotta be, de a fél nem a konkrét perorvoslati kérelemhez tartozó űrlapot, hanem az egyéb beadvány előterjesztésére szolgáló űrlapot használta.
[3] Az indítványozó az előtte folyamatban lévő eljárást a Bszi. 32. § (2) bekezdése értelmében a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztette.
II.
[4] Az előzetes döntéshozatali indítvány alapjául szolgáló ügyben a Debreceni Törvényszék 12.M.70.083/2020/36. számú ítélete ellen az alperes elektronikus úton terjesztett elő fellebbezést. Az alperes fellebbezését az OBH elnöke által rendszeresített űrlapon nyújtotta be, azonban nem a fellebbezés előterjesztésére rendszeresített P20, hanem a P23 azonosítójú, egyéb beadvány benyújtásához szolgáló nyomtatványt használta.
[5] A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.061/2021/8. számú ítéletében vizsgálta a felperes fellebbezési ellenkérelmében megjelölt alaki kifogást. Az ítélőtábla indokolásában kifejtette, hogy az alperes fellebbezése tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a P20 azonosítójú nyomtatvány felsorol, a fellebbezést az alperes az űrlap mellékleteként csatolta, így a téves űrlap a fellebbezés elbírálását vagy a fellebbezési ellenkérelem előterjesztését semmilyen módon nem akadályozta. Az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdésének az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a Pp. preambulumában megfogalmazott célokra is figyelemmel lévő, valamint a Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 28. cikke szerinti értelmezése mellett a fellebbező fél ellenfelének jogait nem csorbító, érdemi elbírálásra minden tekintetben alkalmas fellebbezés visszautasítását nem találta indokoltnak.
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság kirívóan túlterjeszkedett a jogszabályok által biztosított hatáskörén. Egyrészről a Pp. preambulumából olyan távoli jogalkotói akaratot vezetett le, amely a jogszabályból nem következik, ezáltal alaptörvényi felhatalmazás hiányában „jogot teremtett”, másrészről nem alkalmazta a Pp. 618. § (1) bekezdésében meghatározott, az E-ügyintézési törvénytől eltérő formában előterjesztett fellebbezésre kifejezetten előírt jogkövetkezményt, valamint jogszabályi felhatalmazás hiányában értelmezte az Alaptörvény rendelkezéseit a Pp. 608. § (1) bekezdése és a Pp. 618. § (1) bekezdésének összeegyeztethetősége kérdésében. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott az ítélőtábla döntésével ellentétes kúriai gyakorlatra, így például a Kpkf.V.35.368/2021/2., Kpkf.V.40.571/2021/3. és a Kpkf.I.41.147/2021/6. számú végzésekre.
[7] Az indítványozó álláspontja szerint az eljárásjogi kódexek által hivatkozott, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályok között nem található olyan rendelkezés, amelyből kétségkívül, egyértelműen levezethető lenne az, hogy az adott perorvoslati kérelmet kizárólag az azzal azonos megnevezésű űrlapon kellene benyújtani. A Kúria Kpkf.IV.39.178/2022/2. számú végzésében hivatkozott, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 75/C. § (2b) bekezdése csupán általános megfogalmazást használ, amikor úgy rendelkezik, hogy „[h]a az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie”. Kitért arra is, hogy az „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” elnevezésű nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint „[a] nyomtatvány a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, valamint a járásbíróságok előtti közigazgatási, polgári, gazdasági és munkaügyi peres eljárásokban történő érdemi nyilatkozat, beszámítási kifogás, tárgyalás felfüggesztése iránti kérelem előterjesztése, illetékkülönbözet megfizetése vagy egyéb nyilatkozatok előterjesztése céljából nyújtható be”. Részletesen bemutatta az E-ügyintézési tv. és az iratkezelési szabályok – alaptörvény-konform – értelmezését, kitért az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő gyakorlatára. Minderre figyelemmel úgy foglalt állást, hogy a perorvoslati kérelem benyújtásakor az űrlap nem elég körültekintő megválasztása nem eredményezheti a perorvoslati kérelem visszautasítását.
III.
[8] A legfőbb ügyész a Bszi. 37. § (2) bekezdése alapján tett nyilatkozatában az indítványozóval értett egyet. Részletesen indokolt álláspontjának lényege szerint az eljárási szabályoknak egyébként mindenben megfelelően benyújtott, elektronikus úton kapcsolatot tartó fél jogorvoslati kérelme visszautasításának nincs helye abban az esetben, ha azt a fél elektronikus úton és az OBH elnöke által rendszeresített űrlapon, azonban nem a konkrét perorvoslati kérelem szerinti, hanem az egyéb beadvány előterjesztésére szolgáló űrlapon terjesztette elő.
[9] A Bszi. 37. § (3) bekezdése alapján a Jogegységi Panasz Tanács elnöke az előzetes döntéshozatali indítványt a felülvizsgálati eljárásban részt vevő feleknek is megküldte.
[10] A felperes részletes észrevételében úgy foglalt állást, hogy az OBH elnöke által rendszeresített űrlap használata kötelező, és ha a jogi képviselővel eljáró fél a fellebbezését nem az előírt űrlap használatával nyújtja be, nyilatkozata hatálytalan, a fellebbezést pedig vissza kell utasítani. Utalt arra is, hogy e körben a Kúria joggyakorlata is koherens, következetes. Részletesen bemutatta a vonatkozó döntéseket, amelyek szerint a nem megfelelő nyomtatvány használata a perorvoslati kérelem visszautasítását eredményezi.
[11] Az alperes az előzetes döntéshozatali indítványra észrevételt nem tett.
IV.
[12] A Bszi. 32. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy milyen esetekben van helye előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak: egyrészről akkor, ha az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, másrészről abban az esetben, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata).
[13] A felülvizsgálati eljárásban felmerülő jogkérdések elbírálása az egyedi ügyben eljáró tanács jogkörébe tartozik. Ehhez képest kivételes esetet képez az, amikor az eljáró tanács jogkérdésben el kíván térni a Kúriának egy korábbi, a BHGY-ban közzétett határozatától és ezért a jogegység érdekében előzetes döntéshozatali indítványt kell előterjesztenie, amely alapján a Jogegységi Panasz Tanács jogegységi határozat keretében ad választ az előzetes döntéshozatali indítványban megfogalmazott jogkérdésre.
[14] A Jogegységi Panasz Tanács megállapította, hogy az indítványozó által felvetett jogkérdés jogszabályi háttere nem azonos a felfüggesztett ügyben, illetve az eltéréssel érintett határozatban az alábbiakra tekintettel.
[15] Kétségtelen, hogy mind a Pp., mind a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) azonos alapokon áll az elektronikus ügyintézés szabályait illetően. Mindkét jogszabály mellett – speciális szabályként – alkalmazni kell az E-ügyintézési tv., és a kapcsolódó, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) kormányrendelet (a továbbiakban: Evhr.) rendelkezéseit.
[16] Az elektronikus eljárásokkal összefüggésben az érintett szakágtól és eljárásrendtől függetlenül rendszeresített formanyomtatványokat az OBH elnöke. A Büsz. 75/C. § (2b) bekezdése szerint az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztése esetére (…) űrlapot rendszeresíthet. Ha az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie.
[17] Mindazonáltal a Pp. és a Kp. a jogkövetkezmények tekintetében tételesen eltérő szabályokat tartalmaz. Előbbi a 618. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja.
[18] Ezzel szemben a Kp. jelenleg hatályos 102. § (1) bekezdés d) és e) pontja úgy rendelkezik, hogy az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő, az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezésre jogosult nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
[19] Ez utóbbi szabályt a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.
[20] A Kp. rendelkezései a beadvány „szabályszerűsége” tekintetében tehát nem csupán az E-ügyintézési törvényre, illetve az Evhr.-re utalnak vissza, hanem általánosságban a jogszabályokról szólnak. Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése értelmében a miniszteri rendelet jogszabály, e körbe beleértendő a Büsz. rendelkezéseinek megtartása is. Ez utóbbi 75/C. § (2b) bekezdése előírja a nyomtatvány használatát, amit nyilvánvalóan úgy kell értelmezni, hogy a beadványhoz rendszeresített nyomtatványt kell használni, a nem megfelelően kiválasztott nyomtatvány használata nem vezethet a beadvány szabályszerű benyújtásához, következésképpen azt – perorvoslati kérelem esetén – a Kp. 102. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján vissza kell utasítani.
[21] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek megfelelő célt szolgálnak. Ebből pedig az következik, hogy a szövegezésbeli eltérés nem véletlen, az tudatos jogalkotói elhatározás eredménye.
[22] Mindebből következően, bár az elektronikus ügyintézés szabályai nagyrészt azonosak, a perrendtartások eltérő jogkövetkezményeket írnak elő, eltérő jogszabályok alkalmazása pedig nem eredményezhet jogegységi helyzetet. A Kúria felülvizsgálati tanácsának az elektronikus ügyintézés szabályainak értékelése körében nem a Kp., hanem a Pp. alapján kell a helyes jogkövetkezményt levonnia és végső soron a fél felülvizsgálati kérelmét elbírálnia.
[23] Mivel a jogegységi eljárásnak a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített törvényi feltétele nem áll fenn, ezért a Jogegységi Panasz Tanács nem látott lehetőséget arra, hogy az előzetes döntéshozatali indítványban foglalt jogkérdésben jogegységi határozatban állást foglaljon.
V.
[24] A fentiekre tekintettel a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 40. § (1) bekezdése alapján a határozathozatalt mellőzte.
Budapest, 2022. november 28.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró